Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-437

k-37. országos ülés 1909 márczius ÍÚ-én, szérAáú. 23 közgyűlésekre, hogy midőn megválasztják az adókivető-bizottság tagjait, módjuk legyen arra is, hogy esetleg a szabad értelmi foglalkozásúak közül választhassanak adókivetőbizottsági tagot. Nem hiszem, hogy a törvényhatósági közgyűléseknek jelenlegi hangulata meUett attól kellene tartani, hogy a városokban a háztulajdonosok, vagy a megyei törvényhatóságokban a földtulaj onosok bármiféle mellőzésnek volnának kitéve az adókivető-bizottság összeállításánál és valószínűnek tartom, hogy választani fognak olyan szabad értelmi foglalkozásúakat, kik azon szerencsés helyzetben vannak, hogy egyúttal föld- és háztulajdonosok. De miért elzárni annak lehetőségét, hogy ha vannak érdemes, arra való szakképzett emberek, a kik az adókivető-bizottságba valók és nem rendelkeznek ház- és földtulajdonnal, a szabad értelmi foglalkozáshoz tartoznak, miért elzárni a lehetőséget, hogy azok a törvényhatósági közgyűlés által az adókivető-bizottság tagjai közébeválasztassanak ? Ennek következtében azt javaslom, hogy a 38. §. első bekezdésében ezen szavak után : »két rendes és két póttagot a mezei gazdálkodással foglalkozók«, beiktassuk a következő szavakat: »szabad értelmi foglalkozásúak* és következnék utána : »vagy a háztulajdonosok köréből«. Vagyis a törvényhatóságnak megvolna az a lehetősége, hogy esetleg a szabad értelmi foglalkozásuk köréből is válaszszon adókivető-bizottsági tagokat. Minthogy ez megfelel annak az intencziónak, a melyet a 38. §. második bekezdése intendál az utolsó sorok szerint és minthogy — mondom — nem kell attól tartani, hogy a föld- és háztulajdonosok mellőztetnének, esafc azt érjük el, hogy oly szabad értelmi foglalkozású egyén is lehessen adókivető-bizottsági tag, a ki arra való, érdemes, de ház- és földtulajdona esetleg nincs ; tisztelettel kérem, méltóztassék javaslatomat elfogadni. (Helyeslés a középen.) Elnök : Szólásra következik ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Búza Barna! Buza Barna: T. képviselőház ! Én is súlyt helyezek arra, hogy az egyes kereseti ágak az adókivető bizottságban megfelelő arányban legyenek képviselve és épen azért félek attól, hogy a kereskedelmi és iparkamara által választandó két rendes és két póttagnál ez az arány felborulhat, mert az egyik kereskedelmi kamaránál kereskedők, a másiknál iparosok lehetnek túlsúlyban és akkor esetleg az összes tagokat a kereskedők vagy iparosok közül küldené ki a kamara. Épen azért azt akarom javasolni, méltóztassék már a tÖTvényben meghatározni, hogy azoknak a kereskedelmi és iparkamara által kiküldendő tagoknak felerésze mindig a kereskedők, másik felerésze pedig az iparosok közül legyen kiküldendő. (Helyeslés.) Ezért indítványozom, hogy a 38. §. első bekezdésébe ezek után a szavak után : »az 1868 : VI. t.-cz. 18. §-ához képest teljes ülésben« toldassanak be a következő szavak : »felerészben a kereskedők, felerészben az iparosok közül.* (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Szabó István nagyatádi! Szabó István (nagyatádi) : T. képviselőház ! A 38. §. első bekezdése szerint az adókivetőbizottság hét rendes és hat póttagból áll. Én betoldani kívánnám még: »és az illető községek két elölj árósági tagjából.« Vidéken a közigazgatási járások 25—30 községből állanak és a járás székhelyén szervezett adókivető-bizottság a községi viszonyokat egyáltalában nem ismerheti ugy, mint az illető községek elöljárósága. Nem kivánom, hogy a községi elöljáróságnak döntő szerepe legyen az adókivető-, bizottságban, de kivánatosnak tartanám, hogy ott jogosan felszólalhasson és szavazati joggal bírhasson, mert a leghelyesebb informácziót a községi lakosokról csak a községi elöljáróság tudja megadni. Ebből kiindulva, azt javasolnám, hogy mialatt az illető községnek adóját tárgyalnák és kivetik, arra az időtartamra az iUető községnek két elölj árósági tagja szavazati joggal bírhasson abban az adókivető-bizottságban. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Felteszem a kérdést : kiván-e még valaki szólni ? (Nem!) Ha nem kivan senki szólni, a vitát berekesztem. Az előadó urat illeti a szó. Az előadó ur nem kivan szólni. A pénzügyminister ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : T. képviselőház! Röviden csak annyit vagyok bátor kijelenteni, hogy Búza Barna kéjyviselő ur módosítását elfogadom, (Helyeslés.) ellenben Szabó képviselő ur módosításához nem járulhatok bozzá. Két községi tagnak szavazatot adni a bizottságban megengedhetetlennek tartanám épen olyan dologban, melynél közvetlenül lehetnek érdekelve. Hogy a községnek bizalmi férfiai megjelenhessenek az adókivetésnél, ez igen helyes, de ezt imperative kimondani felesleges lenne. Ne rójunk a községekre olyan terheket, a melyek nem okszerűek. Méltóztassanak a vidéki kisközségeket venni, a hol megtörténhetik, hogy jövedelmiadóköteles és kereset-adóköteles egyáltalában nincs. Méltóztassanak tehát ezt a végrehajtási utasításra hagyni. (Helyeslés.) Ez a törvény különben a községi elöljáróság befolyását illetőleg messzebb megy, mint az eddigi adótörvények, mert egyenesen kimondja, hogy a községi elöljáróság, ha akarja, véleményét nyilváníthatja. A végrehajtási utasítás pedig intézkedni fog arra nézve, hogy egyes községekből, a hol nagyobb számmal vannak adókötelesek, a bizalmi férfiak az adókivetésnél jelen legyenek; de hogy ez imperative kimondassák, az, a nélkül, hogy valami indoka lenne, csak tehernövekedést jelentene és azért ezt fölöslegesnek tartom. Még csak egyet vagyok bátor megjegyezni, Ennek a jövedelmi adónak nagy részét a föld-