Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-444

kh-k. országos úles Í909 a legnagyobb érdeke volna ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, ne lehessen róluk szó ? Épen azért ezeket az apró-cseprő javaslatokat le kell venni a napirendről és foglalkoznia kell a képviselőháznak, mint a hogy a nemzet érdeke is megkívánja, ezekkel az aktuális kérdésekkel. Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a mi határozati javaslatunkat elfogadni. (Helyeslések balfelől.) Elnök : Ki következik ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Gr. Batthyány Tivadar! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Már csak a parlamenti illem is megkívánja, hogy a képviselő, a ki a házban felszólal, reflektáljon a közvetlenül előtte elhangzott szónoklatra. Megvallom, ezen parlamenti kötelezettségemnek csak igen röviden tehetek eleget Bozóky Árpád t. képviselőtársammal szemben, mert hisz ő a pozsonyi villamos vasút ellen felvonultatta a háborús veszedelmet, felvonultatta a magyar nemzeti bank kérdését, a melynek pedig én is vagyok legalább is olyan hive, mint a t. képviselő ur, és felvonultatott általános parlamentáris téziseket, a melyekkel a magam részéről foglalkozni nem akarok. Egy hang (a baloldalon) : A szkupstinát és a dumát! Gr. Batthyány Tivadar : Felemiitette t. képviselőtársam még a dumát és a szkupstinát is. Ezekkel szemben csak egyet méltóztassék nekem megengedni. Ha a t. képviselő ur, valószinűleg ép ugy, mint én, azt óhajtja, hogy béke maradjon, ha ellenzi a háborút és ha azt óhajtja, hogy nemzeti becsületünk megóvásával a legvégsőig fentartsuk a békét, akkor a legrosszabb időpontot választotta, a midőn az egész külpolitikai kérdést most a ház elé akarja vinni. Ha mi ezt. .. (Közbeszólások a baloldalon.) Én nem helyeslem a Szemere Miklós álláspontját, erről biztosithatom a képviselő urat. (Zaj a baloldalon.) Ha mi ezt az egész külpolitikai kérdést idehoznók, kénytelenek lennénk olyan kritikát gyakorolni, a mely nem szolgálna a békének, hanem inkább a háborús iránynak. Ezért a magam részéről a béke szempontjából is a leghatározottabban helytelenitem Bozóky t. képviselőtársam azon indítványát, hogy mi most a külügyi politikai kérdésekkel foglalkozzunk. Nagyon helyes, hogy a már-már tengeri kígyóvá magát kinövő ezen javaslattal most foglalkozunk, mert igazán már nevetség-számba megy, a mi e javaslattal történik. Bozóky Árpád (közbeszól). Gr. Batthyány Tivadar: Engedelmet kérek, majd megmondom én mit akarok! Ne tessék folyton zavarni az embert! Elnök : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: Tény az, hogy a kereskedelemügyi minister ur már két évvel ezelőtt beterjesztett egy törvényjavaslatot, a melyet a házszabályok rendelkezéseinek megfelelőleg az a két bizottság, a melyhez a ház a márczius 23-án, kedden. 167 javaslatokat utasította, letárgyalt. Ugy a pénzügyi bizottság, mint a közlekedési bizottság helyeselte a javaslatot, és annak elfogadása mellett nyilatkozott. Akkor megindult Kmety Károly akcziója folytán egy ellenakczió ezen javaslattal szemben. Más kérdés, hogy helyes volt-e ez vagy nem ? Én azt mondom, hogy helyesen cselekedett t. barátom, mert azon akczió folytán, a melyet ő megindított és olyan nagy erélylyel folytatott, eljutottunk odáig, hogy a mig az első pillanatban a felhangzott jelszavak folytán igen sokan aggályoskodtak a javaslat tekintetében, ezen hosszadalmas tárgyalás és megvitatás folytán a kérdés mindjobban tisztázódott, és mindinkább kitűnt, hogy az önök orákulumai: Pávay Vájna dr. főorvos ur és a Toldy-kör néhány tisztelt professzora nagyon értik saját mesterségüket, a mediczinát, a közjogot és egyebeket, azonban ezen közgazdasági kérdéshez vajmi keveset értenek, hogy ne mondjam, semmit sem tudnak. (Zaj. Derültség.) Az előttem szólott t. képviselőtársaim közül legelsőnek Nagy György t. barátom szólott. Érdekes, hogy a mig ez a t. képviselőtársunk minden itt felmerülő témához nagy ékesszólással, rettentő bőbeszédűséggel, szó- és tartalombőséggel képes szólni és argumentálni, addig ezen javaslattal szemben egyetlen argumentumot sem talált a saját agyában, hanem kénytelen volt annak kijelentésére szorítkozni, hogy ezt a kérdést nem ismeri és hogy mégis megindokolja felszólalását, kénytelen volt nyíltan bevallani, hogy magának argumentumai nem lévén, csatlakozik dr. Pávai Vájna fejtegetéseihez és a közgazdasági bizottság jelentéséhez. Kmety Károly : A közgazdasági bizottság sem ért semmit ehhez a dologhoz ? Elnök : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: Legyen nyugodt t. képviselőtársam, rákerül erre is a sor ; de ha ugy tetszik, mindjárt meg is felelek. (Halljuk !) Az urak nagyon nagy hangon lelkesednek Földes Béla előadói javaslatának indokolása iránt. Ezt olvasta fel nekünk majdnem in extenso Nagy György képviselő ur, erre alludált tegnapi három órás beszédében Kmety t. képviselőtársam is, és roppantul örülnek annak a furcsa helyzetnek, hogy a közgazdasági bizottság egy olyan határozatot hozott, a melynél az előadó nem volt képes a saját javaslatára leszavazni. (Ugy van.') Mert tény az, t. képviselőház, hogy abban a közgazdasági bizottsági ülésben, a melyben szerencsém volt részt vehetni, előttünk feküdt Földes Bélának egy igen szép elaborátuma, a melyben a legnagyobb tárgyilagossággal csoportosítva voltak a pro és a kontra argumentumok. A kontra argumentumokkal laborálnak itt az urak, a pro argumentumokról pedig méltóztatnak bölcsen hallgatni. (Ugy van !) Földes Bélának a konklúziója azonban az volt, hogy igenis, ő a maga részéről bizonyos előfeltételek mellett hajlandó ezt a vasutat meg-, szavazni. Helyesebben szólva, nem is előfeltéte-