Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-445

íí5. országos ülés Í9Ö9 márczius 2í-én, szerdán. 199 zetek lelkészeihez és kongruájához. Ez nagyon téves nézet. Ez a javaslat nem egyéb, mint kiterjesztése azoknak az intézkedéseknek, a melyek az 1898 : XIV. t.-cz.-ben foglaltatnak a katholikus lelkészekre is, (Ugy van ! jobbfelől.) s a mely bizonyos tekintetben a katholikus egyháznak saját különleges viszonyaira, egyes intézkedéseire, intézményeire —• mint pl., hogy kiterjeszti a kongruát a katholikus segédlelkészekre, de egyúttal a protestáns önálló missziói lelkészekre is — vonatkozik, és csak sajnálni lehet, hogy nem terjed ki mindkét felekezetbeli hitoktatókra és hittanárokra is, (Ugy van !) mert hiszen ezek is igen sok helyen nagyon rosszul vannak ellátva és igen fontos, különösen a nemzetiségi vidékeken állami szempontból fontos missziót teljesitenek. (Ugy van !) Az a kérdés támadhat ennek nyomán, vájjon nem lett volna-e jobb és tanácsosabb a katholikus papság kongruáját önállólag, a többiekétől elkülönítve rendezni ? Erre talán indokul szolgálhatott volna az, hogy a katholikus egyházat a királyhoz, mint legfőbb kegyúrhoz, különös viszony fűzi. További indok lehetett volna az, hogy maguk a katholikus nagyobb javadalmasok 700,000 koronával járulnának a kongrua-alaphoz, továbbá, hogy a törvény maga is kénytelen belátni a különös intézkedésnek szükségességét, mert egyik szakaszában egy bizottság felállításáról gondoskodik, a mely ezentúl a katholikus klérusnak kongrua-ügyeit, egyetértőleg a kultuszministerrel, fogja szabályozni és vezetni. Ha ez az önálló szabályozás vétetett volna figyelembe, akkor talán sok olyan kérdést lehetett volna elmellőzni, a melyeket most ezen rendelkezés mellett elkerülni nem lehetett. Ilyen mindenekelőtt pl. a teljes képesítésnek kérdése. Hogy ne ugy tűnjék fel a t. ház előtt, mintha a katholikus papok között is volnának nem teljes képesitésű lelkészek, vagyis olyanok, a kik nem végezték be a nyolcz gimnaziális osztályt és a kiknek nem volna teljes teológiai kurzusuk, ki kell jelentenem ezen papság jó neve érdekében, hogy minálunk a latinszertartásuak között ilyen papok nincsenek. (Igaz! Ugy van!) Ha mégis vannak ilyenek, akkor ezek azok, a kik a nagy barát-reform alkalmával a kolduló-szerzetekből egyes egyházmegyékbe lettek átvéve és a kik talán nem fejezték be a nyolcz gimnaziális osztályt, mielőtt a szerzetbe beléptek volna. (Ugy van !) A második, a mit épen a magyar nyelv szempontjából vagyok bátor felemliteni (Halljuk! Halljuk!) az, hogy sértőnek lehet tekinteni a katholikus papságra nézve azt, hogy a magyar nyelvre vonatkozólag ebben a törvényjavaslatban olyan intézkedések foglaltatnak, hogy a ki nem tudja a magyar nyelvet, az nem tarthat igényt a teljes kongruára. fiát ez egészen helyes és jó intézkedés. (Igaz ! ügy van!) De a latin szertartású papság között olyanok, a kik nem tudnák teljesen a magyar nyelvet, nincsenek. (Igaz! ügy van !) S ha volnának is a régibb időből azok legfeljebb olyanok lehetnek, a kiknek nem adatott meg az alkalom arra, hogy a magyar nyelvet elsajátíthassák és a kik ugy, mint a 48-as időkből életben maradt svábajku honvédek német nyelven, ugyan, de magyar szivvel magyarázzák gyermekeiknek és unokáiknak az akkori idők dicsőségét, (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) szintén lélekben és szivben egyformák az ő magyar kartársaikkal. (Helyeslés.) Ez tehát elkerülhető lett volna akkor, hogyha a katholikusok kongruáját külön rendezik, mert nem lett volna a dolognak az a látszata, hogy a katholikus papok közt is vannak olyanok, a kik nem birják a magyar nyelvet és a kikre nézve ezen szigoritó vagy megtorló intézkedéseket szükséges volt a törvénybe bevenni. A katholikus püspöki kar csak olyat vesz fel kispapnak, a ki teljesen tudja a magyar nyelvet és azt hiszem, hogy nem is találkoznék püspök, a ki ezen feltétel hiányában valakit papnak felszentelne. (Élénk helyeslés.) Ez az intézkedés tehát legfeljebb a görög szertartású katholikusokra vonatkozhatik bizonyos tekintetben. És én azt gondolom, hogy ha meg fog nekik adatni az alkalom arra, hogy megtanulják a magyar nyelvet, — mint a hogy most megadatik mindenkinek, mert hiszen minden gimnáziumban nemcsak tanulni, de megtanulni is kell magyarul, — akkor ezekre vonatkozólag ez a kérdés a jövőben szintén meg fog szűnni. (Halljuk ! Halljuk !) A törvényjavaslatnak egyik irányadó elve az volt, hogy a latin szertartású és a görög szertartású katholikusoknak kongruája együttesen és egyszerre rendeztessék. Az arra hivatott körök, különösen a t. kultuszminister ur kezdeményezésére magukévá tették ezt az elvet és magam is helyeslem ezt, mert ez által egyrészt tanúbizonyságot teszünk azon hitegységről, a mely minket görögkatholikus testvéreinkhez fűz, (Helyeslés.) másrészt pedig még szorosabb kötelékkel óhajtjuk őket ezen magyar hazához fűzni, a melynek ők épugy polgárai, mint mi vagyunk. (Élénk helyeslés a ház minden oldalán. Mozgás a báloldalon.) Hoffmann Ottó: Hát az Amerikában levők ? (Mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Csernoch János: Amerikára a mi joghatóságunk ki nem terjed ! Hoffmann Ottó : De befolyásuk igen ! Csernoch János: A mit befolyásunknál fogva tehetünk, azt meg is teszszük. Ha tehát ez a rendezés együttesen történik, ezzel minden tekintetben nagy szolgálatot véltünk tenni nemcsak a görögkatholikus egyháznak, hanem egyúttal az egységes magyar államnak is. (Élénk helyeslés.) Midőn ezen különben is teljes közösségbe görögkatholikus testvéreinket is belevontuk. (Élénk helyeslés. Mozgás balfelöl.) Thaly László : Ugy látszik, nagyon lelkesednek érte ! Csernoch János". Nem ebből a viszonyból és ebből az egységes és együttes rendezésből, hanem