Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-433

U33. országos ülés 1909 Elnök: Ha szólni senki som kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 10. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a II. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 11. §-{/ Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki felírva ? Vertán Endre jegyző: Rojc Milán! Rojc Milán (horvátul beszél). Vertán Endre jegyző: Következik Surmin György ! Surmin György (horvátul beszél). Elnök : Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Előadó ur nem kivan nyilatkozni, Wekerlé Sándor ministerelnök urat illeti a szó. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Én, t. képviselőház, azért szólalok fel, mert Surmin György kissé erős kifejezéssel élt, a mennyiben azt mondta, hogy ez Horvátország jövedelmének megrablása. Engedelmet, de tisztázzuk csak egy kicsit a helyzetet. Ez az adótörvényjavaslat először is azt az elvet állapit] a meg, hogy községenként elkülöníti az adókat. Ez van megállapítva a kereseti adóknál is. Ez Horvátország jogát tökéletesen biztosítja, mert a kereseti adóknál minden községre nézve külön kell megállapítani az onnan jövő adót, ugy hogy a Horvátországot megillető jövedelmet a saját községében fogjuk megadóztatni és abban a községben fogjuk pótlék alá vonni, a honnét az ered. Itt van azután a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek adója. A 31. §. erre nézve azt az elvet állapítja meg, hogy ha az igazgatóság nem a telep helyén van, akkor 20% a székhelyen, 80% pedig a telep székhelyén Írandó elő. Hogy ha pedig több helyütt van a telep, ezt még a községek között is megosztja a bruttó jövedelem arányában ugy, hogy a helyhatósági szolgáltatás és Horvátországot megillető jövedelem teljes mértékben megvan. Most a 20% ellen tesz a t. képviselő ur kifogást. Ez igazságtalan. Hivatkozik a képviselő ur a fiumei papírgyárra, a mely egész véletlenül Susákon van. Ha belemegyünk ily elemzésekbe, kérdem, vájjon Horvátország fogyasztja-e el ennek a papírgyárnak termékeit ? Horvátország itten is előnyben részesül és ha már arról van szó, hogy mások jövedelmét veszik el, az biztosan nem a horvát jövedelmek elvétele, hanem máshonnan eredő jövedelmeknek igen helyesen ott való megadóztatása. (Ugy van!) Ha önök komolyan kívánják azt, hogy Horvátországban ipar is legyen, és ipartelepek is keletkezzenek, akkor ne zárkózzanak el az elől és ne keressenek ott igazságtalanságot, hogy ott, a hol modern ipart alapítanak, ennek megfelelőleg az igazgatóság székhelyét is oda kellene tenni, a hol azt a forgalmi szempontok és a kereskedelmi összeköttetések kívánják, Mindenesetre igen mérsékelten részesítjük azokat az adómcirczius 5-én, pénteken. 429 elkülönítésben, a midőn azt csak 20%-ban állapit] uk meg. Hivatkoznak azután bányaművek ni. Nagyon kevés van ilyen, a melynek nem ott lenne a székhelye. Itt vannak a kincstári bányák, a melyek közül a vrpeki, a melyet most rendezünk be és a mely kizárólag az önök javára fog szolgálni, olyan, a melynek üzeme egymagában véve akkora, mint az összes horvátországi bányáké. Kérem a t. házat, méltóztassék a módosítást, a mely nem más, mint egy előbbinek a változata, mellőzni. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 11. §-nak meg nem támadott részét a rjénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a 11. §. meg nem támadott részét változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Ali. §-hoz Rojc Milán képviselő ur a következő módosítást nyújtotta be. Kérem a módosítás felolvasását. Vertán Endre jegyző (olvassa) .- »Módositás a 11. §-hoz: önálló adóalanyoknak tekintendők ellenben Horvátországban azon fő- és mellektelepek, amelyeknek mellék-, illetőleg főtele]>e Magyarországon van«. Elnök : Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e Rojc Milán képviselő ur módosítását elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Kijelentem, hogy a ház Rojc Milán ké]3viselő ur módosítását nem fogadta el és ennélfogva az elesik. Következik a 12. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 12. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 12. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen", akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 13. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 13. §-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 13. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 14. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 14. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 14. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 15. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 15. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 15. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 16. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 16. %-t).