Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-458

45S. országos ülés 1909 október 9-én, szombaton. 411 is elitélném és azt hiszem, mindnyájan a törvénybe ütközőnek kellene hogy minősitsük a személyes szabadság alapelvénél fogva, hogy valaki letartóztattassék a nélkül, hogy valamely bűncselekmény volna terhére róható. Annál inkább áll ez egy képviselővel szemben, kit csak flagráns tettenérés esetén szabad letartóztatni. Mikor erre nézve a t. mentelmi bizottság jelentése semmiféle dokumentumot nem tartalmaz és mikor a megejtett vizsgálatról szóló jelentést hiába kértem a mentelmi bizottság t. előadójától, noha jogom lett volna abba betekinteni, akkor esak abból kell kiindulnom, hogy az eddig megejtett vizsgálat nem szolgáltat alapot arra, hogy feltehessük, hogy Szkicsák Ferencz képviselőtársam letartóztatása valamely flagráns bűncselekmény elkövetésének esetéből történt. Épen azért a magam részéről, ily esetben, mikor megállapitva nincs, hogy valamely képviselő fegyveres hatalom által letartóztattatott flagráns törvénysértésből kifolyólag, egyszerűen a mentelmi jog sérelmének megállapitása mellett szavazok, mind a mellett kész vagyok hozzájárulni Lukács László t. képviselőtársam enyhébb jDropozicziójához, mely szerint az esetnek ujabb megvizsgálása mutatkozik szükségesnek. Abban az esetben tehát, ha meg fog állapittatni, hogy Szkicsák Ferencz képviselőtársamat minden flagráns bűncselekmény nélkül tartóztatták le, akkor csakis a mentelmi jog megsértése mellett szavazhatok ; ha ellenben kiderülne, hogv a mit Szkicsák Ferencz előadott mentelmi esetének bejelentése alkalmával, valótlan, abban az esetben hajlandó volnék a mentelmi jog megsértését meg nem állapitani, de csakis ebben az egy esetben, mert ha őt letartóztatták és a konkrét bűncselekmény, a mely miatt azóta ellene eljárást kellett megindittatni, nem követtetett el, akkor a mentelmi jog megsértetett és ez elégtételt követel. Csatlakozom Lukács László képviselő ur határozati javaslatához. Elnök: Ki következik? Vertán Endre jegyző: Suciu János! Suciu János : T. képviselőház ! Én azt tartom, hogy minden hatóság — és ez annál inkább áll a képviselőházra — saját cselekedetei, saját tényei által állapitj a meg a maga tekintélyét és viszont: a saját tényei által veszélyezteti is azt. Ebből kifolyólag az a véleményem, hogy a képviselőháznak elsőrangú kötelessége jól vigyázni arra, hogy ilyen kérdésekben ne lépjen az elfogultság terére, sőt meg ne engedje azt, hogy a bizottság, a mikor elébe kerül egy ügy s kitűzött feladatához képest objektív tényállást kell előterjesztenie, ezt a jelentést elfogultan terjeszsze a ház elé és mintegy rá akarja a házat arra terelni, hogy szintén elfogult és a maga tekintélyének ártó határozatot hozzon. Én az imént még azt hittem, hogy ebben az ügyben nem is volt vizsgálat, hogy egyszerűen csak ugy gondolomra jön a bizottság ily jelentéssel a ház elé. De egy t. képviselő ur közbeszólásában megjegyezte, hogy volt vizsgálat. Hát ha volt vizsgálat és mégis ezzel a jelentéssel jönnek a ház elé : ez annál rosszabb. Miért t Azért, mert egy preventív intézkedésnél, nem tudom, mi lehet a vizsgálat anyaga. (Zaj.) Szkicsák Ferencz képviselő ur ellen nem állitanak semmiféle tényt, csak mások izgatása miatt kellett preventive őt is eltávolitani. Tehát e tekintetben ellene semmiféle bizonyíték sincsen. Én az utóbbira nézve vagyok épen kíváncsi. És itt a magam és társaim nevében a leghatározottabban visszautasítom a t. előadó urnak azon kijelentését, a melyet általánosamtett és a mihez joga nincsen, hogy t. i. a nemzetiségi képviselők izgatnak. Ha 24 nemzetiségi képviselő közül 20 el volna Ítélve izgatásért, még akkor sem szabad mondani, hogy a nemzetiségi képviselők izgatnak ; annál kevésbbé szabad ilyen kijelentést tenni ebben az esetben, a mikor a verbói választásból kifolyólag egyetlenegy képviselő sem volt elitélve, sőt egy nemzetiségi képviselő ellen sem volt még feljelentés sem téve. Az előadó ur jelentése hivatkozik az elfogatást eszközlő közigazgatási tisztviselőnek védekezésére, a ki általánosságban magyarázott, hogy itt voltak ennyien és ennyien, a népről pedig azt látta, hogy izgatott. Ezt teheti az illető tisztviselő, bár sajnos, hogy ilyen fegyverekhez nyúl, hogy magát védje. Nem szabad azonban ilyen védekezést szentírásnak elfogadni a bizottsági jelentésben és nem szabad ily módon mintegy rávenni akarni a házat arra, hogy tagjainak egy részét stigmatizálja minden bizonviték nélkül. (Nagy zaj. Halljuk! Halina!) De más is van ebben a dologban. 1906-ban tették a bejelentést a mentelmi jog megsértése miatt. Most az Urnak 1909-ik esztendejében vagyunk. Három esztendő múlva kell tehát e kérdésben állást foglalnunk, a mikor azt sem tudjuk, hogy hány nap derül még reánk. Ennélfogva én az igen t. előadó urnak közbeszólás alapján tett azon kijelentése alapján, hogy vizsgálat már volt, a magam részéről nem tartanám szükségesnek további vizsgálat elrendelését, mert ez nem jelentene mást, mint ennek az ügynek agyonütését. Már pedig magának a képviselőháznak tekintélye kívánja meg annak kiderítését, hogy tényleg volt-e mentelmi jogsértés. Ne tekintsük tehát azt, hogy Szkicsák Ferencz képviselőtársunkról van szó, hanem csak azt tartsuk szem előtt, hogy a magyar képviselőháznak egy tagja lett mentelmi jogában megsértve. Minthogy meggyőződésem szerint Lukács László képviselőtársam akkor, midőn azon formában terjesztette elő indítványát, hogy vizsgálat rendeltessék el, abban a véleményben volt, hogy vizsgálat még nem volt: a magam részéről azt indítványozom, hogy Szkicsák Ferencz mentelmi jogának megsértését állapítsa meg a ház. Elnök : Ki következik ? Vertán Endre jegyző: Nagy Dezső! Nagy Dezső: T. képviselőház ! Vannak sokszor igen jó ügyek, a melyeket a lehető legrosszabb védelemmel sem lehet eláztatni. A t. nemzetiségi 52*