Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-458

A58. országos älés 1909 a mentelmi jog sérelmét kimondandóriak nem tartom, szószerint ezt mondja (olvassa) : »A bizott­ság megvizsgálván az ügyet, a mikor az eljárást szokatlannak és esak a végső esetben alkalmaz­hatónak tartja, nem zárkózik el annak megálla­pításától, hogy ugy a szolgabíró, mint a választási elnök eljárása a jelen esetben indokolt és szük­séges volt«. Hát miért volt indokolt és szükséges ? Hédervári Lehel előadó : Azért, mert lázítot­tak és ezt a képviselőnek sem szabad ! Mezőfi Vilmos (olvassa) : »A nemzetiségi kép­viselők által feltűnően megszállt Verbón a kedé­lyek ép az ott megjelent nemzetiségi képviselők előzetes izgatásai révén oly fokra emelkedtek, hogy a nagyobb veszély megakadályozása czéljá­ból, a szokottnál erősebb hatósági intézkedések voltak czélirányozva. Csakis erélyes preventív in­tézkedéseknek volt köszönhető, hogy Verbón a föl­izgatott tömegek összeütközése meg lett akadá­lyozva.* (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos : A mennyiben a képviselőház többsége hozzájárulna a mentelmi bizottság t. előadójának javaslatához, a mi remélem nem fog megtörténni, akkor minden kisebbségi képviselő­jelöltre ki méltóztatik mondani a lehetőségét an­nak, hogy a segélyére siető képviselőkkel szemben a mentelmi jog megsértessék. (Zaj.) Nincsen az a választás Magyarországon, a hol izgatás ne történ­jék és nincsen az a választókerület, a hol a kedé­lyek izgatottak ne lettek volna a választás előtt és alatt. Minden képviselőre ki lehet tehát mon­dani, hogy ha egy ilyen kerületbe lemegy, hogy ott izgatott, vagy izgatásai révén veszedelmes helyzet állhatott volna elő, mert az indokolás is azt mondja, hogy nem állott elő . . . Pető Sándor : Az csillapít, ha valakit letartóz­tatnak ? Zboray Miklós : A többség szerint az csillapít! Mezőfi Vilmos: Gondolják meg jól a 48-as és függetlenségi többség t. tagjai, a kik most nemes küzdelemben vannak az önálló és nemzeti bankért, hogy e küzdelemmel esetleg egy olyan uralmat idéznek elő, a mely ő velük szemben is majd ilyen indokolással fog eljárni, azt mondván, hogy ők is a népet izgatják, veszedelmek elé viszik és velük szemben is csendőrfedezettel kell megvédeni a nép nyugalmát olykép, hogy onnan őket elvezettetik. (Mozgás balfelől.) Különben is, ha figyelemmel elolvassuk ezt az indokolást, látjuk, hogy azt mondja, hogy nem Szkicsák maga izgatott, hanem mások, több lesiető nemzetiségi képviselő előtte már izgatott, s mikor lejött, már a hangulat olyan volt, hogy ha a csendőrök el nem vezetik, esetleg a szenvedélyek kitörtek volna. Ezek alapján azzal a kéréssel fordulok a t. képviselőházhoz, hogy ezt a kérdést ne tekintsük politikai ellenfelek vagy barátok kérdésének, ha­nem tekintsük a ház egyetemes szabadsága nagy kérdésének. Ez alapon hozzájárulok Lukács László KEPVH. KAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. október 9-en, szombaton. 409 t. képviselőtársam benyújtott határozati javas­latához. (Helyeslés a középen.) Elnök : Ki következik ? Zlinszky István jegyző : Kálosi József! Kálosi József: Engedje meg a t. ház, hogy egész tárgyilagosan én is hozzászóljak ehhez a kérdéshez, és pedig azért, mert egy vehemens, igazságtalan támadás történt, nem is bur­koltan, a határozati javaslat t. benyújtója részéről, a mennyiben azt mondja, hogy itt quasi össze­játszás létezik a többség, a mentelmi bizottság stb. között. Lukács László : Ha ! Kálosi József: Én szavamért helyt szoktam állni, ezt a kifejezést használta a t. képviselő ur, hivatkozom a gyorsírói jegyzetekre. (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) A mikor ilyen nem is gyanúsítások, hanem alaptalan,, üres vádaskodások hangzanak fel. akkor ebből két tanulságot lehet meriteni. Először is azt, hogy mikor itt, ebben a házban ilyen hang emelkedik fel, mi lehet odakünn 1 (Igaz! Ugy van ! a haloldalon. Zaj a középen. Elnök csenget.) Hiába beszél a határozati javaslatot támogató t. képviselőtársam arról, hogy hát izgatni lehet, izgatni mindenkor fognak : ez már nem izgatás, ez már lázítás, itt nem, de lege lata vagy de lege ferenda-féle elvekről van szó, hanem a fennálló társadalmi törvények, alkotmányos intézkedések elleni lazításról. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Farkasházy Zsigmond : Elkövette ? Hédervári Lehel előadó: Igen, tizenöt fel­jelentés tétetett; bűnvádi eljárás van folyamatban. Szkicsák Ferencz : De egy sem lázítás, hanem izgatás czimén. (Zaj.) Kálosi József: De különben, hogy micsoda — erősebb kifejezést nem akarok használni — korlá­tolt jogi felfogásban leledzenek a felszólaló urak, (Zaj a középen.) mutatja az, hogy épen a határo­zati javaslat beadója azt mondja, hogy tiszta, világos a tényállás ebből a feljelentésből. Hát ő szentírásnak veszi a mentelmi jog megsértését tárgyazó feljelentést és arról azt mondja, hogy tiszta, világos. Hát már többször volt eset arra, nemcsak a nemzetiségi képviselő urak részéről, hanem saját pártunkban is, hog}'' mikor a men­telmi jog megsértése panaszoltatott, mindig meg­kívántatott az, hogy ne ilyen általános frázisokkal jöjjenek elő, hanem tényekkel. A ki igazán sértve érzi magát jogaiban, igazán törvénytelen üldözte­tésnek találta és találja a vele szemben követett eljárást, legalább is ne kizárólag ide forduljon, — itt is bejelentheti a mentelmi jog megsértését, — de elengedhetetlen kötelessége, hogy azon tiszt­viselő ellen bűnvádi vagy fegyelmi, vagy bűnvádi és fegyelmi eljárást indítson és hogy doczékkal és dokumentumokkal álljon elő. Hát azt kívánják a t. nemzetiségi képviselő urak, hogy akkor, a mikor már majdnem hogy preokkupálva vagyunk velük szemben, abban a tekintetben még hazafiságnak tartsuk, a mi a memorandum-per alapját képezte ? (Mozgás.) Cso­52

Next

/
Thumbnails
Contents