Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-435

480 435. országos ülés 1909 márczhis 8-án, hétfőn. Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a miniszterelnök ur javaslatához hozzájárulni 1 (Igen!) Ha igen. akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló törvényjavaslat (írom. 601, ]045) harmadszori olvasása. Felkérem Vertán Endre jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Vertán Endre jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt harmadszori olvasásban jelentem ki elfogadottnak és egyszersmind javaslom a t. háznak, hogy ezen törvényjavaslatot most már tegyük át a főrendiházhoz tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából. Méltóztatik ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor elfogadottnak jelentem ki. Következik a jövedelemadóról szóló törvényjavaslat (írom. 602, 1047) részletes tárgyalása. Felkérem Vertán Endre jegyző urat, szíveskedjék felolvasni a javaslat czimét. Vertán Endre jegyző (olvassa a törvényiavaslat czimét). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Vertán Endre jegyző: Gr. Esterházy Móricz ! Gr. Esterházy Móricz: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Lehető röviden kivánok néhány észrevételt tenni a javaslatra. Tartózkodem elméleti, szubjektív fejtegetésektől, és pusztán annak kijelentésére szorítkozom, hogy a magam részéről is elfogadom és szükségesnek tartom azt, hogy az adóztatás terén immár a matematikai, számtani egyenlőség elvéről áttérjünk az aránylagos, a teherviselési képességhez mért adóztatás elvére. A czimet tehát elfogadva, ezzel kapcsolatban mégis bátor vagyok néhány aggodalmamat kifejezésre juttatni, épen azért, mert ezt az elvet elfogadom. Kétségtelen dolog, t. képviselőház, hogy egy személyes jövedelemadótörvénynek legfontosabb rendelkezése az, a mely a jövedelemnek meghatározásáról szól, és azon rendelkezések, a melyek megállapitják azt, hogy mely jövedelem vonható adó alá egyáltalában, és melyek azon tételek, azon szükségszerű kiadások, a melyek az alany teherviselési képességét érintik, a melyek tehát levonandók. Ezen tételek a javaslatban több szakaszban vannak meghatározva. De szükséges is, hogy ezen tételek minél szabatosabban, minél teljesebben szabályoztassanak, nemcsak a vitás esetek és a felebbezések lehető korlátozása czéljából, hanem főleg azért, mert ha egyszer a személyi jövedelemnél szükségszerűen adó alá veszszük az illető alany összes jövedelmét, teliintet nélkül a tárgyi adómentességre, vagy a tárgyi adókötelességre, szükséges, hogy ezen globális jövedelemmel szemben az összes kiadásokat is szabatosan meghatározzuk. Szóval a szabad jövedelmet egyfelől, másfelől pedig a szükségszerű kiadások mérlegelése alapján meghatározzuk a szolgáltatási képességet. Erre vonatkozólag néhány megjegyzést vagyok bátor előrebocsátani, a melyek nagyrészt talán a végrehajtási utasitásban lennének f elhaszn álhatók. így az erdőgazdasági üzem jövedelmét illetőleg szerény nézetem szerint a javaslat kissé szűkszavú, az indokolás pedig jóformán meg sem emlékezik róla. A javaslat megfelelő szakaszában nincs szó' a szünetelő üzem esetéről, a mely nézetem szerint kisebb erdőtesteknél községi erdőknél nagyon sokszor fordul elő. (ügy van ! a középen.) Ott az évi fahozam esetleg oly csekély, vagy a szállitási konjunktúrák oly kedvezőtlenek, hogy az évi rendes vágásokat nem lehet eszközölni, hanem 5—10 év faálladékát egy évben vágják; ha most már a javaslat megfelelő rendelkezése megmaradna, akkor magasabb, progresszív adókulcs alá esnék ez a vágás, és így az a község abban az egy évben kénytelen volna azt a magasabb adótételt fizetni, daczára, hogy több éven át semmi jövedelme nem volt, sőt még kamatvesztesége is volt. (ügy van ! a közéfen.) Bátor vagyok erre nézve utalni a szász jövedelmi adótörvény 18. §-ára, a hol 3 évi átlaggal dolgoznak, a mi sokkal előnyösebb, mint ezen szakasz rendelkezése. A javaslat az erdőgazdasági üzem tekintetében nem emliti meg az erdei mellékhaszonvételeket sem, jóllehet a mezőgazdasági mellékhaszonvételek meg vannak emlitve és a distinkczió erdőgazdasági és mezőgazdasági üzem között általában keresztül van vive. Jövedelemnek az esedékes vételárat veszi, ugy mint a porosz jövedelmi adótörvény. Itt arra vagyok bátor utalni, hogy ennek szabatosabb meghatározása ott a végrehajtási utasitásban található. Azonban ugyanakkor a Verwaltungsgerichtshof egy döntvényben kimondotta, hogy itt főképen a szerződést kötésnek időpontja mérvadó ; ez nézetem szerint minálunk sok esetben anomáliákra vezetne, mert nagy különbség, vájjon a szerződés megkötése, a vételár esedékessége, vagy pedig a vételár tényleges lefizetése irányadó-e. Erre vonatkozólag vagyok bátor felvilágosítást kérni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister : A vételár befolyása ! Gr. Esterházy Móricz: Az általános tételeket illetőleg is van néhány apró megjegyzésem, a melyek szintén a végrehajtási utasitásban volnának felvehetők. így a javaslat 12. §.-ában van szó az életbiztosítási dijakról, a temetkezési társulatoknak fizetett járulékokról azonban nincs szó. Miután ezek hasonló természetűek, szintén felvehetők volnának. A perköltségek, a melyek a jövedelem biztosítására és fentartására szolgálnak, szintén nincsenek qua ilyenek felvéve. De nézetem szerint ezek is levonhatók, a mennyiben ki van mondva, hogy mindazon kiadások, a melyek a jövedelem biztosítására szolgálnak, levonhatók, A vízszabályozási, ármentesitési társulatoknak fizetendő dijak szintén nincsenek felemlítve, sem