Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-420
420. országos ülés 1909 február 16-án, kedden. 61 is az a szellem, az az irány, a melyet sokszor a közös hadsereg szellemével ellentétben a honvédség van hivatva képviselni. Azt hiszem, midőn rámutatok a honvédség szellemének erre a fontosságára, akkor épen a honvédségben mint nemzeti intézményben rejlő erőt kivánom megbecsülni ésépen a honvédség ügyének teszek becses szolgálatot. Felemiitettem, hogy az utolsó időkben Konrád vezérkari főnöknek nyilt és határozott intencziója, hogy a honvédségi elemet teljesen kiszorítsa a vezérkarból és adatokkal, nevekkel bizonyítottam azt, hogy az utolsó időkben mindig a közös hadsereg tisztjei közül neveztek ki vezérkari tiszteket a, honvédségnél alkalmazásban álló vezérkari testületi tisztek létszámába. Azt vethetné ellen a t. honvédelmi minister ur, hogy az a közös hadseregbeli tiszt épen olyan jó magyar lehet, mint a honvédtiszt. Ezzel az ellenvetéssel szemben épen Bolgár Ferencz államtitkár úrra hivatkozom, a ki egyik képviselőházi beszédében megjegyezte, hogy ha jó az a közös hadseregbeli tiszt, akkor nem kell otthagynia a közös hadsereget, mert ott is teljesítheti a maga misszióját, ha pedig rossz, akkor teljesen szükségtelen egy rossz tisztet áttenni a honvédséghez. Ha tehát fontos ez a kérdés más szolgálati ágaknál, kétszeresen fontos a vezérkarnál, a melynek különösen háború esetére való nagy jelentőségét lefokozni igyekezett a honvédelmi minister ur, de a melynek jelentőségét katonai szempontból — nem az írásbeli, hanem különösen a gyakorlati rendelkezéseket véve figyelembe — kétségbevonni és kisebbíteni nem is lehet. Ott vagyunk már, hogy az a honvédtiszt hiába végzi a hadi iskolát ; még reménye sem lehet arra, hogy a vezérkari tisztek testületéle bekerüljön, (ügy van ! bal felől.) A honvédelmi minister ur azt mondotta, hogy a vezérkarba való felvételnél a hadi iskolában nyert minősítést fogadják el irányadóul. Vagyis kiszolgáltatjuk honvédtisztjeinket enyhébben kifejezve : annak a puszta véletlennek, szigorúbban és igazságosabban kifejezve : annak a magyarellenes érzületnek, a mely megnyilatkozik a bécsi hadi iskolában és azt : hány magyar ember legyen a vezérkarban, tisztán attól tesszük függővé, hogy a bécsi hadi iskolának milyen minősitést tetszik adni a hadi iskolát végzett egyes tiszteknek, (ügy van! balfelől) A ki tudja azt, hogy a hadi iskolák struktúrája milyen ; hogy milyen ott a tanítási szellem ; a ki ismeri az ottani nevelési módszert ; a ki ismeri az ottani tanárok közszellemét, a mely előadásaikban megnyilvánul : az tisztában lehet azzal, hogy valóságos bűnt követnénk el, ha magunkévá tennők és helyeseinők azt az álláspontot, hogy a vezérkari tisztek közé való felvételhez egyedüli alapul a hadi iskolában nyert minősítés szolgálhat. - Régi vágya volt a magyar országgyűlés képviselőházának vagy legalább is a függetlenségi és 48-as jjártnak, hogy egy magyar hadi iskola is felállittassék. A delegácziók tárgyalásain 1880 óta ennek többször is kifejezést adtak, de megmaradtak a vágynál; a vágy piurn desideriumnak maradt és nem igyekeztek a rendelkezésre álló törvényes eszközökkel a nemzetnek a magyar hadiiskola felállítására vonatkozó jogos, törvényes igényét meg is valósítani. Azután a vágyak mérsékeltebbek lettek. Mikor a függetlenségi és 48-as párt többségre került, a mikor tehát ez a nemzet bizton remélhette, sőt követelhette is, hogy most a függetlenségi párt meg fogja valósítani a nemzetnek ezt a régi vágyát és a hadi iskola felállítása mellett erélyes állást foglal el. akkor ez a vágy oda mérsékel te tett a függetlenségi delegátusok által, hogy a hadiiskolában a magyar nyelv tanítását is kötelezővé tegyék, a hadiiskolában a magyar fiuk részére nagyobb, szabadabb érvényesülést tért nyissanak. Es még ezt a szerény óhajt sem telj esi tette a hadügyminister. Csatahajókra 121 millió koronát azzal a kikötéssel szavazott meg a delegáczió, hogy a delegácziónak a hadiiskolára, s egy második arzenálnak Magyarország területén való felépítésére vonatkozó óhajait, követeléseit a hadügyminister teljesíteni fogja, s a rá következő évben czinikusan jelentette ki a hadiigyminister, hogy sem az egyik kívánságot, a mely az arzenálra vonatkozik, sem a másik kívánságot, a mely a hadiiskolában a magyar nyelvnek biztosította volna a maga jogait, nem teljesítette. Már most ebben a hadi iskolában idegen, száműzött a magyar nyelv, száműzött a magyar gondolat és érzelem ; a vezérkari tisztek nagy része magyarul nem is tud, a tanításnak nyelve a német. A honvédtisztek legnagyobb része. hála Istennek, jó magyar. Már most bevezényélnek a hadi iskolába egy pár honvédtisztet, ezek ott törekesznek, tanulnak, de rendesen azzal a kifogással, hogy nem bírják eléggé a német nyelvet, a németnyelvű kifejezésekben, a németnyelvű Írásban nincsen meg náluk az a prcczizitás, a melyet meg kell követelni egy vezérkari tiszttől. rosszabb minősitést kapnak, mint a német anyanyelvű látogatói a hadi iskolának és így a minősítés által visszaszorítva, a honvédelmi minister ur kijelentése szerint el vannak zárva attól, hogy a vezérkari testületbe bejuthassanak. Nagyon fontos ez a kérdés nemzeti szempontból. Mert háború esetén a hadi terveket tulaj donkép a vezérkar dolgozza ki, már pedig a hadi tervek kidolgazásán fordul meg egy modern háborúnak sorsa. Ma már nem a nyers erők mérkőznek, ma már nem az izomerő viheti diadalra a zászlót, hanem elsősorban a hadi technika, a hadi taktika, a hadi tervek megállapítása, a hadi utvonalak kirajzolása, s ez a hadi taktika elsősorban a vezérkari tisztektől függ. Azonban, a mint kifejtettem és bizonyításra nem is szorul, a vezérkar nagy részben tőlünk idegen elemekből kerül ki és azt a csekély honvédségi elemet, a mely benne volt, tervszerűleg, következetesen