Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-437

20 437. országos ülés 1909 márczius 10-én, szerdán. semmi baja sem történik. Ez talán nem czélja ennek a szakasznak és talán ez helyesbítendő volna olyképen, hogy ha már diszcziplináris utón kényszeritjük a polgárokat a választás elfogadására, akkor legalább gondoskodjunk arról, hogy kötelességüket teljesítsék. Annak, ismétlem, nem volna szerintem értelme, hogy a ki nem fogadja el a választást, azt megbüntetik, de a ki elfogadja és egyszer sem jelenik meg, annak kutyabaja sincs. Ez az egyik megjegyzésem és én a t. pénzügyminister úrra bízom, hogy szándékozik-e ezt megfelelőleg módosítani vagy sem. Második megjegyzésem arra a rendelkezésre vonatkozik, hogy az összeiró-bizottságnak netaláni eljárási költségeit a község viselje. Minthogy a jövedelmi adó községi pótlék alá nem esik, a községnek ennek az adónak előírása és kivetése körül egyáltalán semmiféle érdeke sincs. A »netaláni szó« pedig teljesen felesleges, mert itt tényleg merülnek fel költségek. Egyébiránt rám nézve mindegy, hogy a »netaláni« szó bennmarad-e, vagy sem; nekem az ellen van kifogásom, hogy e szakasz értelmében ezen költségeket a város és a község viselné, s én csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy én nem vagyok hajlandó ezt megszavazni, mert semmiféle alapos okát nem látom annak, hogy a községek viseljenek valamely oly adó kivetésével járó költségeket, a mely után a községre semmiféle előny nem háramlik és nem is háramolhatik. Ezt csak annak indokolására említem fel, hogy részemről nem vagyok hajlandó a szakaszt igy megszavazni, hacsak a t. pénzügyminister ur nem lesz kegyes engem megnyugtatni az iránt, hogy az eljárási költségek nem a várost és községet, hanem az államot fogják terhelni. Ha csekély az a költség, annál inkább magára veheti azt az állam, ha pedig súlyos, nem látom be értelmét annak, hogy a községeket újból megterheljük. Ezeket kötelességem volt elmondani. Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: T. képviselőház ! (Halljuk!) Köteles felvilágositásképen vagyok bátor megjegyezni, hogy itt arról a háromtagú összeíró bizottságról van szó, a melyre nézve nem fordulhat elő az az eset, hogy valamely tagja szándékosan sohasem jelenik meg, mert ha nem jelenik meg, akkor a község költségén foganatosítják az eljárást és később ő marasztalta tik el azon összegben, a melyet elmaradása által okozott. A mi a birság kérdését illeti, ennek a gyakorlatban nagyon csekély jelentősége van és ha korábban vettetett volna fel az erre vonatkozó észrevétel, nem is lett volna lényeges kifogásom az ellen, hogy ez az egész bírság hagyassék el, mert azt hiszem, hogy a gyakorlatban édes-kevésszer fog ez alkalmaztatni. Polónyi Géza: Helyes! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister : A mi az összeírást és az azzal járó költség kérdését illeti, nem fogadhatom el elvi szempontból azt a disztinkcziót, hogy a község csak ott szorítható valamely közfunkczió teljesítésére, a hol közvetlenül érdekelve van. (Helyeslés.) Hiszen a községek nem privilegizált testületek, a melyek csak akkor járnak el és gyakorolnak hatósági jogokat, ha saját érdekük ugy kívánja. Polónyi Géza: De miért viseljék a költségeket ? Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : A községek mint hatóságok kötelesek a közfunkcziókat teljesíteni saját autonóm jogkörükben. Hiszen ez az összeírás alig különíthető el a többi összeírásoktól vagy eljárásoktól, ugy hogy külön költségek itt alig fognak felmerülni. En szívesen vagyok segítségére a községeknek, hogy háztartásuk rendeztessék bizonyos jövedelmek átengedése utján is, de hogy minden összeirási dolog külön költséggel járjon, ez ellen vagyok ; mert ma itt rendszerint ismerünk ugyan költséget, de ha szigorúbban veszszük az adminisztrácziót, nem fog költség felmerülni. Fel kell egyszer már hagyni azzal az áramlattal, hogy a jegyzők, bírák minden funkczióért külön napidijakat és fuvarköltségeket számítsanak fel. Ha autonóm jogokat gyakorolnak, akkor a köztisztesség követelményeinek is meg kell felelni. (Helyeslés.) Ha ezen tendencziával felhagyunk és egészséges szellemet viszünk be az önkormányzatba, és nem a kizsákmányolás szellemét hagyjuk érvényre jutni, ez számbavehető költségeket okozni nem fog. Méltán megkövetelhetjük, sőt a községnek magának fekszik érdekében, hogy a jövedelemadónak ezen első funkczióját és alapját, a mely a további kivetési eljárásnak kiindulási pontját képezi, épen polgárai érdekében önmaga gyakorolja. Ezért kérném a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást berekesztem. Az- előadó ur kivan szólni ? Hoitsy Pál előadó : Nem ! Elnök : Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 32, §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatkép mondom ki. Következik a 33. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző' (olvassa a 33. §-t). Elnök : Van valaki felírva ? Szent- Királyi Zoltán jegyző: Mezőfi Vümos! Mezőfi Vilmos : T. ház ! Ez a szakasz, a mint már az általános vita során is jeleztem, zaklató eljárást foglal magában. Tudom, hogy erre nézve hasztalanul fogok indítványt tenni, mert már előre tudom, hogy a t. pénzügyminister ur nem járul hozzá és a t. ház is leszavazza. Kétségtelen azonban, hogy az adófizető polgároknak csúnya zaklatásának lehetne minősiteni azt, hogy ha joga van ennek az adókivető bizottságnak, a mely a pénzügyigazgató egy kinevezett] éből és a község két polgárából áll, másokat meghallgatni, puhatolózásokat folytatni és igy megállapítani, hogy az illető polgárnak mennyi a jövedelme. Tudom, hogy a pénzügyi .adminisztráczió ragaszkodik ehhez, mert hiszen