Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-447
H7. országos ülés 1909 márczius 27-éu, szombaton. 259 ságát kiterjesztették. Az indokolásban, ismétlem, részletesen fel vannak sorolva ezek a családok, a törvényjavaslatban pedig határozottan ki van mondva, hogy csak azokra terjed ki ez a hatóság, a melyekre eddig már kiterjesztetett. Már most hátra van még néhány kérdés, a melyekre nyilatkoznom kell. (Halljuk! Halljuk!) Kmety Károly t. barátom kérdi, hogy a király, a mikor maga dönti el a királyi ház tagjai közt felmerülő magánjogi pereket, kinek a segitségével jár el? Erre .nézve a 6. §. egészen világosan mondja, hogy a királyi ház tagjainak egymásközti magánjogi pereit és az ő személyi állapotukat tárgyazó kérdéseket 0 felsége a király, mint a királyi ház feje közvetlenül dönti el, vagy eldöntésüket választott biróságra bizza. Itt magánjogi kérdések elintézéséről van szó, a melyeket a király, magánjog körében forogván döntés, csakugyan mint csak a királyi család feje dönthet el. Ez eddig is igy volt, ezután is igy lesz, de szükség volt ezt az intézkedést bevenni a törvénybe azért, mert a mikor a főudvarnagyi biráskodás egész területén szabályoztatik a kérdés, ha ez kimarad, akkor ez azt jelentené, hogy tulajdonképen a törvényhozás ezt eltörölni szándékozik, a miről pedig, azt hiszem, szó nem lehet. Már most a mi a trónöröklés kérdését illeti, a mely szintén szóba hozatott — hiszen ez a magánjogi döntés teljesen a magánjog körében mozog, és a mi a trónöröklés kérdését illeti, e tekintetben a mi törvényeink az irányadók. (Igaz! Ugy van!) E törvények pedig azt az alapelvet fejezik ki, hogy a trónöröklés körébe tartozó összes kérdések az 1723: I. és II. t.-czikk szabályai szerint itélendők meg és döntendök el, e tekintetben semmiféle ellentétes prejudiczium nem történhetik. (Ugy van!) Minthogy igy áll a dolog, kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Hosszantartó élénk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a főudvarnagyi bíráskodásról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nem ? (Igen!) Kérem azokat, a kik a törvényjavaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház elfogadja a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Szent-Királyi Zoltán jegyző urat, szíveskedjék felolvasni a törvényjavaslat czimét. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt az igazságügyi bizottságszövegezése szerint változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Petrogalli Oszkár előadó : T. képviselőház! Azon indokolás alapján, melyet az igen t. igazságügyminister ur előterjesztett, a következő indítványt vagyok bátor benyújtani: »Inditványozom, hogy az 1. §-nak második bekezdésében: »e bíróság elnökét a magyar ministerium meghallgatása után« szavak után e szavak tétessenek: »és a magyar királyi ministerelnök ellenjegyzése mellett.« Következnék ezután : »0 felsége a király nevezi k,i.« — Hasonló intenczióból nyújtom be a harmadik bekezdéshez azt a módosításomat, hogy ezen szavak után: »két ülnökét, valamint két helyettesüket a magyar szent korona országaiban működő törvényszékek bírái közül ebbeli hivatali alkalmazásuk tartamára a magyar ministerium előtérjesztésére«, ismét e szavak tétessenek: »és a magyar királyi ministerelnök ellenjegyzése mellett.« Tisztelettel kérem, hogy indítványaimat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés). Elnök: Szólásra van valaki feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T. képviselőház! Az 1. §, első bekezdésébe kérem beleszúrni e szavak után: »együtt hármas tanácsban« a következő szavakat: »a magyar alaki és anyagi jogszabályok szerint határoz«. A minister ur azt mondta, hogy a magyar eljárási szabályok szerint határoz, legalább a javaslat indokolása ezt mondja, és az is minden vitán kivül áll, hogy a magyar anyagi szabályok szerint kell határoznia. Hogy tehát félreértések ne legyenek, tegyük be ezt az 1. §-ba. Másodszor indítványozom, hogy a második bekezdésből ezen szavak: »a ki a főudvarnagyi hivatal személyzetének létszámába tartozik«, hagyassanak ki. Megindokoltam ugyanis Kmety t. barátommal együtt azt, hogy ez a főudvarnagyi hivatal Bécsben székel, tehát nem dukál, hogy magyar biró annak a létszámába tartozzék. Az ellenkező álláspontot a minister ur nem indokolta meg, tehát helyénvaló, ho.gy ez a módosításom elfogadtassák. Szent-Királyi Zoltán jegyző: Nyáry Béla! Nyáry Béla: T. képviselőház! Az 1. §-ban rendelkezés foglaltatik arról, hogy a főudvarnagyi hivatalnak vagyis bíróságnak elnöke, valamint ülnökei magyar állampolgárok legyenek; azonban ott, a hol a jegyzői és kezelői munkát végző személyzetről van szó, y valószinüleg ez csak tévedésből maradhatott ki. Én tehát inkább a szöveg megvilágítása és minden kétség kizárása 33*
