Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-438

närczius il-én, csütörtökön. 35 438. országos ülés 1909 n Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 42. §-nak meg nem támadott részét a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. A 42. §. második bekezdésének második sorába Wekerle Sándor képviselő ur »három« helyett »négy« szót kivan tétetni. Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e az eredeti szöveget Wekerle Sándor képviselő ur módosításával szemben elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Ha nem, akkor kijelentem, hogy a 42. §. második bekezdése Wekerle Sándor képviselő ur módosításával fogadtatik el. Következik a 43. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 43. %-t). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Van-e valaki szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mezőn Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! A 43. §. arról intézkedik, hogy ha a bizottságban valamely bizottsági tag rokona, sógora, oldalrokona adójának megállapításáról van szó, akkor az ülető bizottsági tag távozni köteles. Sőt ez a szakasz azt is kimondja igen helyesen, hogy ha az illető rokon jövedelemadójának becsléséről van szó, akkor is el kell távoznia a bizottsági tagnak. En ezt a rendelkezést kiegészíteni kivánnám azzal, hogy ha olyan adózó polgár jövedelemadójának megállapításáról van szó, a ki valamely bizottsági tagnak közvetlen üzleti versenytársa, akkor se lehessen jelen az illető bizottsági tag. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Ezt nem lehet! Mezőfi Vilmos: Mert annyi már bizonyos és kétségtelen, hogy ez is a legnagyobb fokú érdekeltséget involválja és visszaélésekre adhat okot akkor, midőn valamely konkurrens adójáról van szó, mert az a bizottsági tag esetleg csak azért fog magasabb adó mellett szavazni, hogy konkurrensét gyengítse, a maga üzletét pedig erősebbé tegye. Módosításom tehát az lenne, hogy az »(ellátást) adójának« szavak után a következő szavak szúrassanak be : »vagy közvetlen üzleti versenytársának«. Elnök : Ki következik szólásra ! Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mérey Lajos! (Felkiáltások : Nincs itt !) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan nyilatkozni. A ministerelnök urat illeti a szó. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister : T. képviselőház ! (Halljuk !) Ezen módosítás mellőzését kérem, és pedig azért, mert nagyobb garancziát már nem nyújthatok a bizottságok működésére nézve, mint hogyha azokba maga a kereskedő és iparos osztály választ be kereskedőket és iparosokat. Másodszor azért sem fogadhatom el a módosítást, mert én tények alapján igenis eltávolíthatók valakit a bizottságból, ha tudom, hogy az illetőnek testvére vagy sógora, de lehetetlennek tartom, hogy valakit eltávolitsunk azért, mert azt hiszszük, hogy az illetőnek versenytársa. Egy tanúkihallgatás alkalmával ezt figyelembe lehet venni, de hivatalból eltávolítani az illetőt olyasmiért, a mit elvégre hitelesen nem is lehet konstatálni, ezt merőben helytelennek tartanám. Ezért kérem a módosítás mellőzését. (Helyeslés.) Sándor Pál: Sőt kívánatos, hogy az is benne legyen a bizottságban! Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. A vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 43. § meg nem támadott részét változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint: igen, vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Mezőfi Vilmos képviselő ur azt a módosítást nyújtotta be, hogy a 43. § első bekezdésének harmadik sorába e szók után: »ellátást adójának« szúrassanak be a következők: »vagy közvetlen üzleti versenytársának«. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 3. §. első bekezdését változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint szemben Mezőfi Vilmos képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a 43. § első bekezdését változatlanul elfogadottnak jelentem ki, a minek folytán Mezőfi Vilmos képviselő ur módosítása elesik. Negyvennegyedik szakasz. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 44. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos: T. ház! A 44. §. egyike azon szakaszoknak, a melyek megállapítják az adókivető-bizottság hatáskörét, mi mindent rendelhet el az adatok kellő beszerzését illetőleg. Az adókivető-bizottság jogainak megállapításánál a 4. pontban azt mondja, hogy joga van az adókivetőbizottságnak könyvvizsgálatot elrendelni az esetben, ha a fél üzleti könyveinek betekintését önmaga ajánlotta fel, vagy »ha a nyereség- és veszteségszámla eredménye aggályosnak mutatkozik«. A könyvvizsgálás elrendelésének első esete tehát akkor áll be, ha a fél maga ajánlja a könyvek betekintését, de ennek szembeállítása azzal, hogy: »vagy a nyereség- és veszteségszámla eredménye aggályosnak mutatkozik«, arra mutat, hogy a könyvvizsgálat elrendelhető akkor is, ha a fél nem maga ajánlja fel könyveinek betekintését, hanem eltekintve attól, hogy akarja-e könyveit mint bizonyító eszközöket felhasználni, igen vagy nem, az adókivető-bizottság szuverén elhatározásából elrendelhető a könyvek megvizsgálása, csak azért, mert az adókivető-bizottság tartja helyesnek, szükségesnek. A ministeri indokolás azt mondja ugyan, hogy »az üzleti könyvek betekintésének jogát a javaslat nem adja meg a bizottságnak, de ha az adóköteles a bizonyítékot önmaga ajánlja, jogában áll ugy a kivető bizottságnak, mint a felszólamlási bizottságnak a vizsgálatot elrendelnk. Méltóztatnak 6*