Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-443
kh'3. országos ülés 1909 márczius 22-en, hétfőn. 153 elégítve, azt kérdezem, hogy mire való egy ilyen ujabb összeköttetés forszirozása által a pozsonyi ipar különben is nehéz helyezetét még nehezebbé tenni ? Mire való olyas valamihez hozzájárulni, a mi által Pozsony ipara a biztos tönk szélére jut ? Nem tekinteni elsőrangú érvnek és nem fektetek arra súlyt, bár mindenesetre igaz, hogy az államvasutaknak is kárt okoznak ezen vasút létesítése által, mert konkurrencziát csinálnak az államvasuti szállításnak, különösen akkor, midőn az államvasút a természetes és jogosult forgalmat egészen jól látja el. Nem fektetek súlyt erre a pénzügyi károsodásra vonatkozó érvre, a mely szerint egy sokkal olcsóbb és gyorsabb közlekedési eszköz által a magyar államvasút jelenlegi forgalmát, legalább a pozsony-marcheggi vonalon mindenesetre csökkentjük. Mert hiszen az engem nem bánt, hogy a marchegg-béosi volnalról, tehát az egyik osztrák vasúti társaság vonaláról a másik osztrák vasúti társaság vonalára, a villamosra fog átterelődni a forgalom. Mindenesetre tagadhatatlan, hogy ezen forgalomátterelődés folytán a magyar államvasutak pénzügyileg bizonyos mértékben károsodnak. De hát ez közgazdasági kár és én a Pozsony várost érő hátrány mellett ezt a magyar államgazdaságra nézve okvetlenül előálló veszteséget elsőrangú érvül felhasználni nem tudnám, Áttérek a közlekedésügyi bizottságnak egy olyan érvére, a melyet dominálónak látok a bizottsági jelentésben és azoknak fejtegetésében is, a kik a vasútnak hivei. Azt mondja a közgazdasági bizottság jelentése — talán felolvashatnám az egész kikezdést — (olvassa) : »E tekintetben a helyi érdekű vasútnak szerepe kettős. Még ugyanis egyrészt a szóbanforgó összeköttetés megépültével Pozsonynak és környékének mód nyujtatik arra, hogy mezőgazdasági, különösen pedig kerti terményeit az elárusitásra különösen alkalmas wieni nagy terjedelmű piaczra a czélnak legmegfelelőbb közlekedési eszközökkel továbbithatja, ekként uj keresetforráshoz jut... « Ezzel már volt alkalmam leszámolni, t. i. a mezőgazdasági termelőkre származó állitólagos haszonnal, de konstatálom, hogy a bizottsági jelentés is a legmegfelelőbb közlekedési eszköznek találja ezt a villamos vasutat, a miből okvetlenül következik az, hogy erre a legmegfelelőbb közlekedési eszközre csakugyan át fog tolódni a jelenlegi magyar államvasuti forgalom részben, mert a nem megfelelő forgalmi eszközt nem fogják felkeresni a szállitók. Ebben olyan beismerés van, a melyet a t. államtitkár ur, a Id nem szivesen lát egy fillér veszteséget sem a magyar államvasutak pénztárában, nem szivesen hall, hogy t. i. erre a legmegfelelőbb közlekedési eszközre át fog tolódni a magyar államvasutak forgalmának egy része. A mi a másik dolgot illeti, azt mondja a másik jelentés (olvassa) : . . .»a magyar vonalrész megépültéveí az emberileg lehetséges biztosítékot nyeri Pozsony város ipara és kereskedelme — és ez nagyon fontos indok a vasút hivei részéről — arra KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XXY. KÖTET. nézve, hogy a határmenti osztrák községek, melyek e részben évszázadok óta Pozsonyra gravitálnak, a csupán csak az osztrák vonalrész megépültével tőle el nem vonatnak.« Ha valaha téves indokolással volt dolgunk, ugy ez az indokolás az, t. i. az a felfogás, a melyet az előadó ur is természetesen a maga részéről különösen hangsúlyozott, hogy néhány apró osztrák község, a melyek valamivel közelebb vannak Pozsonyhoz, mint Bécshez, mint pl. Petronell, Németóvár, szóval egy pár igen szegényes osztrák község,a pozsony—bécsi villamos vasút megépültével nem fognak Pozsonytól elvonatni. Gr. Batthyány Tivadar: Hainburg! Kmety Károly: Hamburgot már régen elvesztette Pozsony, akkor, a mikor a bruck-hainburgi összeköttetés folytán Haimburg megszűnt Pozsonynak piacza lenni. E tekintetben igaz, Sziklai Ottó barátom más nézetnek adott kifejezést, de vele szemben egy igen tekintélyes pozsonyi urnak, talán meg is mondhatom, hogy egy pozsonyi benszülött ügyvédnek levelére hivatkozhatom, a ki épen azt mondja erre az érvre vonatkozólag, hogy Hamburgot abban a pillanatban vesztette el Pozsony, a mely pillanatban a bruck—hainburgi összeköttetés íotytán Hainburg Bécscsel meglehetős jó vasúti összeköttetést nyert. És hangsúlyozza ez a levél, a mely teljesen az én felfogásom szerint beszél ebben a kérdésben, hogy az osztrák hazafiság nem tulipán-hazafiság, mert a hamburgiak egy kicsit azzal a köriilménynyel is számitanak, hogy ha egy pár fillérjükbe kerül is a Bécsbe való utazás, inkább az osztrák szeretett császárvárosnak adják a hasznot, mint egy magyar városnak. És méltóztassanak csak számításba venni az ilyen kérdéseknél azt az áramlatot, hogy Bécsben mindinkább Magyarország-ellenes áramlat kerekedik felül, (ügy van!) Tessék mérlegre vetni, t. államtitkár ur, ezt a pszichológiai dolgot, az osztrák hazaszeretetet, a melyet épen azért állítottam szembe a tulipán-mozgalommal, mert nagyon sajnos, nagyon szomorú, hogy alig van néhány magyar család, a mely a tulipán-mozgalom mellett állhatatosan, lelkesen kitartana. (Igaz! Ugy van !) Magyarországon szalmaláng lobog csak. (Zaj.) Magyarország a saját pénzével ellenségeit táplálja, és a magyar ur, a magyar úrnő nem vásárol magyar terméket, mert az nem sikk, nem elegáns, (Igaz 1 Ugy van !) hanem igen szivesen megveszi a béesi, brünni, prágai terméket. (Ugy van!) Sajnos, Magyarországon igy vag3nink a magyar hazafisággal. Mihelyt pénzbe kerül, vagy ha nem kerül is több pénzbe, csak egyenlő összegbe, már megszűnt a hazafiság működni. (Mozgás. Zaj. Elnök csenget.) Ezt nevezem én tulipán-hazafiságnak. (Mozgás.) Nem becsmérelem azokat, a kik kezdeményezték és a kik kitartanak az úgynevezett tulipán-mozgalomban, mert bár mindnyájan olyanok volnának Magyarország lakosai, akkor nem volna szükség sem önálló vámterületre, sem Bécscsel súlyos küzdelmek folytatására; vagy 20