Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.

Ülésnapok - 1906-441

jiárczius Í8-án, csütörtökön. 1Ó4 Ul. országos ülés 1909 r akarják a neveket % Felkiáltások jobbfelől: A királyról van szó ! Felkiáltások : Ellenpróbát!) A kik nem fogadják el az eredeti szakaszt változatlanul, méltóztassanak felállni. (Nagy zaj és felkiáltások : Nem értjük a kérdést !) Méltóztassanak csendben lenni, én igyekszem a kérdést a legvilágosabban feltenni. Most kérem azokat, a kik az igazságügyi bizottság javaslatát nem kivánják változatlanul fentartani, szemben Simonyi-Semadam képviselő ur ezen módosításával, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház az igazságügyi bizottság eredeti szövegét szavazza meg, tehát Simonyi-Semadam Sándor képviselő ur idevonatkozó módositása elesik. (Nagy zaj.) Buza Barna: Éljen az őszinteség! Elnök: Következik a második módositás fölötti döntés. (Nagy zaj.) Csendet kérek, igy lehetetlen a tanácskozást folytatni. A másik módositás azt czélozza, hogy a szövegből hagyassék ki az utolsó bekezdésnek a neveket felsoroló része. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az igazságügyi bizottság javaslatát változatlanul elfogadni, szemben Simonyi-Semadam Sándor képviselő ur ezen módosításával, igen vagy nem ? (Igen 1 Nem!) Kérem azokat, a kik változatlanul fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A képviselőház változatlanul fogadja el az igazságügyi bizottság szövegét, szemben Simonyi-Semadam Sándor képviselő ur módosításával. (Zaj. Elnök csenget.) Most a jegyző urak be fogják jelenteni a telepítési bizottság tagjainak megválasztására vonatkozó szavazás eredményét. Szent-Királyi Zoltán jegyző: Beadatott öszszesen 116 szavazat; ebből a legtöbb szavazatot nyertek Balogh Mihály, Barcsay Tamás, Baross János, gr. Batthyány Zsigmond, Beck Lajos, Bernát István, Bernáth Zoltán, gr. Bethlen István, Buday Barna, Buza Barna, ifj. Dániel Pál, Endrey Gyula, Gyuriss Emil, Hellebronth Géza, Hódy Gyula, Jánoky-Madocsány Gyula, Kállay Tamás, Kubik Gyula, Laehne Hugó, Lovászy Márton, Mérey Lajos, Nagy Emil, őrgróf Pallavicini György, b. Sennyey Miklós, Sehuller Rudolf, Szemere Huba, Szentiványi Árpád, gr. Teleky Arvéd, Thaly Ferencz, b. Thorotzkay Viktor, ifj. Wekerle Sándor. Elnök: E 31 képviselő urat a telepítésről, az ingatlan feldarabolásáról és egyéb birtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottság megválasztott tagjaiul jelentem ki. Felkérem a megválasztott képviselő urakat, hogy holnap, 19-én, reggel háromnegyed tiz órakor az I. számú bizottsági teremben szíveskedjenek megjelenni abból a czélból, hogy ott megalakuljanak. Következik a polgári eljárásra vonatkozólag az 1905. évi Julius hó 17-én Hágában kelt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1085, 1113) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Szász Zsombor előadó: T. ház! Az 1899. évi XIII. t.-czikk törvénytárunkba iktatta az 1896 november 16-án kelt nemzetközi megegyezést, a mely a polgári eljárás némely ágaira vonatkozó nemzetközi érintkezést szabályozza. Ez a törvény 1899 május 25-én lépett életbe és hatályossága — hogyha felmondás nem történik — automaticze öt évenként megújul. Ennek a törvénynek hatályossága ezen esztendő április 26-áig terjed. Az alatt az idő alatt azonban, a míg ez a törvény érvényben volt, némely hiányosságokat konstatáltak benne és ezen hiányosságoknak pótlására az 1904 tavaszán Hágában ülésezett IV. magánjogi nemzetközi konferenczia némi változtatásokat hozott, a melyeket az illető aláirt államok el is fogadtak. E változtatások vannak e törvényjavaslatba belefoglalva. Az előző megjegyzéssel szemben ezek a következő változtatásokat foglalják magukban. Ügyiratok közlésénél, valamint minden más megkeresésnél a hosszabb diplomácziai xit mellőzésével a rövidebb konzuli közvetítést állapítja meg, hogy t. i. minden állam saját konzuljához fordulhasson és az illető külföldi államnak konzula fordul a külföldi állam által megjelölt hatósághoz ; módot nyújt továbbá ez a megegyezés a kényszerkézbesítés foganatositására ; biztosítja az eljárás ingyenességét, kivéve abban az esetben, ha kényszerkézbesités fordul elő, vagy akkor, a mikor valamely különös eljárás szükségessége fordul elő ; szabályozza a perbeli biztosíték, a szegénységi jog engedélyezésének és a személyi fogságnak szabályozását. Természetesen mindez csak a minimumot állapítja meg és a törvény egyik szakasza módot nyújt arra, hogyha az egyes államok ennél közelebbi összeköttetést, könnyebb utakat és módokat akarnak megállapítani, ez teljesen szabadságukban áll. A mi a nemzetközi megegyezés külső formáját illeti, ez megfelel az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződés zárjegyzőkönyvéhez csatolt formának, hogy t. i, a megegyezést Ausztria és Magyarország közös képviselőjén kivül Magyarországnak és Ausztriának külön-külön egy-egy meghatalmazottja is aláirta. Ezek alapján tisztelettel kérem az igazságügyi bizottság nevében, hogy a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki sem kíván szólni, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor azt általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás, még pedig a javaslat czime. Felkérem Zlinszky István jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat czimét felolvasni. Zlinszky István jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !)