Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-432

432. országos ülés 1909 márczius k-én, csütörtökön. 413 dolgot azonban tisztába kell hozni, legalább nyilatkozatokkal, azt t. L, hogy a kereseti adónál az adóköteles korhatár mikor kezdődik. Más államok törvényhozása ezt a kérdést megoldotta. Nálunk csak a közadók kezeléséről szóló törvényben találunk egy utalást arra, hogy hol kezdődik az adóköteles korhatár. Meg vagyok győződve, anélkül, hogy bárkit is érinteni akarnék, hogy kevés ember van a parlamentben, ki nekem ma pozitív feleletet tudna adni arra, hány éves korban kezdődik az adóköteles korhatár. A közadók kezeléséről szóló törvény, ugy látom, arra az álláspontra helyezkedik, hogy tizenkét éves korban kezdődik ez a korhatár, legalább más korhatárt nem találtam a törvényben sehol. Ez megfelel a büntető beszámithatóság korhatárának. Azonban azt tartom, ez nem szerenesés parifikáczió az adókötelezettség és a beszámithatóság kérdése szempontjából. Bármiként álljon a dolog, legalább valami nyilatkozatunk legyen a tekintetben, hol kezdődik az adóköteles korhatár. Én például azokat az esetleg gondnokság alatt levő cselekvőképes egyéneket, a kiknek azonban külön keresetük van, természetesen adóköteles alanyoknak tekintem. De egy 12 vagy 14 éves gyermeket nem tartanék helyesen megválasztott adóalanynak. Méltóztassék figyelembe venni, hogy különösen uz iparososztálynál ez nem közömbös dolog. Nálunk, gondolom, 18 évben állapítja meg a törvény azt, mikor a kiskorú, iparigazolvány birtokában, terhes kötelezettségeket vállalhat és szerződéskötésre is képesítve van, daczára az ő kiskorúságának. E tekintetben azután, ha egy kiskorúnak gyámhatósági jóváhagyással ilyen iparigazolványa van, azt hiszem, joggal lehetne következtetni arra, hogy ez az adózás szempontjából önjogu személynek is tekintendő. De nem is tartanám helyesnek, ha a 18 éven aluli életkor adókötelesnek állapíttatnék meg, és azt hiszem, ezt a czinozurát el lehetne fogadni, hogy a kereseti adókötelezettség korhatára az általános kereseti adónál a 18 évnél kezdődik. Nem tudom, hogy a mélyen t. pénzügyminister urnak e tekintetben mi az álláspontja. Én szívesen fogom azt. tudomásul venni, de talán nem volt fölösleges ezt szóba hozni, nehogy e tekintetben az életben azután viták és kontroverziák merüljenek fel. Mély tisztelettel tehát csak arra szorítkozom, hogy a t. pénzügyminister ur volna kegyes e tekintetben felvilágosítani. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : T. képviselőház! Felvilágosításul csak annyit mondhatok, hogy a mi adótörvényeink nem állapítják meg az adóköteles korhatárt. Nem is állapithatják meg. A reáladóknál a tulajdonos vagy haszonélvező fizeti az adót. Polónyi Géza: Az más ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Itt a kereseti adóról szól a képviselő ur. E részben sem a kereskedelmi, sem az ipartörvény nem állapítja meg a korhatárt. Emez azt mondja, hogy önálló ipart a gyámhatóság beleegyezésével a kiskorúak is űzhetnek, ha vagyonukkal szabadon rendelkezhetnek. Én azt hiszem, egy pénzügyi törvényben bajos lenne ilyen korhatárt megállapítani, hanem az illető különleges törvényben, az ipartörvényben, vagy a kereskedelmi törvényben van helye annak, hogy esetleg korhatárokat megállapítsunk. Ha az ipartörvény vagy a kereskedelmi törvény határozmányai alá eső haszonhajtó foglalkozást gyakorol valaki, a ki nem önjogu, erre nézve e szakaszban meg van említve a törvényes képviselő. De előfordulhatnak más haszonhajtó foglalkozások. Ott a kiskorúaknak vagy van önálló joguk gyakorolni azt a foglalkozást, daczára a kiskorúságnak, például az orvosságot, ügyvédséget . . . Polónyi Géza : Azt nem gyakorolhajta ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Természetesen, ha korlátozzák egyéb törvények, akkor nem gyakorolhatja ; vagy olyan állást foglal el, a mely adókötelessé teszi — ez már előfordul — s akkor az állásával járó kereseti adót, illetőleg jövedelmi adót, illetményadót fogja fizetni. Egyéb haszonhajtó foglalkozásoknál a gyám, gondnak vagy természetes gyám közbejöttével történik az adózás megállapítása. Lehetetlen más jogi álláspontot elfoglalni, mint vagy a különleges törvények álláspontjára helyezkedni, vagy a nem különleges törvények álláspontjára. Mi a tényleges állapotot honoráljuk. Ha az ipartörvény alapján, vagy a kereskedelmi törvény alapján gyakorolja valaki foglalkozását, akkor annak határozmányai alapján ítélendő meg a kérdés; ha pedig lex speciális nincs, akkor az általános törvényi határozványok szerint Ítélendő meg. A mi a büntetőséget illeti, itt a beszámithatóságra nézve a büntetőjog általános irányelvei irányadók, miután a judikaturában, a büntetőeljárásban, a büntetőjog általános elvei nyernek a jövedéki eljárásra nézve is alkalmazást. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 21, §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen, vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 22. §. Dudits Endre jegyző (olvassa a 22. §4). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 22. §-t változatlanul elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 23. §. Dudits Endre jegyző (olvassa a 23. %-t). Elnök ." Az előadó ur nem kíván szólni, a ministerelnök ur kivan szólni.