Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-447

256 447. országos ülés 1909 márczius 27-én, szombaton. lom gyakorlása tekintetében ismer magyar királyt és ismeri 0 felségét mint a király családja, a királyi ház fejét. Ez a disztinkczió a magyar alkotmányjognak meg nem felel. Mi Magyarországra nézve tisztán az apostoli királynak hatalmát ismerjük és birói hatalmat bármely személyekre nézve, tehát a királyi család, a királyi nemzetség tagjaira nézve is a mi jogunk értelmében egyesegyedül az apostoli magyar megkoronázott király gyakorol. A királyi család feje jogunk szerint nem közhatalmi alany. Ezt a disztinkcziót tehát mindenesetre kiküszöbölendőnek vélném a törvényjavaslatból és azt hiszem, ez nehézségbe nem is ütközik, mert ezt a disztinkeziót el nem ismerhetem a magyar közjognak megfelelőnek. Eddig az ellen mindenkor állást foglaltunk, hogy a király hatalmára nézve valami megkülönböztetés történt. Hiszen körülbelül ott volnánk a rezervált felségjogok álláspontjánál, mert akkor volna a magyar királynak egy külön természetű joghatósága, a mely őt nem mint magyar királyt, hanem mint a királyi család fejét illeti és ő, mint a királyi család feje. ezen a czimen gyakorolna birói joghatóságot a magyar szent korona területére vonatkozólag. Azután van itt még néhány tisztázni való kérdés. Vájjon mit ért a törvényjavaslat a királyi család tagjai alatt ? Ugyebár furcsa, hogy ezt én kérdezem; mégis egészen komolyan kérdezem, mert a királyi család tagjai alatt nem ugyanazokat lehet érteni. Ha az egyszerű nemzetiségi, illetőleg vérségi köteléket veszszük, akkor a királyi család tagjaihoz kell számitanunk azokat is, a kik morganatikus házasságból eredó'leg tartoznak a királyi családhoz, mint vérrokonok. Azt hiszem, ez a törvényjavaslat a királyi családot ebben az értelemben nem akarja megállapítani. Van azután a Hausgesetz értelmében, a Haustatutumban,. a családi törvény értelmében megállapított királyi család is. Hát vájjon a házitörények értelmében kell-e majdan megállapitani azt. hogy mi a királyi család itt, a hol magánjogról van szó ? Hisz ezek magánjogi szempontból való megállajütások, mert közjogi szempontból ugy vélem, hogy a pragmatika sanctio értelmében és kizárólag ezen értelemben kell megállapítanunk a királyi család körét és a királyi család köréhez csak azokat számithatjuk, a kiknek virtuális joguk van a magyar trónra. Igen szívesen veszem, ha e tekintetben a minister ur megnyugtat, de megnyugtatás, azt hiszem, nemcsak nekem, hanem a a képviselőház több tagjának is szükséges e tekintetben ós szükséges bizonyos útmutatás majdan a bíróságok részére is. Nagyon kérném tehát, ha méltóztatnék a minister úrnak felvilágosítani engem, hogy mikyen értelemben veszi a királyi családot, kiket tekint a királyi családhoz olyan értelemben tartozóknak, hogy azoknak peres és perenkivüli ügyeiben közvetlenül Ö felsége a király fog bíráskodni. De van azután itt még egy más szempont. A király személyesen fog bíráskodni. Hát vájjon megfelel-e ez a bíráskodás követelményeinek, teljesen eltekintve most a közjogtól, de a dolog természete szerint megnyugtat-e minket és vájjon megnyugtathatja-e azokat is, — mert hiszen a királyi család tagjai egymással és a királyi család fejével a legtökéletesebb egyetértésben vannak magánjogi kérdésekben — mondom, vájjon megnyugtathatja-e magukat az érdekelteket, hogy ez a törvényjavaslat a király személyes bírósága alá helyezi őket? Vájjon kinek segítségével fogja O felsége ezt a személyes bíráskodást gyakorolni? A. törvényjavaslat e tekintetben semmi felvilágosítást nem nyújt. Vájjon az igazságügyministerek segedelme ?el, vájjon a főudvarnagyi hivatal fejének segedelmével? Kit fog segítségül venni, mikor személyes királyi rendelkezésekkel valóságos igen nehéz jogi pereket és jogi státus-kérdéseket fog eldönteni ? Én azt hiszem, hogy az 1848 : III. t.-cz. értelmében lehetetlen, hogy 0 felségének bármely rendelkezésében mellőztessék a felelős ministerium. Hát ezeket a rendelkezéseket, a melyekkel Ő felsége el fogja dönteni a pereket és a peren kivüli kérdéseket, a státuskérdéseket, ellen fogja-e jegyezni alkotmányos minister ? Günther Antal igazságügyminister (közbeszól). Kmety Károly : Ha bírói határozatok, akkor bíróságtól kell eredniök. 0 felségétől eredő személyes rendelkezések, legyenek azok kinevezések vagy bármely más természetű rendelkezések, az 1848 : III. t.-czikk értelmében az ellenjegyzést nem nélkülözhetik. Csak azért hoztam ezt fel, t. ház, nehogy azt gondoljuk, hogy valami különleges kedvező privilégiumot adunk a királyi család tagjainak. Én azt hiszem, hogy ők szívesen vennék, ha a magyar törvényhozás rájuk nézve ezt a privilégiumot megszüntetné és peres kérdéseiket, a magy. kir. bíróságok hatáskörébe utalná. En ezen királyi bíróságok bíráskodásában sokkal teljesebb megnyugvást találnék ugy az érdekeltek, mint a közjog szempontjából és épen azért aggályomat e tekintetben teljes mértékben fentartom. Azzal fejezem be felszólalásomat, hogy én ezt a törvényjavaslatot azon reményben, hogy az igazságügyminister ur kielégítő felvilágosítást fog szerény kérdéseimre nyújtani és az általam aggodalommal tekintett szakaszok megfelelő módosítását fogja saját kezdeményezéséből indítványozni, általánosságban elfogadom, ha azonban ezen reményeim nem teljesednének, a harmadszori olvasásnál a javaslat ellen fogok szavazni. Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem.