Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-438

36 438/országos ülés 1909 n látni, hogy a ministeri indokolás és a szöveg egymással ellentétben vannak. Azt kellene tehát javasolni, hogy a szövegből e szavak : »vagy ha a nyereség- és veszteségszámla eredménye aggályosnak mutatkozik« töröltessék, ügy látom azonban, a szakasznak megvan az az intencziója és ezért nincs is reményem rá, hogy e szavak törlését a minister ur elfogadná, mondom, a szakasznak megvan az az intencziója, hogy az adókivető-bizottság és a felszólamlási bizottság maga is elrendelhesse a könyvek megvizsgálását. Ebben a javaslat mindenesetre szigorúbb mint az osztrák keresetadóról és jövedelemadóról szóló törvény, mert a keresetadóról szóló osztrák törvénynek 43. §-a, a mely korrespondeál a jövedelemadóról szóló 772. szakaszszal egyenesen kimondja, hogy »az adóköteles üzletkönyvei megtekintésének csak akkor van helye, ha ezt az adózó fél felajánlja ; üzleti tikainak közlésére azonban semmiesetre sem kötelezhető a fél«. Ez van az osztrák keresetadóról és jövedelemadóról szóló osztrák törvényben. Egry Béla: Nem muszáj mindig az osztrákokat utánozni! Vázsonyi Vilmos : Azt hiszem, hogy egyelőre beérhetnők teljesen azzal a szigorúsággal, melyet az osztrák kereseti és jövedelmi adóról szóló törvény állapit meg, mert a látszat szerint ez a szakasz a porosz szigor álláspontjára helyezkedik. A porosz jövedelmi adóról szóló törvény szerint ugyanis az adókivető-bizottság egyszerűen elrendelheti a könyvek betekintését, és azokat a fél mindenesetre felmutatni tartozik, és nemcsak a megvizsgálás elrendelése, de a foganatosítás sem függ magától a féltől, hanem a fél a könyveket tartozik kiszolgáltatni. Nekem nincs reményem arra, hogy ezek a szavak töröltetni fognak »vagy ha a nyereség és veszteségszámla eredménye aggályosnak mutatkozik«, pedig ez volna a leghelyesebb, mert ezzel kétségtelen volna, hogy a könyvvizsgálat elrendelése sem történhetik máskép, csak ha azt a fél ajánlja. De a szakaszból hiányzik az is, hogy a könyvvizsgálat foganatosítása csak a fél beleegyezésével történhetik, s nem látom nyomát annak, hogy ha .a fél tiltakozik a könyvvizsgálat foganatosítása ellen, hogy ez a tiltakozás elégséges lenne arra, hogy a könyvvizsgálat foganatosítása elmaradjon. Legalább ezt a porosz és az osztrák rendszer közti közbenső álláspontot szeretném érvényesíteni a 44. §-ban, hogy t. i. a mennyiben joga is van az adókivető-bizottságnak a könyvvizsgálat foganatosítását elrendelni, ennek foganatosítása csak a fél beleegyezésével történhessék meg, mert ha a fél többre tartja az ő könyveinek szentségét vagy biztonságát, semhogy azokat felmutatná, akkor a fél egyszerűen kiteszi magát annak a szankcziónak, mely a 44. §. utolsó bekezdésében foglaltatik, hogy t. i. ugyanígy jár el a bizottság akkor, ha a fél a kitűzött határidő alatt a hozzáintézett felhívásnak nem felel meg, ha valamely kérdésre nem felel, mert akkor a meglevő adatok alapján "fog az adókivető-bizottság határozni. rczius íl-én, csütörtökön. Azon veszedelem mellett, hogy a meglevő adatok alapján határoz a bizottság, meg óhajtanám óvni a felet attól, hogy a könyvvizsgálat foganatosítása az ő akarata ellen is megtörténhessék. Én tehát, mint legenyhébb módosítást, a következőt ajánlom : méltóztassék a 44. §. 7. bekezdésében a negyedik pont után, hol a könyvvizsgálat foganatosításáról van szó, beiktatni azt, »a mennyiben foganatosítása ellen a fél nem tiltakozik«. Ugyancsak a 44. §. utolsó bekezdésében ezen szavak után : »ugyanigy jár el a bizottság akkor is, ha a fél a kitűzött határidő alatt a hozzá intézett felhívásra nem felek, még a következő szavak iktatandók : »vagy a könyvvizsgálat foganatosítása ellen tiltakozik«. Ajánlom módosításomat elfogar dá.sra. Elnök : Ki következik % Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos : Nem kívánok szólni. Szent-Királyi Zoltán jegyző: Sándor Pál! Sándor Pál: T. ház! En Vázsonyi Vilmos t. barátom indítványát nem fogadhatom el, és kérem a t. pénzügyminister urat, a ki már több izben kimutatta azt, hogy oly esetekben, midőn a flskus hátrányt nem szenved, hajlandó könnyítésekhez hozzájárulni, legyen kegyes megmaradni eredeti álláspontján, a mely egészen tisztán ugy áll, hogy annak, a ki ezt nem akarja, könyvei megvizsgálva nem lesznek. Vázsonyi t. barátom indítványa egészen máskép hangzik, ő azt mondja, hogy a ki a köm^vvizsgálat eUen tiltakozik, az ezen tiltakozás folytán nagyobb adó alá kerül. Méltóztatnak tudni, hogy a kereskedő könyvei jóformán egész üzletét képezik ; a ki a kereskedő könyveibe betekint, az a kereskedőnek egész üzletét átnézheti. Mindenkinek igen könnyen módjában van, hogy ilyen dolgok birtokába jusson, — különösen, ha ügyes ember — hogy megkaphassa azokat az adatokat, a melyeket a jövőben felhasználhat. - Ezért, ha csak valamiképen lehetséges, határozottan ki kell zárni azt az eshetőséget, hogy az adó szempontjából csak azért, hogy az adó^ köteles jövedelmet pontosabban ki lehessen kutatni, bárki betekintést nyerjen az üzleti könyvekbe. Méltóztassék elhinni, egy kereskedő szívesen fizet háromszor-négyszer olyan nagy adót, csak á könyveit hagyják békében, mert a könyvei tartalmazzák komittenseinek lajstromát, a könyveiből meg lehet látni egész üzletét, összeköttetéseit, szóval mindent. Nem hiszem, hogy volna a háznak egy tagja is, a ki ezt kívánná, legkevésbbé a pénzügyminister ur, a ki nagyon jól ismeri a kereskedő könyveinek a szentségét. Maga a törvény hivatkozik arra, hogy a könyveknek pontosaknak és helyeseknek kell lenniök, mert tudja, hogy csak az az igazi kereskedő, a ki a könyveit tisztességesen vezeti, így pl. én nem látok semmiféle veszélyt a rákövetkező pontban, a melyet nálunk nagyon sokszor megvitattak, hogy pl. az is felemlítendő, hogy