Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-458

412 458. országos ülés 1909 október 9-én, szombaton. képviselő urak megkisérlették védelmükkel ezt az ügyet, a mely nem az ő ügyük, hanem a magyar parlamentnek ügye (ügy van ! balfelől.), végképen megrontani. Én az ő védelmükkel szemben határozottan, tiltakozásomat fejezem ki és nagyon kérem a mélyen t. képviselőházat arra, hogy tekintsen el attól a védelemtől és az ügyet a maga tárgyilagosságában Ítélje meg. (Élénk helyeslés balfelől.) Itt tulaj donképen — helyesen mondatott — a magyar parlamentnek jogáról van szó. (Ugy van ! balfelől.) Az egyedül helyes szabadelvű magyar felfogás pedig mindig az volt, hogy a mikor a magyar parlament jogainak megóvásáról volt szó, sohasem tekintette azt sem Szkiesák, sem más ügyének, hanem tekintette a saját ügyének. (Elénk helyeslés balfelől.) Mikor nekünk ebben az ügyben úgyszólván Ítéletet kell kimondanunk, mi egyedül csak saját parlamentáris jogaink megvédésének álláspontjára helyezkedhetünk (Helyeslés.) és ebben a tekintetben nekem igen nagy aggályaim vannak a mentelmi bizottság javaslata ellenében Tény az, — a mentelmi bizottság javaslata szerint legalább — hogy itt a személyes szabadságnak korlátozása történt (Ugy van! balfelől.), még pedig egy képviselővel szemben, és a mi még sokkal eklatánsabb, akkor történt ez, mikor képviselő politikai agitácziós utján volt, mikor a képviselőválasztásnál megjelent. Ezen alkalommal történt meg ennek a személyes szabadságnak korlátozása. Itt tehát nem is egy közönséges bűncselekményről, nem egy közönséges korlátozásról, hanem pDÜtikai működés közben a képviselő személyes jogának korlátozásáról van szó. (Ugy van ! balfelől.) Ily körülmények között, mikor a képviselőnek nem csupán a parlamentben, hanem a parlamenten kivül is megvan a joga, hogy politikailag szabadon agitálhat, — mert méltóztassék azt felfogni, hogy nem csupán csak izgatásokról, hanem agitácziókról is van szó — itt a mentelmi bizottság javaslatában nem látom tulaj donképen, hogy ez az agitáczió milyen irányban indult, a jelentésben egy árva szó emhtés sincs arról, hogy mit cselekedett ez a Szkiesák, milyen irányban akart menni; még arról sem szól, hogy megkezdte volna az agitácziót; itt csak egy hatósági feltevésről van szó, hogy bizonyára azért jött oda, hogy a képviselőválasztásnál izgatás által véres eseményt idézzen elő. Hogy ha egy képviselőt, a ki agitáczionális politikai útra megy, személyes szabadságában korlátozni lehet, ha le lehet őt tartóztatni, ha el lehet tolonczoltatni, akkor ebben az országban mindenféle politikai agitáczió meg van akadályozva. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Eddig mennünk nem szabad ! A mi jogaink sokkal fontosabbak. mint az a körülmény, hogy ez esetben egy nemzetiségi képviselő valamit akart tenni. Itt a magyar képviselők nagy jogairól van szó, a melyeket praktikus gyakorlásaikban is meg kell óvnunk. (Helyeslés balfelől.) Rövidlátó, szenvedélyes politikát űznünk nem szabad ; messzebbmenő politikára kell tekintenünk. Nekünk vigyáznunk kell jogainkra, mert higyjék el. Szkiesák sohasem árthat annyit a magyar nemzetnek, mint ártana az. ha mi a magyar képviselőt jogától megfosztanánk. (Taps balfelől.) Ez ellen határozottan tiltakozunk. Ebben a dologban nem kicsinyes, hanem magasabb szempontból kell kiindulnunk és a mikor tudjuk, hogy közös a sérelem, közösnek kell lennie a reparácziónak is. És a mikor a jelentésben azt látom, hogy ezek a veszedelmes elvek találnak kifejezésre, akkor eszembe jut, hogy valamikor ezek preczedenst képezhetnek ; ezeket odaállíthatják, hogy ime, a mikor többségben voltunk, akkor mi adtuk ilyen veszedelmes magyarázatát a mentelmi jognak. Nekem tehát meggyőződésem, hogy ezen eljárás ellen tiltakoznunk kell. Én tehát kénytelen vagyok kijelenteni azt is, hogy a magam részéről helyeslem azt a javaslati szöveget, a melyet Lukács László beterjesztett. (Zaj. Elnök csenget.) Előttünk van egy képviselőnek egy egyoldalú jelentése, melylyel szemben azonban pozitív hivatalos adatok rendelkezésre nem állanak. Mi csak az egyik fél panaszát halljuk, azonban a másik oldalról nem tudjuk konstatálni, hogy azok a panaszok tényleg alaposak-e. De ha az a panasz olyan természetű, hogy valóság esetén alkalmas annak a képviselőnek parlamenti jogán sérelmet ejteni, akkor kötelességünk ezt az ügyet vizsgálat tárgyává tétetni. Ennélfogva a határozati javaslatnak az a része, a mely vizsgálatot kivan, helyes. Ha aztán a vizsgálati adatok itt lesznek, akkor lesz alkalma a képviselőháznak saját szuverén jogainak megóvása mellett, teljes szabadsággal és azon erővel intézkedni, mely a parlament jogát nemcsak most, de a jövőre is képes megóvni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Van valaki még feljegyezve ? Zlinszky István jegyző: Fenyvesi Soma! Fenyvesi Soma: T. házi Ugy vélem, hogy Nagy Dezső t. képviselőtársam védelme után sem áll valami előnyösen Szkiesák Ferencz képviselő ur mentelmi ügye. (Igás! Ugy van !•) Vélem pedig ezt azért, mert mindaz, a mit Nagy Dezső igen t. barátom elmondott, csak magas elméleti szempontból fogadható el. A mentelmi bizottság minden egyes tagja eddig is átérezte és tudta, a mit Nagy Dezső precíz jogászi fejtegetésében kifejtett, hogy a mentelmi jog kérdése nem egyes képviselőnek a joga, hanem a parlamenti szabadság joga, azonban méltóztassék elismerni, hogy ezen mentelmi joggal szemben vannak más oly jogok is, a melyek nem az egyesnek, hanem a nemzetnek a jogai, és akkor, a mikor esetleg a mentelmi jog