Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-446

446'. országos ülés 1909 márczius 26-án, pénteken. 229 egyenesen, az illető felekezeti hatóságnak kikerülésével vagy mellőzésével, az állam vegye a kezébe, (Helyeslés bálfelól. Zaj. Halljuk ! jobbról.) viszont azonban, ha olyan súlyos erkölcsi vétség forog fenn, a melynek eseteiben az 1898-iki törvény szerint a minister szintén intézkedik a kongnia elvonása iránt, az állam ezzel egyáltalában ne foglalkozzék, hanem ezt egyszerűen és a nélkül, hogy magának e tekintetben bármi további beavatkozást fentartana, utalja az egyházak hatáskörébe. A mi az elsőt illeti, t. képviselőtársam talán egyet fog érteni velem abban, hogy ez ma még nincs előkészítve, hogy az összes bevett egyházak terén ez a radikális reform, a melyet ő kivan, nagy ellenkezéssel találkozik. Szerintem — ha az én egyéni nézetemet akarja a t. ház hallani — ez indokolt, hanem megvan ez a féltékenység, s nekem ezzel számolnom kell, épen az evoluczionális politika szempontjából; nem akarok felfordulást felidézni akkor, a mikor az egyház támogatására siet az állam. S biztosithatom t. képviselőtársamat arról, hogy kellő adminisztráczióval a mai törvényes intézkedések mellett is, módomban áll azt a kiutalást a ministerium hatáskörébe átvenni akkor, a mikor annak szüksége fenforog, a mikor olyan visszaélések léteznek, a melyek azt indokolttá teszik, sürgősnek tehát ezt az átalakítást nern tartom, különben lesz még időnk erről beszélni akkor, a mikor a végleges kongrua-rendezési törvényjavaslat kerül előterjesztésre. A mi a fegyelmi hatóság e bifurkáczióját illeti, e gondolatnak bizonyos pontig eleget óhajtok tenni. Majd a 7. szakasznál meg fog erről győződni t. képviselőtársam, a hol a legnagyobb akcziók vannak, a miket csakugyan direkte az államellenes vétségekre óhajtok szoritani, és e tekintetben akarok módosítást ajánlani a t. képviselőháznak. De egészben véve azt az eszmét, hogy az egyházi hatóságok mintegy intézményesen közbevétessenek itt az államellenes vétségeknél, és hogy az állam itnéznaényesen közömbössé tétessék az illető lelkészek súlyos erkölcsi vétségeivel szemben, azt általánosságban nem birom elfogadni. Mikor az 1907 : XXVII. t.-czikket megalkottuk, a hol biztositottam az államnak a jogot, hogy a mikor államellenes ténykedésről van szó, akár élvez az illető tanitó állami fizetést, akár nem, a maga körébe vonja a fegyelmi eljárást, érett megfontolás után expressis verbis beteendőnek tartottam, hogy ez az intézkedés azonban nem zárja ki az egyházi főhatóságok jogát, sőt kötelességét, hogy a maguk hatáskörében is gondoskodjanak arról, hogy lelkészeik államellenes intézkedést ne tegyenek. Nagy Dezső : Nagyon helyes ! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi tílinister: Örömmel veszem, a mint a hozzám érkezett legtöbb egyházi tanítói fegyelmi rendszabályokból kivettem, hogy az államellenes vétségek egyházi vétségeknek is tekintetnek, (Helyeslés.) ugy hogy ebben a tekintetben nem akarom hatáskörüket csökkenteni. Itt csak az állam konkurrens fegyelmi hatóságáról van szó, az pedig biztosítva van, habár részletesen szabályozva nincs, biztosítva van, mondjuk, a tulságig, mert az van mondva, hogy az állam intézkedik. fsíagy Dezső : Subsidirármsan! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi lílinister: Subsidiráriusan vagy párhuzamosan. Most párhuzamos lesz, mert a 4. §. első bekezdése aránylag rövid határidőt állapit meg, a mely alatt ha az egyház nem jár el és nem fejezi be az ügyet, akkor azt a minister veszi kezébe. Azt tartom, hogy a gyakorlatilag felmerülő állami szükségletnek ez a törvényes intézkedés eleget tesz, és azért kérem a t. házat, hogy ennél maradni szíveskedjék. (Helyeslés.) Különben csak ismételhetem, a mit az előbb mondtam, hogy ugy hiszem, hogy e törvényjavaslat benyújtásával a fokozatos előlépés azon utján maradtam tovább, a melyen ezekben az igen fontos, a nemzet erkölcsi életét mélyen érintő ügyekben eljárni kívánok, hogyha a ház bölcsesége ez utón tovább támogat. Es azon megnyugvással, hogy mi e törvényjavaslatnak elfogadásával a vallási békének és a nemzet erkölcsi alapjának megerősítésére jelentékeny lépést teszünk, kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A javaslattal szemben általánosságban egy határozati javaslat nyújtatott be és ez a Lukács László képviselő uré. Benyújtott még Nagy György képviselő ur egy határozati javaslatot, a mely nem áll ellentétben a törvényjavaslattal és azért erre nézve külön fogom a kérdést feltenni. A mi már most Gtyarmathy képviselő ur módosítását illeti, az tulaj donképen az általánosságban való szavazás során nem intézhető el, mert módosítása az első szakaszhoz szól. Erre nézve tehát a kérdést itt nem az általános szavazásnál, hanem majd az első szakasznál fogom feltenni. Méltóztatnak belenyugodni abba, hogy így teg3*em fel a kérdést ? (Igen I) Ha igen, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Lukács László képviselő ur határozati javaslatával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik. Felkiáltások : Hát Molnár János is ülve marad !) Molnár lános: Molnár nem kel fel. Endrey Gyula: Lukács László és Molnár János, hogy ülik ez össze ? (Zaj.) Elnök: Kijelentem, hogy a képviselőház a lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló 1898 : XIV. törvényezikk módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja, ennélfogva tehát Lukács László képviselő urnak elleninditványa elesik.