Képviselőházi napló, 1906. XXV. kötet • 1909. márczius 10–november 13.
Ülésnapok - 1906-441
102 Hí. országos ülés 1909 márczius 18-án, csütörtökön. Hivatkozás történik a királyival létesült megegyezésre. Ezt az indokolást én, t. képviselőház, el nem fogadhatom, mert alkotmányos alapelv az, hogy a ministerek felelősségre vonása körül egyetlenegy államhatalmi tényezőnek van csak joga, és ez a magyar országgyűlés. (Ugy van !) A királyi hatalomnak, t. képviselőház, ebben a kérdésben semmiféle utón és módon ingerencziát gyakorolni sem preventive, sem represszive nem lehet. (Ugy van ! Zaj.) Én ezt a kérdést — bocsánatot kérek — ugy ítélem meg, a mint van. Ez a kérdés nemcsak politikai, de igen nagy horderejű alkotmányjogi kérdés is. (Ugy van! jobbjdől.) Alkotmányjogi alapelv értelmében a királyi hatalom itt semmiféle utón és módon nem érvényesülhet és igy a magyar országgyűlés elhatározása indokául ezt az állítólagos megegyezést el nem fogadhatjuk. (Ugy van !) T. ház ! Felfogásom szerint is ugy áll a kérdés, hogy ennek az országgyűlésnek quasi szuverén módon van joga méltányolni a helyzetet és teljesen szabadságában áll dönteni a felett, vájjon élni kiván-e a vád alá helyezés jogával vagy nem. De a király Ö felsége és a kormány között létesült megegyezés a mi elhatározásunknak indokául el nem fogadható. (Igaz! Ugy van ! jobbjelől.) Ennélfogva alkotmányjogi szempontból egy nagyon súlyos preczedenst, az alkotmányjogi helyzet és a királyi és országgyűlési hatáskörök veszedelmes összezavarására vezető preczedenst alkotnánk, (Igaz! Ugy van ! jobbjelől.) ha ezt a hivatkozást a határozati javaslatban benhagynók. Csatlakozom az előttem szólott t. képviselőtársam nézetéhez. (Helyeslés jobbjelől.) Elnök l Szólásra senki sincs feljegyezve. Nagy Dezső képviselő ur kivan szólni. Nagy Dezső : T. képviselőház ! Én azt hiszem, hogy akkor, mikor egyszerűen tényt konstatálunk, ezáltal az alkotmányon semmiféle sértést el nem követünk. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Nagy Dezső: Mi a nemzettel szemben tartozunk azzal az őszinteséggel, mely ebben a határozati javaslatban megnyilvánul. Ez a képviselőháznak jogát semmiképen sem érinti, mert a képviselőháznak teljesen szabad, szuverén elhatározásától függ', vájjon emel-e vádat vagy nem. Erről van egyszerűen szó, hogy nem kívánja igénybe venni. Lázár Pál: Akkor nem kell indokolni. Nagy Dezső: Azt hiszem, az őszinteségnek hiánya sohasem válik a határozat előnyére. A képviselőház igazságügyi bizottságában e kérdés igen alaposan meg lett vitatva és egyhangúlag azon megállapodásra jutottunk, hogy leghelyesebb a nemzettel szemben a kellő őszinteséget gyakorolni. Simonyi-Semadam Sándor t. képviselőtársam azt mondja, hogy hagyjuk ki a neveket, mert ha valakit vádolunk, akkor mindegyikre külön-külön meg kell mondani, hogy müyen tényekkel vádoljuk. Akkor igazsága volna Simonyi-Semadamnak, ha a képviselőház tényleg vádat emelne és vádhatározatot hozna, De a képviselőház vádhatározatot nem hoz, miután vádlási jogát ezúttal igénybe venni nem kivánja. Akkor, mikor megállapítja általában a tényeket, teljesen közömbös, miután vádemelés nincsen, az, hogy az egyes személyek egyénenként milyen cselekményeket követtek el. Tény, hogy mindazok, kik a Fejérváry-kabinetbe beléptek, ezáltal a Fejérváry-kabinet politikai és jogi álláspontjára helyezkedtek, ennélfogva mindnyájan ezen tekintetben egy megitélés alá esnek. Ennélfogva mellőzendőnek tartom, hogy mi most minden egyes volt ministerre, vagy ügyvivőre nézve azokat a vádpontokat külön-külön személyenként felsoroljuk. Itt mi ma vádat emelni nem akarunk, ennélfogva ennek szüksége is elesik. Még egy dolgot kell felemlítenem. Már hangsulyoztatott több izben az, hogy ezáltal az illető vádlottaktól, kik vádlottak lennének, elzáratik a védekezés útja. Én azt hiszem, hogy e tekintetben teljesen helytelen állásponton vannak az illetők. Mi itt vádat nem emelünk. A képviselőház igazságügyi bizottságának feladata az volt, hogy a beérkezett kérvények folytán tegye vizsgálat tárgyává, hogy van-e vádemelésre ok, vagy nincs. Az igazság ügyi bizottság megvizsgálta a dolgot és azt látta, hogy ez a második eset forog fenn, t. i. oly tények forognak fenn, melyek a vádemelésre nézve okot szolgáltatnának. Ezt a képviselőház bizottságának kötelessége volt a képviselőháznak bejelenteni és felsorolni azokat a tén3 r eket, melyek alapján vádemelésre okot láthatna, melynek igénybevételét azonban jelen alkalommal politikai okokból és épen azon megegyezésre hivatkozva mellőzte. Ha tehát most az illetők elől elzáratik az ut, hogy magukat az itélő bíróság előtt kellő módon, törvényes formák közt, kontradiktórius eljárás utján védhessék, e tekintetben nemcsak a képviselőházban és elsősorban nem a képviselőházban fekszik az ok, hanem a felmerült körülményekben és viszonyokban, melyek a képviselőház ezen határozatát indokolttá teszik. Az illetőknek, a kik itt fel vannak sorolva, módjuk és alkalmuk nyílik ezt a nyilvánosság előtt megtenni, védekezésüket megfelelően előadni, (Ugy van! Ugy van!) ugy hallom, kötetet is akarnak kiadni, tehát már reá is térnek erre az útra, és ha átadja őket a képviselőház a közvélemény itélőszékének : menjenek ezen fórum, ezen ítélőszék elé, adják Id a kötetet, tárják fel okmányaikat, védekezzenek ott, és akkor a nemzet közvéleményének a vád és védelem kellő meghallgatása után, a kontradiktórius eljárás igénybevételével lesz alkalma Ítéletet mondani felettük és pedig igazságos ítéletet. (Ugy van!) Ép ezért, miután ezt a helyes álláspontot képviseli a javaslat, én a magam részéről az igazságügyi bizottság javaslatát változatlanul fogadom el. (Elénk helyeslés.) Elnök: Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti a bizottsági előadót és a különvélemény előterjesztőjét. Kivan az előadó ur szólni ? Visontai Soma előadó ." Csak röviden kívánok nyilatkozni azzal az inditványnyal szemben, melyet
