Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-444

168 U4. országos ülés Í909 lekről, hanem csak feltételekről beszélt, a mennyi­ben nem kívánta azokat előre, a javaslatnak tör­vényerőre emelkedése előtt, hanem csak ezzel kap­csolatosan állított fel feltételeket. Távol áll tőlem, hogy én az ott történt sza­vazást részletes kritika tárgyává tegyem, csak konstatálom a tényt, hogy a kérdés a szavazásra ugy lett feltéve, hogy Földes Béla nem jutott abba a helyzetbe, hogy a saját javaslata mellett lead­hassa szavazatát. (Igaz ! Ugy van !) Ez igy volt. Nagy köszönettel vagyok mindazon t. kép­viselő urak iránt, a kik oly szép elismeréssel nyilat­koztak a közgazdasági bizottság képességeiről, magas nívó járói — hiszen szerencsém van ezen bizottságnak mintegy három év óta elnöke lehetni — mondom, hálával fogadom az elismerést, de engedjék meg t. képviselőtársaim azt is, hogy legalább is olyan súlyt tulajdonítsak a képviselő­ház közelismerés szerint legtekintélyesebb bizott­ságának, a pénzügyi bizottságnak, a melyben mindenesetre vannak olyan kapaczitások, mint a közgazdasági bizottságban, s a mely j^énzügyi bi­zottság már kétszer elfogadta és megszavazásra ajánlotta a pozsony—bécsi villamos vasutat. Kmety Károly: Pénzügyi szempontból! Gr. Batthyány Tivadar: Ugyan kérem, hát azt hiszi az én igen t. közjogi tanár barátom, (Derültség.) hogy a pénzügyi bizottságban mindig kizárólag csak pénzügyi szempontból tárgyalják a kérdéseket ? Hogy ott a hazafiság kérdése, a köz­gazdasági momentumok, a politikai mozzanatok abszolúte nem szerepelnek % Ezt az én igen t. barátom maga sem hiheti. (Igaz! ügy van!) Engedje meg a t. ház, hogy most már át­térjek egynéhány konkrét kérdésre, a melyek itt felhozattak. Előre is Ígérem, hogy nem fogom mindvégig követni Kmety Károly t. barátom fel­szólalását, (Felkiáltások a közéfen : Nem is lehet!) mert én annyira helyesnek tartom, hogy ez a tör­vényjavaslat minél előbb törvényerőre emelked­jék, (Igaz! Ugy van!) hogy nem kivánom egy olyan hosszú, három órás, ha nem is obstrukcziós, de legalább is az obstrukczió jellegével biró fel­szólalással elodázni azt. (Helyeslés.) Engedje meg az igen t. kéjwiselő ur és Nagy György képviselő ur is, hogy mindenekelőtt vissza­térjek arra a folyton felmerülő állitásra, mintha ez a ház érdemileg már döntött volna ebben a kérdésben. (Halljuk !) Bocsánatot kérek, de olyan kiváló jogászoktól, mint Kmety Károly és Nagy György, (Derültség.) igazán csodálom . . . (Kmety Károly közbeszól.) Engedelmet kérek, nem tehe­tek róla. Az igen t. képviselő ur — a mint majd erre is rátérek felszólalásom során — közgazdasági terrénumra méltóztatott átkalandozni, engedje tehát meg, hogy ne magamat, hanem a képviselő urakat mint kiváló jogászokat kérdezzem, hogy vájjon ha a t. ház itt egyszer, kétszer vagy három­szor azt mondja, hogy: én nem kívánom ezt a javaslatot holnap napirendre tűzni — hogy ebben benne van-e a képviselőház azon állásfoglalása. márczius 23-án, kedden. hogy ezt a javaslatot elutasítja ? Az igen t. kép­viselő urak folytonosan ugy argumentáltak azzal a ténynyel, hogy nem tűzték egj^szer napirendre ezt a javaslatot, mintha a ház már ellene érdemben állást foglalt volna. És én épen t. jogászképviselő­társamhoz és barátomhoz fordulok azon kérdéssel, hogy benne van-e ezen napirendre nem tűzésben a ház állásfoglalása a javaslat érdeme ellen, igen vagy nem ? Meg vagyok győződve róla, hogy t. képviselőtársam igazat ad nekem, midőn azt állítom, hogy ez nincs benne ; hogy a ház maga ezen kérdésben nem foglalt állást. (Mozgás a bal­oldalon.) Kecskeméti Ferencz: Én ugy értettem! Gr. Batthyány Tivadar : Ha Kecskeméti t. képviselő ur ugy értette, akkor ezt én nagyon sajnálom. Különben lesz alkalma az én argumen­tumaimmal szemben állást foglalni és ismerve az ő európai közgazdasági képzettségét, mindenesetre le fog czáfolhatni. Kecskeméti Ferencz: A magam módja sze­rint meg fogok felelni! Gr. Batthyány Tivadar: Ha a t. képviselő urnak szabad folyton az én beszédemet zavarni, akkor nekem is szabad legalább egy közbeszólására reflektálnom. (Helyeslés jobbfelől.) Áttérve az érdemleges kérdésekre, legyen szabad ezek közül mindenekelőtt arra a különös momentumra utalnom, hogy mindazok, a kik ugy ezen házban, mint ezen házon kivül is a javas­lat ellen felszólaltak, állandóan a legnagyobb makacssággal azon az állásponton vannak, hogy ez az összeköttetés gyors is lesz és nagyon olcsó is lesz. A matematika szabályai szerint gyorsa­ságról beszélni akkor, midőn az ut Pozsonytól Bécsig körülijeiül 2% óráig fog tartani és a midőn ma már 1 óra és 8 perez alatt is elviszi az embert a vasút Pozsonyból Bécsbe vagy vissza, igazán majdnem abszurdum. (Mozgás balfelöl.) Kmety Károly: Megvan a gyorsaság lehe­tősége ! Gr. Batthyány Tivadar: Azt mondja Kmety Károly t. képviselőtársam, hogy a lehetősége meg­van. Ezzel szemben arra utalok, hogy a midőn Kmety Károly képviselő ur és társai megindították ezen vasút ellen az akoziót, ugyanekkor ezzel parallel — és azt hiszem, hogy Kmety Károly t. képviselőtársam tegnap erre utalt is — fel­vetették azt a kérdést, hogy egészen más lenne a helyzet, ha egyszerre épitenők a budapest— pozsonyi villamost a jsozsony—bécsivel. Ugyan­akkor gr. Szapáry Pál propagált egy konkrét tervezetet is, a mely szerint két vagy két és fél óra alatt lehetne elérni Budapestről Bécset és viszont. És különös, de azok, — ugy a sajtó, mint egyesek — a kik helytelenítették a pozsony— bécsi vasutat, rettentően lelkesedtek a budapest— pozsony—bécsi villamosért, a mely a Budapest és Bécs közötti utat ugyanannyi idő alatt tette volna meg, mint a mennyi idő alatt a pozsony— bécsi villamos fogja útját megtenni. Hiszen, ha az a • vasút két és fél vagy három órán belül megteszi

Next

/
Thumbnails
Contents