Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-458

410 45S. országos ülés 1909 október 9-én, szombaton. dálkoznak a t. képviselő urak azon, hogy preokkupálva vagyunk arra nézve, hogy a mikor tömegesen jelennek meg, az csak színleg és a választási jognak csak ürügye alatt történik és hogy van ott még valami más is, még ha nem is nyilatkozik az meg ? (Ugy van! balfelöl.) Konkludálok röviden: mindeddig megkívántatott az, hogy midőn valamely képviselő a mentelmi jogát megsértve érzi, a mellett, hogy ezt a háznak bejelenti, vagy bejelenteti, nyomban gondoskodjék, hogy a dossier-k, dokumentumok, tárgyi adatok el ne veszszenek és az illető tisztviselők ellen, akárkik legyenek, bűnvádi vagy fegyelmi, vagy mindkét eljárás megindittassék. Akkor azután a háznak is, a mentelmi bizottságnak is, alkalma van efelett becsületesen határozni, a mint szokott is, nem pedig azon az utón, hogy mert a feljelentésben ez vagy az foglaltatik, az egész dolog már tiszta és világos. Indítványozom, hogy a határozati javaslat mellőztessék és a mentelmi bizottság javaslata határozattá emeltessék. (Helyeslés.) Elnök: Van még valaki feljegyezve ? Zlinszky István jegyző: Farkasházy Zsigmond! Farkasházy Zsigmond: T. ház! Az igazságszeretet és a parlamenti szuverenitás legfontosabb érdeke kötelez arra, hogy kijelentsem, hogy a mentelmi bizottság előterjesztett javaslatát ugy, a mint az előterjesztve van, el nem fogadom. Nem Szkicsák Ferencz képviselőtársam jogáról van itt szó, hanem a parlament jogáról. De különben ha csupán Szkicsák t. képviselő ur jogáról volna is szó, még akkor sem fogadhatnám el azt, hogy valamely határozat hozassék itt, a melyben a képviselőház tisztán nem lát, a melynek alapját nem ismeri, illetőleg hogy oly alapon határozzon, a melyet el nem fogadhatok és a melyre nézve nem helyeselhetem, hogy a javaslat a ház által elfogadtassék. Megvallom, hogy sajnálkozásomat kell kifejeznem azon beszéd felett, a melyet Lukács László t. képviselőtársam Szkicsák Ferencz t. képviselőtársam védelmére elmondott, mert az nem használt Szkicsák Ferencz képviselő urnak. (Mozgás.) Maniu Gyula: Nem erről van szó, hanem az igazságról. Farkasházy Zsigmond: Az igazság tekintetében egyetértünk, az igazság tekintetében csatlakozom Lukács László határozati javaslatához, de kénytelen vagyok megállapítani, hogy az a beszéd, a melyet mondott, nem hogy a határozati javaslatot támogatná, hanem ellenkezőleg olybá tünteti azt fel, mintha azt óhajtaná, hogy a mentelmi jog sérelme ne állapittassék meg és ujabb mártir teremtessék a külföld előtt. (Zaj.) É tendenczia ellen minden esetre tiltakoznom kell, annál is inkább, mert jól tudjuk, hogy a múltban igen gyakran fordult elő, hogy egy-egy képviselőtársunk tekintetében, épen a függetlenségi oldalról, ha egészen hasonló sérelem érte, az igazságnak egyenlő mértékét nem alkalmazták mindig. Megvagyok róla győződve, és a mint a hangulatot tapasztaltam, a többségben megvan az a jószándék, a mi különben kötelessége is a parlamenti szuverenitás szempontjából, hogy teljesen elfogulatlanul biráltassék el ez az eset. Annál inkább sajnálom tehát, hogy oly motívumok is hozattak be a vitába, a melyek esetleg egyes képviselőket, a kik a konkrét esetben a mentelmi bizottság javaslatát igazságosnak nem tartják, arra fognak birni, hogy hazafias érzésből mégis megszavazzák azt. Nem helyeslem Szkicsák Ferencz politikai tendencziáit és azt hiszem, hogy nemcsak saját magának, hanem annak a pártnak is. melynek tagja, illetve annak a fajnak, melynek nevében szerepelni óhajt, kárára van az ő működése. (Zaj.) Lukács László : Ez egyéni felfogás ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Farkasházy Zsigmond: Itt a házban és a házon kivül sokszor hangoztattam, mert meggyőződésem, hogy mikor azt a szegény nem magyar ajkú népet szembeállitják a magyar néppel mint ellenséggel, akkor oly helyzetbe hozzák, hogy kénytelen a rövidebbet húzni. (Nagy zaj a középen.) Maniu Gyula: Sohasem állítottuk szembe a román népet a magyarral, hanem önökkel, kik nem képviselik még a magyar fajnak sem valódi érdekét, annál kevésbbé a román népét! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Farkasházy Zsigmond: Kénytelen vagyok Maniu képviselőtársam ezen felfogását a legerélyesebben visszautasítani, és merem állítani, hogy a román népért többet tettem, mint az egész nemzetiségi párt együttvéve. (Igaz! ügy van! balfelöl.) Tessék egyszer az én román választóimat megkérdezni, hogyan viselem gondjukat, és tessék elmenni az önök kerületeibe, hogy mit tesznek önök a román nép érdekében. (Zaj.) Ezzel önök bebizonyítják, hogy nem az igazságot szeretik, hanem érdekeiket szolgálják. (Nagy zaj.) Nekem egyéni nézetem, melyben tévedhetek, hogy a nemzetiségi képviselők saját fajtájukbeli honpolgároknak kárára működnek. Megengedem, hogy ebben tévedhetek, de épen azért mondom, hogy károsnak tartom működésüket, mert hangoztatni akarom, hogy akármilyen az ő politikai működésük és tendencziájuk, azt ezen és minden más mentelmi esetnek elbírálásánál figyelmen kivül kell hagyni, és ugy kell dönteni, mintha a legszimpatikusabb képviselőtársunkról volna szó . . . Egy hang (a szélsöbaloldalon): Nem kell a személyre tekinteni! Farkasházy Zsigmond : ... mert itt nem egy személyről van szó, hanem a mentelmi jogról, mely biztosítja, és pedig egyedül biztosítja a parlament szuverenitását. Az előterjesztett javaslat nem említi meg, hogy Szkicsák t. képviselőtársam tulaj donképen mit vétett és miért lett letartóztatva. Ha ő nem volna képviselő, hanem egyszerű honpolgár, akkor