Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-433

433. országos ülés 1WU márczius 5-én, pénteken. 437 azután teljes harmónia van ezen javaslat és a kereskedelmi törvény között. Már most, ha már felszólaltam, bátor vagyok még egy megjegyzést tenni Lányi Mór t. képviselőtársamnak a módosítására nézve. Ö azt proponálja, hogy a 8% legyen irányadó arra nézve, hogy részesüljön . . . Lányi Mór: 3%, de legfeljebb 8%-ig emelkedhetik. Nagy Ferencz: A bankkamatlábon felül is 8%-ig ? (Nem !) Nem, összesen 8%-ig. Hát hiszen én azt hiszem, jobb volna azt elejteni. (Zaj.) Nem tartom jónak a propozicziót oly esetben, mikor a bankkamatláb 6—7%, mert akkor a Lányi képviselőtársam propozicziója lehetetlenné fogja tenni ennek a szakasznak az alkalmazását, ugy hogy ez, a hogy itt benne van a javaslatban a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, hogy 3% legyen a bankkamatláb felett, tökéletesen kielégítő és simul azután ugy az alacsonyabb, mint a magasabb bankkamatlábhoz. Tehát lehet, hogy 10%-ot lesz kénytelen venni a szövetkezet, és még mindig részesül adómentességben abban az esetben, ha a bankkamatláb 6—7%-ot tesz ki. í |- Jobbnak tartom a megoldást így, a hogy van a pénzügyi bizottság propozicziója szerint, mint a hogy azt Lányi Mór t. képviselőtársam proponálta. A mi azt illeti, hogy 6% erejéig legyen az adómentesség és ne 5% erejéig, ez a mainak megfelel. Ha a pénzügyminister ur hozzájárul, én szintén hozzájárulok, de elvégre is ez elsősorban pénzügyi kérdés. A szövetkezeteknek mindenesetre jobb a 6%. Ha ezt méltóztatik elfogadni, én szivesebben járulok hozzá a 6%-hoz, mint hogy a mai állapot rosszabbodjék a szövetkezetekre nézve, vagyis, hogy az adómentesség leszállittassék 5%-ra. Ezen feltétel alatt hozzájárulok a propozicziónak ezen második részéhez, az első rész azonban megmaradhat. Elnök : Az ülést tiz perezre felfüggesztem. Szünet után. Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A ministerelnök ur kíván szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : T. ház ! Lányi Mór t. képviselő ur indítványához hozzájárulok. (Helyeslés.) Lányi képviselő ur indítványa a mai státuskvót tartja fenn, a mennyiben, nem 5% erejéig, hanem 6%-ig vannak mentesítve az üzletrészek. Tehát a mostani státuskvót rosszabbítani nem akarom. A képviselő ur második módosítása a 8%-os' maximális kamatra irányul. Ehhez is hozzájárulok. Eddig a kamatok korlátozva nem voltak, most a pénzügyi bizottság korlátozza akként, hogy a normális bankkamatlábat 3%-kal meg nem haladó százalék szedhető. Ez helyes önmagában ; de mégis vegyük figyelembe, hogy az ily önsegélyző egyletek állandó jellegű kamattal szoktak dolgozni. Nem változtathatjuk meg hónapról hónapra, mint a nagyobb intézetek és elmennek 8% maximális kamatig. A bankkamatlábba] való relatív viszonynál meglehet, hogy a bankkamatláb csak 3% és akkor ezeknek az önsegélyző egyleteknek a kamatja csak legfeljebb 6% lehetne. Tekintettel már most arra, hogy ezek az egyletek állandó kamattal szoktak dolgozni, a 8%-ot oly határnak tartom, a mely uzsorának különösen vidéken, a hol kis pénzekkel dolgoznak, nem tekinthető ; ennélfogva ehhez hozzájárulok. A másik felszólalás Polónyi Géza t. képviselő uré volt az »önsegélyző« kifejezés tekintetében. A mi kereskedelmi törvényünk szövetkezeteket különböztet meg. A szövetkezet a hivatalos elnevezés. Ha tehát a »szövetkezet« szót használjuk, mindig a kereskedelmi törvénk alapján állunk, és nézetem szerint nem is állunk más alapon, mert az »egylet« szóval szoktuk megkülönböztetni azokat a társulatokat, a melyek belügyministeri vagy más ministeri jóváhagyásra, illetőleg, mert autonómia alapján állanak az egyletek, elismerésre szorulnak. Ezeket egyleteknek nevezzük megkülönböztetésül. Az, hogy az »önsegélyző« szó van itt, nem változtat a szövetkezeti minőségen. Az »önsegélyző« szót adótörvényeink következetesen használják. Inaugurálta e szót az 1869 : XVI. t.-cz. 3. §-a Most, kérem, méltóztassék ezt meghagyni, még pedig azért, mert ezalatt értjük azokat az egyleteket, a melyek tagjaiktól gyűjtik a tőkét és tagjaiknak adják. Az »önsegélyző« szót általában kiterjeszteni a szövetkezetekre nem ajánlom. A mellett vagyok, hogy adjunk c szövetkezeteknek bizonyos kedvezményeket, bizonyos határokon belül, de igyekezzünk, hogy tisztán nyerészkedési vállalatok, a melyek a szövetkezeti formát öltötték magukra, e kedvezmények alá ne essenek. Ezért vagyok bátor e megszorító »önsegélyző» szó fentartását kérni. Einök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérem a t. házat, méltóztatik-e a 19. §. meg nem támadott részét a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen!) Ha igen, akkor a szakaszt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Az első bekezdéshez Lányi Mór két módosítást nyújtott be. Mind a két módosításra külön külön fogom a kérdést feltenni. Kérdem a t. házat: Méltóztatik-e Lányi Mór képviselő urnak azon. módosításával szemben, hogy a »3 százalékot meghaladó« szavak után tétessék: »de nyolez százalékig bármikor emelhető*, az eredeti szöveget változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem 1 (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy a képviselőház Lányi Mór képviselő ur módosításával fogadta el a 19. §-nak első bekezdését. Lányi Mór képviselő ur ugyancsak az első bekezdéshez azt a módosítást nyújtotta be, hogy