Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-442

Í3Ü 44-2. országos ülés 1909 márcziits 19-én, pénteken. urat, szíveskedjék felolvasni a törvényjavaslat czimét. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa az 1. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 2. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 3. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 3. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igein!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 4. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 4. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. (Zaj.) Következik az 5. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa az 5. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 5. §-t változatlanul elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. (Zaj.) Csendet kérek ! Következik az 6. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 6. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 6. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 7. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 7. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 7. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Ezzel, t. ház, az állami kőszénbányászat fejlesztéséről szóló törvényjavaslat ílrom. 1119, 1121) általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, javaslom, méltóztassék annak harmadszori olvasását a ház legközelebbi ülésének napirendjére kitűzni. Méltóztatnak ezen javaslatomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentein ki és az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Következik Sziklai Ottó képviselő ur inditványa a pozsony—országhatárszéli villamos vasút engedélyezése tárgyában (írom. 820, 1006). Az, előadó urat illeti a szó. Kubik Gyula előadó : T. ház ! A kereskedelemügyi minister 1906 június 20-án törvényjavaslatot nyújtott be Pozsonytól a határszélig vezetendő villamos helyi érdekű vasút kiépitése tárgyában. A második ülésszak alatt a ház bizottságai letárgyalták a törvényjavaslatot, mindamellett az nem került a házban elbírálás alá, mert a mikor a kormány az ülésszak végén összes javaslatait visszavonta, ez is lekerült a napirendről. A harmadik ülésszak megnyitása után Pozsony szabad kir. város első kerületének képviselője Sziklai Ottó t. képviselő ur és társai vállalták magukra a feladatot, hogy ezen törvényjavaslatot inditvány alakjában a t. képviselőház elé terjesztik. Ez az inditvány teljesen szó szerint megegyezik ugyanazon szöveggel, melyet a minister törvényjavaslata magában foglal, sőt alapját képezi ezen indítványnak mind az a tárgyalás, mind az a megállapodás, mely a ministeriumban e tárgyban történt ugy hogy ezen inditvány a törvényjavaslat minden kellékével és ismérvével bir. A pozsony-országhatárszéli helyi érdekű villamos vasút hét és fél kilométer hosszú. Kezdetét veszi Pozsony főterén, a Koronázási-dombtéren, keresztülhalad a Ferencz József-hidon és Ligetfalun, a dunántúli helyi érdekű vasutak állomásán csatlakozik Magyarország vasutainak összességéhez ; innen azután halad tovább az ország határáig Hamburg felé. Epitési és üzletberendezési tőkéje 1,440.000 koronában állapittatott meg, a melyből 222.000 korona forgalmi eszközökre, 50.000 korona pedig tartalékalap formálására van szánva. Kilométerenként 92.000 koronába kerül, állami segélyben abszolút nem részesül, (Ugy van.') egynemű részvények kibocsátásával lesz a tőke fedezve, a mely egynemű részvények teljes kurzussal bocsáttatnak ki. Állami hozzájárulás nincsen, csupán Pozsony város érdekeltsége jegyzett 44.000 koronát. A vasút mind az 1880. évi XXXI., mind az 1888. évi IV. t.-ez. minden kellékének megfelelvén, létesitése ellen alakilag semmi kifogás nincsen. A kérdés teljes elbírálásánál nem ezt a kis vasutat kell figyelembe venni, mert ez csak rövid alkotórészét képezi azon hosszabb, mintegy 707 kilométer hosszú vasútnak, a mely Pozsonytól Ligetfalu, Hamburg, Petronell, Eischamend, Schwecháton át Wienig, egészen a vásárcsarnokig vezet. Ez már a birodalmi tanácsban képviselt országok fenhatósága alá és államjogi hatalma alatt épül, vagyis az fogja engedélyezni ezen 63-2 kilométer hosszú vasutat, melynek épitése és üzletberendezési tőkéje 13,100.000 koronában állapittatott meg; ennek a fedezésére 15.600.000 ' korona részvénytőke van engedélyezve, a mely 10,700.000 koronáig kötvényben, 4 millió korona