Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-432

í32. országos ülés 1909 márczius í-én, csütörtökön. 405 Azonkívül vagyok bátor figyelmeztetni arra is, hogy különösen Magyarországon, a hol olyan ritkák az önálló egyéniségek, az önálló kereskedők, az önálló iparosok, a hol már az önálló vámterületnek előmozdítása végett is ilyen önálló ekzisztencziák keletkezését elősegiteni óhajtjuk, azoknak könnyebbüléseket akarunk adni, hogy ez által virágoztassék fel az ország közgazdasága, nem volna helyén, hogy olyanokat mindjárt megadóztassunk, a kikről még nem biztos, hogy általában képesek-e fizetni adót, igen vagy nem. Figyelmeztetem továbbá a t. házat arra is, hogy az 1875. évi XXIX. t.-czikk 23. §-a kedvező elbánásban részesiti azt, a kinek üzlete még két évig nem áll fenn. Most tehát a pénzügyminister ur, a ki azt hiszem, igazságosabb adójavaslatot akar inaugurálni, nem kívánhatja, hogy valakit, a ki csak azzal az ideával foglalkozik, hogy önálló üzletet akar teremteni, mindjárt megadóztatásban részesítsünk. Ezekre való tekintettel, tisztelettel kérem a t. házat és a pénzügyminister urat is, hogy részint adjon e tekintetben felvilágosítást, részint járuljon hozzá indítványom elfogadásához, a mely a következőkép szól (olvassa) : »Inditványozom a 14. §. harmadik pontjának kihagyását*. Elnök : Ki következik ? Dudits Endre jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza : T. ház ! Az általános vita alkalmával ugyan kijelentettem, hogy tartózkodni fogok a részletes vitában való részvételtől, bár számtalan észrevétel volna, miután azonban felvetődött egy kérdés, kötelességemnek tartom ahhoz röviden a következőkben hozzászólni. Sándor Pál képviselő urnak álláspontját teljesen helyeslem, mert az eddigi törvények alapján 2 esztendőre szóló féladóteher volt kedvezménykép megadva. Azon kivül, a mit a képviselő ur felhozott, ajánlom szives figyelembevételre, a jövedelemadóról szóló törvényjavaslat 62. §-át, a mely ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban elvileg a következő dispozicziót tartalmazza (olvassa) : »Az újonnan keletkezett nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál az első mérleg elkészültével az adó kivetése szünetel. A mérleg elkészültéig az annak alapján megállapított adóköteles jövedelem alkotja a vállalat első és második évére szóló adóalapot. Ha a mérleg csonka év eredménye, az adóalap teljes évre kerekítendő ki.« Ezt a rendelkezést, a mennyiben a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokkal kapcsolatosan egy elvet állapit megnézetem szerint a kereseti adóra is ki kellene terjeszteni. Azonban még egy körülményt akarok felemlíteni. A mint már sokszor említettem, ez az adóreform büntetéseket is állapit meg. Most már felmerül a kérdés, hogy ha valakinek nincs jövedelme, akkor egy vélelmezett jövedelmet hogy lehet és hogy kell bevallani ? Hogy védekezzék az az ember a büntetéssel szemben a bevalláskor egy vélelmezett és nem tudom, kinek a vélelmétől függő jövedelemnél ? Ez majdnem fizikai lehetetlenség, mert ezt bizonyára ugy érthetik, hogy itt a pénzügyi hatóság az, a mely vélelmezi azt a jövedelmet. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Az adókivető-bizottság ! Polónyi Géza: Igen, az adókivető-bizottság, vagyis a pénzügyi közegek. Már most én, a ki vallomást adok, nem sejthetem azt, hogy az a kivető-bizottság miképen fogja vélelmezni az adómat. Azért más országok törvényhozása szerint is leghelyesebb . . . Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Melyik más országokban ? Polónyi Géza: Például Ausztriában. Ott az első két esztendőben nem adóztatják meg a fiatal vállalatokat. (Mozgás.) Hisz arról van itt szó, a mint Sándor Pál t. képviselőtársam egészen helyesen kifejezi, hogy olyan embert, a ki ma kezd keresetet, lehet-e vélelmezett keresetadóval terhelni ? Miért nem vélelmezik, hogy veszteséggel fog dolgozni ? mert ez is lehetséges. Sándor Pál: Sokszor fordul elő ! Polónyi Géza: Különösen az eliő esztendőben fizethet rá. Sándor Pál: Többször igen, mint nem ! Polónyi Géza: Többször igen, mint nem. De nem akarok immorálni e dolognál. A legkevesebb, a mit követelni lehet, az, hogy egyforma elvek alkalmaztassanak. Ha a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra nézve a jövedelemadónál meg van állapítva az az elv, hogy az első évben szünetel a mérlegkészítés és annálfogva az adókivetés, akkor a keresetadónál is helyes ennek az elvnek az elfogadása. Nekem mindegy, hogy a t. pénzügyminister ur mily megoldáshoz járul hozzá, de méltóztassék figyelembe venni, hogy egy országban, a hol jövedékkihágások, pénzbeli pénzbírságok és büntetések vannak, vélelmezett jövedelembevallásánál bizony nehézségek forognak fenn és ezt a szankcziót arra alkalmazni szinte lehetetlen. Ezért hoztam fel ezt a dolgot. Ahhoz is hozzájárulok, a mit Sándor Pál t. képviselőtársam javasol, de ha a t. pénzügyminister ur esetleg más, kedvezőbb megoldást tervezne, ahhoz is hozzá fogok járulni. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó nem kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Bocsánat a vita bezárása előtt. . . Elnök : Be van már zárva. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Kérem. A védelmezett jövedelem alapján az adó megállapítása az egész törvényben ki van mondva és minden törvényhozásban ki van mondva. Mert akkor, ha számszerű pontos adatok nincsenek rendelkezésre, akkor nem lehet más alapon adót megállapítani, mint vélelmezett jövedelem alapján. Sándor Pál: De ha nincs kereset!