Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-444
Hí. országos ütés 1909 az utat Budapesttől Bécsig, akkor azt hiszem, hogy a józan ész szabályai szerint csak nem akarják eltiltani azt a vonatot attól, hogy Pozsonyban megálljon és utasokat vegyen fel. (Helyeslés.) Ha az a vasút két és félóra alatt eljut Budapestről Bécsig, akkor Pozsonyból Bécsbe minden valószínűség szerint 30—43 perez alatt fog elérkezni. Hogy mi, a kik helyeseljük ezen vasutat, egyszersmind sürgetjük a budapest—bécsi vasút kiépítését: ez logikus, természetes és józan dolog ; de, hogy azok, a kik a pozsony-bécsi vasutat azon a czimen, hogy ezáltal gyakori és gyors összeköttetés létesül Bécs és Pozsony közt, ellenzik és akkor ugyanazok szorgalmazzák a gyors összeköttetést Budapest-Pozsony és Bécs között, csak azért, mert ezen vonatok nem Pozsonyból, hanem Budapestről indulnak ki, engedelmet kérek, ennek logikáját gyarló eszemmel felfogni képes nem vagyok. (Igaz ! Ugy van !) Sokszor halljuk, hogy a gyakori vasúti összeköttetés Bécs és Pozsony közt ártani fog Pozsony magyarosodásának. A hosszas vita eredményéül Bozóky Árpád t. képviselőtársam már igyekezik ezen argumentumot kikapcsolni. Igen helyes érzékkel ; mert e hosszas vita folyamán megállapítottuk, hogy a mikor Pozsony és Bécs között még alig volt vasúti összeköttetés, Pozsony teljesen német volt, s a vasúti összeköttetés megindulásával magyarosodott lassan-lassan, (Ugy van !) s mondhatni, a vonatok sebességének fokozódásával és a naponkint közlekedő vonatok számának szaporodásával progresszív arányban emelkedett Pozsony magyarosodása. (Élénk helyeslés. Zaj.) Bozóky Árpád: Az iskolák következése! Gr. Batthyány Tivadar: Bizonyos, hogy a vonatok szaporodásának semmi befolyása sem volt Pozsony magyarosodására. (Derültség. Zaj.) De hisz két esztendőn át féltették a vonatok szaporodásától Pozsony magyarságát és aggódtak, — hogy Kmety Károly kedvencz kifejezésével éljek — a miatt, hogy Pozsony Bécs külvárosává lesz. Ezzel szemben, mondom, áll az a tény. hogy a vonatok sűrű közlekedése Pozsony magyarságára abszolúte semmi befolyást sem gyakorolt, a mint hogy, sajnos, itt a fővárosban is van példa arra, hogy Soroksár, Erzsébetfalva, stb. itt vannak Magyarország központja mellett, sűrű összeköttetésben vannak vele és — élénk czáfolatául a bizonyos oldalról Magyarország erőszakos magyarositási törekvéseiről terjesztett rágalmaknak, — mégis tény az, hogy itt, a főváros közvetlen közelében sok ezer hazafias érzelmű németajkú magyar honpolgár él, a nélkül hogy németségét, német anyanyelvét elveszítette volna. Kmety t. képviselőtársam teljesen leleplezett, teljesen kompromittált bennünket azzal, hogy az osztrákok a vasút engedélyezése alkalmával konstatálták, hogy nekik is van belőle hasznuk. Hát, engedelmet kérek, hogy két áUam területe között létesítendő vasutat az egyik állam engedélyezze vagy épenséggel segélyezze, a nélkül hogy haszna legyen belőle: üyen abszurdumról KÉPVH. HAPLÓ. 1906 1911. XXV. KÖTET. márczius 23-án, kedden. 169 eddig nem tudok; de hogy ebből argumentumot lehessen kovácsolni ellenünk, azt már teljességgel nem értem. Mert ha két állam területének bizonyos részeit összekötjük, ennek jogosultsága csak abban állhat, hogy az összeköttetés mind a két fél előnyére szolgáljon. És itt rátérek egészen röviden K me ty Károly t. barátom közgazdasági fejtegetéseire. Kmety Károly t. barátom elismeri, kiemeli, hogy Lueger és a többiek azért támogatják ezt a vasutat, mert ez által reméük Bécs alimentálásának előmozdítását. Tény, hogy ezen vasút — reméljük, én is remélem — Bécs aHmentálását fogja előmozdítani az által, hogy a magyar termények az eddiginél nagyobb mennyiségben fognak a bécsi piaezra kerülni. Ezzel szemben Kmety Károly t. barátom kifogásolja, hogy ez által a pozsonyi piacz meg fog drágulni. (Zaj). Engedje meg t. képviselőtársam, hogy én erre egy konkrét példával reflektáljak a magam falusi otthonából. En közel, másfél órányira lakom Pozsonytól egy kis faluban. Kmety Károly t. barátom azt mondja, hogy Pozsony nagyon drága. Ezzel szemben én utalok arra, hogy feleségem a nyáron ismételten Pozsonyból hozatta a csirkét, ludat, kacsát, mert nálam, az én kis falumban sokkal drágább a szárnyas, mint Pozsonyban. Es miért ? Azért, mert jönnek a baromfikereskedők, összeszedik drága pénzért a baromfit és elviszik Bécsbe. Azt hiszi t. képviselőtársam, hogy én olyan kicsinyes leszek, és siratni fogom azt, hogy 20 krajczárral többet fizet a feleségem egy pár csirkéért ? Kmety Károly: Vannak szegény emberek is ! Gr. Batthyány Tivadar: Ellenkezőleg, én nagyon örülök neki, mert ebben szegény falusi polgártársaim anyagi helyzetének javulását látom ; örülök, ha azt látom, hogy polgártársaim jobban értékesíthetik terményeiket; ennek az én szocziális, az én hazafias érzésem igenis, örül. (Elénk helyeslés és taps.) Kmety Károly: Hát a fogyasztók ? Gr. Batthyány Tivadar: A mi a fogyasztókat illeti, majd meg fogom magyarázni képviselőtársamnak ezt is. Talán lesz a közgazdaságnak tanára Pozsonyban is, kérem t. képviselőtársamat, kérdezze meg attól, hogy ha nagyobb a konzum, azzal természetszerűleg nem emelkedik-e a produkezió ? Én tovább megyek, t. barátom, már tudom, előre meg is jelölhetem azokat a helyeket, a hol a bolgár kertészet Pozsony körül emelkedni, szaporodni fog, mert csak arra várnak, hogy meglegyen a nagyobb fogyasztópiacz; (Igaz! Ugy van !) a mint a fogyasztópiaezot ezen vasút megszerzi, rögtön meg fog szaporodni a Pozsony körüli kertészek száma, s akkor kiegyenlitődik a piäczi árak esetleges emelkedése is, azzal az előnynyel, hogy annyi száz és száz magyar család ismét jövedelmi forráshoz, megélhetéshez fog jutni. (Helyeslés.) Különben, ha mi reáhelyezkedünk arra a gazr dasági axiómára, a melyet Kmety Károly t. barár tom képvisel, hogy t. i. a helyi piaczi árakat nem 22
