Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-437

•437. országos ülés 1909 márczius 10-én, szerdán. 21 azt mondja, hogy e nélkül a valóságos jövedelmet kipuhatolni nem lehet. Csak azt szeretném, ha a javaslat ezen szaka­szának első bekezdéséből legalább ez a két szó »és puhatolások« kimaradna, mert a szakasz ezen rendelkezésében, hogy t. i. ezen adatok és puhato­lások alapján tartozik az összeiró-bizottság az összjövedelmet megállapítani, a »puhatolások« szó rossz hangzású, rossz az értelme is és azt jelenti, hogy valóságos nyomozó joga van ennek az adó­kivető-bizottságnak, hogy zaklató hatalma van, hogy a legbizalmasabb családi és egyéni viszonyait az adófizetőnek joga van kideríteni. Már pedig még sem lehet áUam közegeinek feladata az, hogy ilyen kényes dolgokat kutasson ki, s ha már ezt megteszik, legalább a törvény ne adjon egyenesen jogot nekik erre. Módositásom az, hogy a 33. §. első bekezdé­sének negyedik sorából ez a két szó »és puhatolások« maradjon ki. Ugy is nyomoz az összeiró küldöttség, amúgy is joga van másokat meghallgatni, de ne adjon neki a törvény olyan jogot, a melyet félre­érthet egy-egy rosszabb indulatú adóösszeiró polgár vagy rosszul magyarázhat, és a melynek alapján olyan munkát fejthet ki, a mely az adózónak legbensőbb családi és egyéni életébe vág, és a mel}' az adózó polgároknak valóban legmesszebbmenő zaklatása lenne. Elnök : Szólásra senki sincs felirva. Kiván-e még valaki a szakaszhoz szólni? (Nem!) Ha nem, akkor a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. Az előadó ur azonban nem kivan szólni. A pénzügyminister ur óhajt nyilatkozni. Wekerle Sándor ministereínök és pénzügy­minister : A jövedelem megállapításának két alapja van. Az első a kész adatok, a melyek rendelkezésre állanak, a második az informáczió szerzése. Azok az informácziók, a mikor valamely jövedelem jóhiszemű megállapításáról van szó, igen is szer­zendők, kötelessége is az illetőknek, hogy csak alapos informácziók alapján tegyék meg az első jelentést, hagy valakinek mennyi a jövedelme. Ne méltóztassék mindenben zaklatást keresni. Eminens érdeke az állampolgároknak, hogy ne felületes, hanem alapos munka végeztessék. Nem pénzügyi közegekről van szó, hanem községi összeiró-küldöttségekről. Én tehát a módositás­nek mellőzését kérem. Elnök : A tanácskozást berekesztem. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy az eredeti szöveget szembe állitom Mezőfi Vilmos képviselő ur módo­sításával. Ha a 33. §-t méltóztatnak változatlanul elfogadni, akkor a módosítás elesik. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen!) Felteszem a kérdést: Elfogadja-e a képviselőház a törvény­javaslat 33. §-át a pénzügyi bizottság szövegezésé­ben, szemben Mezőfi Vilmos t. képviselő ur mó­dosításával, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház változat­lanul elfogadta a 33. §-t, és mellőzte Blezőfi Vilmos képviselő ur módosítását. Következik a 34. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 34. %-t). Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a 34. §-t pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, kimondom a határo­zatot, hogy a képviselőház igy fogadta el a 34. §-t. Következik a 35. §. . " Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 35. %-t). Polónyi Géza! Polónyi Géza : T. ház ! A 35. §. tartalmazza azt a jogot, hogy az adókiszámitási javaslatokat bárki megnézhesse, illetőleg megtehesse arra vonat­kozó észrevételeit. Már az előbbi adónemeknél való tárgyalás során, — sajnálom, hogy a kereset­adóra vonatkozó tárgyalásoknál technikai okokból elmaradt ez az észrevétel — megegyeztünk abban az elvben, hogy az a »bárki« nem érthető ugy, hogy mindenki, a ki nem adóköteles, jogorvos­lattal élhessen vagy észrevételeket tehessen itt, hanem e jogot, hogy t. i. más adója ellen észre­vételeket tehessen, csak az adókötelesekre szorít­juk. Szóval az esetleg külföldről, vagy akárhonnan idesereglett embereknek nem adunk jogot arra, hogy másnak adójába beleszólhasson. En ennek megfelelően indítványozom, hagy a »bárki« szó helyett méltóztassék odatenni, hogy »minden adó­köteles* megtehesse észrevételeit. Wekerle Sándor ministereínök és pénzügy­minister : »Bárki is« helyett. Polónyi Géza : Igen, »bárki is« helyett tétessék, hogy »minden adóköteles«. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kivan még valaki szólni ? Ha nem kivan szólni senki, berekesztem a vitát. Az előadó urat illeti a szó. Hoitsy Pál előadó: Nem óhajtok szólni. Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. A kér­dést ugy fogom feltenni, elfogadja-e a ház a 35. §-t változatlanul, igen vagy nem ? Ha változatlanul el nem fogadja a szakaszt, akkor majd felteszem a kérdést, elfogadja-e a szakaszt Polónyi Géza képviselő ur módosításával. (Helyeslés.) Méltóz­tatik-e a 35. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) A képviselőház nem fogadta el. Méltóztatik-e a 35. §-t elfogadni Polónyi Géza képviselő ur módositásával, igen vagy nem ? (Igen!) A képviselőház a 35. §-t Polónyi Géza képviselő ur módositásával elfogadta. Következik a 36. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 36. %-t). Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve ? Mezőfi Vilmos : T. képviselőház ! Ez a szakasz bünteti azokat, a kik vallomásukat az előirt határidőben be nem adják, még pedig ugy, hogy a kivetett adónak 1 százalékát kell fizetni; ha pedig a felhívásnak sem tesznek eleget, akkor a kivetett adónak 5%-át fizetik büntetéskép. Néze­tem szerint egy olyan országban, mint a mienk, a hol a lakosságnak nagy része analfabéta, irni, olvasni nem tud, nagyon súlyos rendelkezés az, hogy arra az esetre, ha az irni-olvasni nem tudó

Next

/
Thumbnails
Contents