Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-435

480 435. országos ülés 1909 márczhis 8-án, hétfőn. Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a miniszterelnök ur javaslatához hozzájárulni 1 (Igen!) Ha igen. akkor azt elfogadottnak jelen­tem ki. Következik a nyilvános számadásra kötele­zett vállalatok kereseti adójáról szóló törvény­javaslat (írom. 601, ]045) harmadszori olvasása. Felkérem Vertán Endre jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Vertán Endre jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kere­seti adójáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt harmadszori olvasásban jelen­tem ki elfogadottnak és egyszersmind javaslom a t. háznak, hogy ezen törvényjavaslatot most már tegyük át a főrendiházhoz tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából. Méltóztatik ezen javas­latomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor elfogadottnak jelentem ki. Következik a jövedelemadóról szóló törvény­javaslat (írom. 602, 1047) részletes tárgyalása. Felkérem Vertán Endre jegyző urat, szíveskedjék felolvasni a javaslat czimét. Vertán Endre jegyző (olvassa a törvényiavaslat czimét). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Vertán Endre jegyző: Gr. Esterházy Móricz ! Gr. Esterházy Móricz: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Lehető röviden kivánok néhány észrevételt tenni a javaslatra. Tartózko­dem elméleti, szubjektív fejtegetésektől, és pusztán annak kijelentésére szorítkozom, hogy a magam részéről is elfogadom és szükségesnek tartom azt, hogy az adóztatás terén immár a matematikai, számtani egyenlőség elvéről áttérjünk az arány­lagos, a teherviselési képességhez mért adóztatás elvére. A czimet tehát elfogadva, ezzel kapcso­latban mégis bátor vagyok néhány aggodalmamat kifejezésre juttatni, épen azért, mert ezt az elvet elfogadom. Kétségtelen dolog, t. képviselőház, hogy egy személyes jövedelemadótörvénynek legfontosabb rendelkezése az, a mely a jövedelemnek meghatá­rozásáról szól, és azon rendelkezések, a melyek megállapitják azt, hogy mely jövedelem vonható adó alá egyáltalában, és melyek azon tételek, azon szükségszerű kiadások, a melyek az alany teherviselési képességét érintik, a melyek tehát levonandók. Ezen tételek a javaslatban több szakaszban vannak meghatározva. De szükséges is, hogy ezen tételek minél szabatosabban, minél teljesebben szabályoztassanak, nemcsak a vitás esetek és a felebbezések lehető korlátozása czél­jából, hanem főleg azért, mert ha egyszer a személyi jövedelemnél szükségszerűen adó alá veszszük az illető alany összes jövedelmét, teliintet nélkül a tárgyi adómentességre, vagy a tárgyi adó­kötelességre, szükséges, hogy ezen globális jöve­delemmel szemben az összes kiadásokat is szaba­tosan meghatározzuk. Szóval a szabad jövedelmet egyfelől, másfelől pedig a szükségszerű kiadások mérlegelése alapján meghatározzuk a szolgáltatási képességet. Erre vonatkozólag néhány megjegy­zést vagyok bátor előrebocsátani, a melyek nagy­részt talán a végrehajtási utasitásban lennének f elhaszn álhatók. így az erdőgazdasági üzem jövedelmét illetőleg szerény nézetem szerint a javaslat kissé szűkszavú, az indokolás pedig jóformán meg sem emlékezik róla. A javaslat megfelelő szakaszában nincs szó' a szünetelő üzem esetéről, a mely nézetem szerint kisebb erdőtesteknél községi erdőknél nagyon sok­szor fordul elő. (ügy van ! a középen.) Ott az évi fahozam esetleg oly csekély, vagy a szállitási kon­junktúrák oly kedvezőtlenek, hogy az évi rendes vágásokat nem lehet eszközölni, hanem 5—10 év faálladékát egy évben vágják; ha most már a ja­vaslat megfelelő rendelkezése megmaradna, akkor magasabb, progresszív adókulcs alá esnék ez a vá­gás, és így az a község abban az egy évben kénytelen volna azt a magasabb adótételt fizetni, daczára, hogy több éven át semmi jövedelme nem volt, sőt még kamatvesztesége is volt. (ügy van ! a közé­fen.) Bátor vagyok erre nézve utalni a szász jöve­delmi adótörvény 18. §-ára, a hol 3 évi átlaggal dolgoznak, a mi sokkal előnyösebb, mint ezen szakasz rendelkezése. A javaslat az erdőgazdasági üzem tekin­tetében nem emliti meg az erdei mellék­haszonvételeket sem, jóllehet a mezőgazdasági mellékhaszonvételek meg vannak emlitve és a distinkczió erdőgazdasági és mezőgazdasági üzem között általában keresztül van vive. Jöve­delemnek az esedékes vételárat veszi, ugy mint a porosz jövedelmi adótörvény. Itt arra vagyok bátor utalni, hogy ennek szabatosabb meghatározása ott a végrehajtási utasitásban található. Azonban ugyanakkor a Verwaltungsgerichtshof egy dönt­vényben kimondotta, hogy itt főképen a szerződést kötésnek időpontja mérvadó ; ez nézetem szerint minálunk sok esetben anomáliákra vezetne, mert nagy különbség, vájjon a szerződés megkötése, a vételár esedékessége, vagy pedig a vételár tény­leges lefizetése irányadó-e. Erre vonatkozólag va­gyok bátor felvilágosítást kérni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügy­mi nister : A vételár befolyása ! Gr. Esterházy Móricz: Az általános tételeket illetőleg is van néhány apró megjegyzésem, a melyek szintén a végrehajtási utasitásban volná­nak felvehetők. így a javaslat 12. §.-ában van szó az életbiztosítási dijakról, a temetkezési tár­sulatoknak fizetett járulékokról azonban nincs szó. Miután ezek hasonló természetűek, szintén felvehetők volnának. A perköltségek, a melyek a jövedelem biztosítására és fentartására szolgál­nak, szintén nincsenek qua ilyenek felvéve. De nézetem szerint ezek is levonhatók, a mennyiben ki van mondva, hogy mindazon kiadások, a melyek a jövedelem biztosítására szolgálnak, levonhatók, A vízszabályozási, ármentesitési társulatoknak fizetendő dijak szintén nincsenek felemlítve, sem

Next

/
Thumbnails
Contents