Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-432

412 432. országos ülés 1909 márczius h-én, csütörtökön. kem, csak adósróíról és kedvezőtlen adózási viszonyokról nem. A másik, a mivel az igazságnak tartozom, az, hogy a képviselő ur azt a 28 milliót, a melyet én akartam akkor kontingentálni, ugy tünteti fel, mint hogyha ez ugyanaz a kontingens lenne, a melyet most ajánlok. Ez sem felel meg a valóságnak. Először is a 28 millió egy minimális kontingens volt (Ugy van!) és a midőn a 28 millió be nem folyt volna, pótfizetésnek lett volna helye ; most pedig maximális kontingensünk van, azaz : a mikor 29 milliónál több van, az adót le kell szállítani. Sándor Pál : Azért fogadtam el ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Másodszor a 28 millió a tényleges bevételre, a 29 millió pedig az elsőfokú előirányzatra van alapítva. A ki tudja, hogy másodfokon és a közigazgatási bíróságnál is az elsőfokú kivetések lényegesen leszállittatnak, másodszor, hogy az előirt kereseti adóból igen jelentékeny százalék be sem hajtható, hanem különböző okokból leírásra kerül, kénytelen elismerni, hogy ez lényegesen kedvezőbb kontingens, mint a milyen itt valaha is szóba került vagy kilátásba helyeztetett. Vázsonyi képviselő úrral ujabb vitába nem bocsátkozom. A ház már harmadik kiadásban és különböző alapon határozott arról a kérdésről, a melyet ő — megengedem, ujabb formában — felvetett; a progresszív adó kérdéséről. Épen tegnapelőtt kifejtettem, miért nem járulhatok ehhez és ma is csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy igen téves utón jár, a ki csak egy adótörvény rendelkezéseiben keresi egyedüli biztositékát az igazságtalan adóztatás elkerülésének és nem kíván súlyt helyezni arra, hogy az adókivető bizottság szolgáltassa azokat az előnyöket, a melyeket az önmegadóztatás az adóztatóknak szolgáltatni képes. Petrogalli t. barátom indítványa lényegileg megfelel a t. képviselőház előtt többször kifejtett álláspontomnak és igy elfogadását részemről is vagyok bátor ajánlani. (Helyeslés)) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 19. §-szal szemben Vázsonyi képviselő ur elleninditványt nyújtott be, a mely igy hangzik : Vertán Endre jegyző' (olvassa) : »Az általános kereseti adó kivetési kulcsa : 1. Az 1. §. 4. pontjában említett szellemi foglalkozásoknál 2000 korona keresetig 2%, azontúl 4%; b) minden más esetben 2000 korona keresetig 3%, azontúl 5%. Egyes kereseti ágak adójának különleges mérvét a törvény 50. és 51. §-ai szabályozzák.« Elnök : Petrogalli képviselő ur módosítására külön lesz szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatnak-e a 19. §-t változatlanul elfogadni szemben Vázsonyi képviselő elleninditványával, igen vagy nem % (Igen ! Nem .') Kérem, a kik változatlanul fogadják el a szakaszt, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. (Zaj.) Csendet kérek! A képviselőház szemben Vázsonyi Vilmos képviselő ur elleninditványával, változatlanul elfogadta a 19. §-t. (Helyeslés.) Petrogalli Oszkár képviselő ur a szakasz végére uj bekezdést hoz javaslatba. (Halljuk! Halljuk I) Felkérem Hammersberg László jegyző urat, szíveskedjék Petrogalli Oszkár képviselő ur indítványát felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa Petrogalli Oszkár indítványát.) : »Inditványozom, hogy a 19. §-hoz uj bekezdésképen a következő szöveg tétessék : A 4, illetőleg 5%-kal kivetett általános kereseti adónak évi összege 1911. évre 29 millió koronában és azon túl ezen 29 millió koronának évrőlévre 2%-kal növekedő összegében állapittatik meg. Ha valamely évben az elsőfokú kivetésnek eredménye az azon évre megállapított adóösszeget legalább %%-kal meghaladja, az adó százalékának leszállítása iránt a legközelebbi költségvetési törvényben intézkedés teendő.* Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Petrogalli Oszkár képviselő urnak most felolvasott indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy Petrogalli Oszkár képviselő ur indítványa elfogadtatott. Következik a 20. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 20. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 20. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök ." Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Következik a 21. §. Felkérem Dudits Endre jegyző urat, szíveskedjék felolvasni a 21. §-t. Dudits Endre jegyző (olvassa a 21. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Dudits Endre jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház ! Az előbb az én volt igazságügyrninisteri álláspontom tekintetében egy czélzás történt, de most nem reflektálok erre a dologra ; majd megkeresem az adóreform során az alkalmat arra, hogy a t. börzeköröknek megfelelő válaszomat az illető helyen megadjam. A mi a szakaszt magát illeti, erre nézve rövid észrevételem a következő: Jogászi szempontból rendkívül sokat lehet beszélni ezen szakasznál az önjogu személyt illetőleg, hogy ki; az önjogu, ki értendő alatta és kinek kell a vallomást benyujtani. Ezen szakasz tárgyalja ugyanis azt, hogy kik vannak adóvallomásra kötelezve. Most nem szándékozom arra a területre menni, hogy cselekvőképes, cselekvőképtelen, vagyontalan, gondnokság alatt nem álló egyénekkel szemben milyen dispozicziók kellene hogy történjenek, mert ezt az élet valahogyan rendbe fogja hozni. Egy