Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-447

258 íi-7. országos ülés 1909 márczius 27-én, szombaton. hallgatása után Ő felsége a király nevezi ki. A mmisterium meghallgatása hangsúlyozva van, a meghallgatás tehát megtörténik, s ebben a mmisterium cselekszik. Minthogy pedig az 1848-iki törvény értelmében a minister minden cselekedete kell hogy a királyi elhatározásban ellenjegyzés által nyerjen kifejezést, sohasem volt kontemplálva az, hogy ez ellenjegyzés nélkül történjék meg. (Mozgás balfelöl.) Polónyi Géza: Pardon! Ez egészen más! Giinther Antal igazságügy minister: Nem is kell tehát kitérnem azokra a felszólalásokra, a melyeket Kmety Károly és Polónyi Géza t. képviselőtársaimtól hallottunk. Ismétlem, hogy ebben a tekintetben a törvényjavaslatnak eredeti álláspontja is az volt, hogy mivel itt a ministeriunmak tevékenységéről van szó; minthogy ez ellenjegyzést föltételez és felelősséget involvál: nagyon természetes, hogy ez a kinevezés vagy a ministerelnök, vagy esetleg az igazságügyministernek is ellenjegyzésével fog megtörténni, Ebben a tekintben akár módositást is fogok előterjeszteni, ha ez megnyugtatásra szolgál, (Elénk helyeslés.) és pedig abban az értelemben, hogy a ministerelnök ellenjegyzése mellett történjék a kinevezés. Polónyi Géza: Az igazságügyminister ellenjegyzése mellett! (Mozgás.) Kmety Károly : Horvát-Szlavonországra való tekintette]! Giinther Antal igazságügyminister: A ministerelnök ellenjegyzését kérem azért, mert tágabb területre terjed ennek a bíróságnak hatásköre, mint a szűkebb Magyarország területe ; mert az a magyar korona összes országaira kiterjed. Ezt a pouvoirt tehát az én ellenjegyzésemmel mint igazságügyminister nem adhatom, hanem ezt csak a ministerelnöki ellenjegyzés biztosithatja. (Elénk helyeslés.) Minthogy e tekintetben, azt hiszem, sikerült megnyugtató választ adnom, (Ugy van !J a felszólalásoknak többi részével igen röviden végezhetek. (Halljuk!) Kmety Károly t. barátom és Bozóky Árpád t. képviselő ur egyaránt hangsúlyozták az én erkölcsi felelősségemet. (Közbeszólás.) A függetlenségi párt erkölcsi felelőssége tekintetében is birok annyi érzékkel, hogy a mikor azt mondom, hogy teljes erkölcsi felelősséget vállalok ezért a törvényjavaslatért, hiszem, hogy ebben a tekintetben a függetlenségi párt álláspontjára támaszkodhatom. (Élénk helyeslés.) Miről van itt sző, t. ház ? Ma is létezik a főudvarnagyi hivatalnak birói hatalma, Magyarország területére is kiterjesztve. Ez a főudvarnagyi hivatal magyarországi illetékességi körben idegen jog, idegen felebbezési fórumok vonalán át itél. Ez az állapot nem volt tovább fenntartható. (Helyeslés. Ugy van!) Már most az én egyik hivatali elődöm, Plósz Sándor, kidolgozott egy törvényjavaslatot a polgári perrendtartással kapcsolatban, s abban a következő megoldás volt kontemplálva. A peres ügyekben itélt volna egy kivételes bíróság, de független magyar bíróság; a nem peres ügyekben eljárt volna a főudvarnagyi hivatal egy magyar előadónak közreműködése mellett. Ezt a megoldást én nem fogadhattam el. (Elénk helyeslés.) Az a szervezés, a mely az előttünk fekvő javaslatban foglaltatik, azt hiszem, a magyar alkotmányjog szempontjából is teljesen kielégítő, mert a peres ügyekre nézve el fog járni egy független magyar bíróság, a mely a birói felelősségi törvényeknek és az elmozdithatatlanságot biztosító törvényeknek hatálya alatt áll; a nem peres ügyekben pedig el fog járni ennek a kivételes bíróságnak elnöke itt Budapesten, s erre az elnökre nézve egyes-bírói működésében is a függetlenségnek, egyáltalában a birói garancziáknak egész területe érvényesül. Már most azt hiszem, hogy ha sikerül ezt a szervezetet létrehozni, akkor uj szervezetet illesztünk bele alkotmányjogunk szervezetébe: megalkotjuk a magyar főudvarnagyi bíróságot, megalkotjuk ugy, a mint történelmi alkotmányunk fejlődése azt magával hozza: kisajátítunk egy részt abból a körből, a melyben ez a bíráskodás eddig gyakoroltatott; megoldjuk a kérdést a lehetőséghez képest egy olyan szervezetnek megalkotásával, a mely további fejlődésében közjogunknak csak előnyére fog válhatni. (Zaj.) Már most Kmety Károly t. képviselőtársam azt kérdezte tőlem, hogy miért tartozik a főudvarnagyi bíróság elnöke a főudvarnagyi hivatal létszámához ? Tartozik egyebek között azért, mert ezen főudvarnagyi bíróság elnökének, mint egyesbirónak intézkedési köre kiterjed a királyi ház tagjainak családi hitbizományai felett gyakorlandó felügyeletre is. Ezt a felügyeleti hatáskört lehetetlen gyakorolni máskép, hacsak nem tartozik abba a szervezetbe, a melyben az ilyen hitbizományi ügyek intéztetnek. A tényállás, t. ház, nem az, hogy a főudvarnagyi hivatalnak egyik tagja lesz itt Magyarországon bíró, hanem az itt kinevezett magyar főudvarnagyi bíróság elnöke ruháztatik fel az udvari disz és az udvari hivatalhoz való tartozásnak külsőségeivel, tisztán azért, hogy azt a funkeziőt, a melyet el kell végeznie, elvégezhesse. (Halljuk ! Halljuk!) Kmety Károly t. barátom azt mondta, hogy szeretné, ha azon családok köre, a melyekre a főudvarnagyi bíróság hatósága kiterjed, a melyek a 3. §. második pontjában fel vannak sorolva, limitáltassék. Kmeíy Károly: Egyenként felsoroltassanak. Günther Antal igazságügyminister: Egyenként fel vannak sorolva az indokolásban. A m

i pedig azt illeti, hogy melyek azon családok, arra nézve a 3. §. egészen világosan azt mondja, hogy a főudvarnagyi bíróság hatásköre kiterjed azon személyekre, a kikre eddig külön legfelsőbb intézkedések a főudvarnagyi hivatal birói ható-