Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-451
314 4őí. országos ülés 1909 április W-án, hétfőn. hozták ide ezt a kérdést, és épen azért, mert jogosan hozták ide (Nagy zaj.) . . . Gaal Gaszton: A törvény hozta ide, a bankszabadalom lejárt! (Zaj.) Wekerle Sándor ministerelnök : . . . annak akut jellege kényszeritett minket arra, hogy akkor, midőn szolidaritásban nem vagyunk e kérdésben, vonjuk le a konzekvencziát; ezt kívánja az együttműködés tisztessége és a politikai szolidaritás. Ezzel megfeleltünk a legmesszebb menó'leg a politikai erkölcs követelményének is. Azt a körülményt, hogy a ház határozzon a felett, hogy mely kormánytagok mondjanak le ? . . . (Derültség a jobboldalon.) Polónyi Géza: Hogy ki iránt viseltetünk bizalommal, azt mondottam! (Zaj.) Wekerle Sándor ministerelnök : . .. bocsánatot kérek, ezt az 1848-iki törvények nem ugy állítják oda. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Mert engedelmet kérek az 1848-iki törvény azt mondja, hogy ha a ministerelnök lemond, akkor a kabinet is lemond. (Helyeslés jobbfelöl,) A harmadik kérdés, a melyre nézve szintén nem mulaszthatom el, hogy észrevételt ne tegyek, az, hogy a képviselő ur alludált 0 felségének, a királynak a bankügyben tett egy nyilatkozatára, vagy ebben egy nyilatkozatot kivan tőlem provokálni. Ki kell jelentenem, hogy ez a nyilatkozat nem a kormánynyal szemben, hanem akkor, a midőn a kérdés lényegileg már el volt döntve és tudtuk, hogy állásainkban meg nem maradhatunk, a többség vezérének a király előtt történt egy reprezcntácziérjával szemben történt, nézetem szerint teljesen alkotmányos formában, ugy hogy erre nézve én, a ki előtt ez a nyilatkozat nem történt, a ki előtt nem mint kormányelnök előtt ismételtetett ez a nyilatkozat — itt felvilágosítást nem adhatok (Helyeslés.) és azt tárgyalás tárgyává tenni czélszerűtlennek is tartanám. (Helyeslés.) Ne keverjük össze a dolgokat, t. képviselőház. Mi egy alapon, egy precziz, adott alapon jelentettük be lemondásunkat; ezen eljárásunk helyességét vagy nem helyességét bírálat tárgyává lehet tenni, de mivel a mi jogunk az, hogy beadjuk lemondásunkat, azt hiszem, ha annak indokai birálat tárgyává tétetnek is, de messzebb menő bírálatot azzal szemben gyakorolni állítólagos titkos nyilatkozatok alapján (Ugy van! Ugy van! a k'ísépen.), sőt nem is ezélszerű, t. képviselőház, (ügy van ') A ki a békés kibontakozásnak és megértésnek útjait nem akarja elzárni, az ne menjen bele előzetes tárgyalásokba oly dolgok felett, a melyek a kormány lemondásával közvetlenül összefüggésben nincsenek. (Helyeslés.) Ez indit engem arra, hogy kérjem a t. házat, hogy azon beadott indítványomat, hogy a politikai helyzet tisztázásáig a ház üléseket ne tartson, hanem a ház t. elnökét bizza meg, hogy megfelelő időben intézkedjék a ház ülésének egybehivása iránt, elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Polónyi Géza: T. ház! . . . (Zaj.) Elnök: Mi czimen kíván a képviselő ur szólni ? Polónyi Géza'. Félremagyarázott szavaim helyreigazítása czimén kérek szót. (Halljak f Halljuk!) T. képviselőház! Én olyan nyilatkozatot nem tettem, a mely a ministerelnök urat arra jogosította volna, mintha én akár az osztrák kormánynak, akár a magyar kormánynak a bank tekintetében való önálló jogát csak a legtávolabbról is kétségbe vontam volna. En semmi mást nem mondtam és ezt föntartom, mint hogy a courtoisienak és az eddig követett eljárásnak az felel meg, hogy midőn a két állam kormánya között történik összeütközés, illetőleg véleményeltérés, akkor mind a két kormány be szokta adni lemondását, (Elhnmondások jobbfeVil.) és ugy döntenek felette. Ezt mondottam és semmi egyebet. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom ; következik a szavazás. Elsősorban felteszem a kérdést: méltóztatik-e Wekerle Sándor ministerelnök urnak következő indítványát elfogadni, igen vagy nem ? Kérem Zlinszky István jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Zlinszky István jegyző (olvassa): »Inditvány. A kormány beadván lemondását, javaslom, hogy a helyzet tisztázásáig a ház üléseket ne tartson, és az elnököt bizza meg, hogy a ház ülésének egybehivása iránt megfelelő időben intézkedjék. Beadja: Wekerle Sándor.« Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a ministerelnök úr ezen indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják,méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség; a képviselőház elfogadta a ministerelnök ur által beadott indítványt. Ezzel kapcsolatosan felhatalmazást kérek a t. háztól arra, hogy a. szünet alatt esetleg megüresedő választókerületekben a választások iránt intézkedhessem, valamint esetleges meghívások tekintetében rendelkezhessem. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor kimondom, hogy a ház a kért felhatalmazást megadja. Most még itt van Nagy György képviselő ur indítványa, a mely a következőleg szól: Vertán Endre jegyző (olvassa): »Határozati javaslat. A ház határozatilag kimondja, hogy követeli az önálló nemzeti banknak 1911 január l-re való felállítását. Nagy György orsz. képviselők Elnök : T. képviselőház! Ezt az indítványt szavazás alá a házszabályok értelmében nem bocsáthatom. Nem bocsáthatom pedig azért, mert a házszabályok 198. §-a értelmében minden indítvány az inditványkönyvbe, az indítva-