Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-432

404 432. országos ülés 1909 márczius 4-én, csütörtökön. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. há-zat: méltóztatik-e a 9. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 10. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 10. %-t). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki felírva ? Hammersbesg László jegyző: Éber Antal! Éber Antal: T. képviselőház! A második bekezdés szerint, ha valaki nem jelenti be az adókötelezettség, vagyis a haszonhajtó foglalkozás megszűntét megállapító ténykörülményt, a mint a javaslat mondja »késedelem esetén» a megszűnés csak a bejelentés napjától vehető figyelembe. Azt gondolom, t. ház, hogy ezzel túlságos szigorúságot statuálnánk, mert végtére is, ha valaki elmulasztja bejelenteni azt, hogy az a haszonhajtó foglalkozása megszűnt, ebből folyólag valami súlyosabb bizonyítás terhét háríthatjuk ugyan az ő vállaira, de végre is, hogy valaki részéről, a kinek már fél esztendeje nem áll fenn az az üzlete, vagy haszonhajtó foglalkozása, a bejelentés késedelmét olyannak tekintsük, mint hogyha a haszonhajtó foglalkozást tovább űzte volna, ez, azt hiszem, nem volna méltányosnak tekinthető. Azt volnék bátor tehát indítványozni, hogy a mennyiben ő elkövette a késedelmet a bejelentés körül, abban az esetben az legyen a szabály, hogy csak a későbbi bejelentés időpontja vétessék irányadónak, de kivételképen állapítsuk meg azt, hogy a mennyiben minden kétséget kizáró módon igazolja később, hogy már korábban megszűnt a haszonhajtó foglalkozása, akkor ex tunc, már a megszűnés időpontjától kezdve töröltessék az adója. Ezt czélozza módosításom, a melyet bátor vagyok előterjeszteni, hogy t. i. a 10. §. második bekezdésében a »megszünés« szó után a »csak« szó töröltessék és a helyett tétessenek e szavak : »ha csak korábbi megszűnte minden kétséget kizáró módon nem igazoltatik, egyedük. Azután következnék a mostani szöveg folytatása. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. Az előadó ur nem kíván nyilatkozni. A ministerelnök urat illeti a szó. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : T. képviselőház ! (Halljuk!) Minthogy a képviselő ur indítványa a mai pénzügyi judikaturának megfelel, ahhoz hozzájárulok. Megjegyzem, hogy a végrehajtási utasításban ugyanilyen módon járok el. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 10. §. meg nem támadott részét a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Éber Antal képviselő ur a 10. §. második bekezdéséhez egy módosítást nyújtott be, hogy ezen szó után : »megszünés« a »csak« szó töröltessék és helyébe e szavak tétessenek : »ha csak korábbi megszűnte minden kétséget kizáró módon nem igazoltatik, egyedük. Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 10. §-nak második bekezdését változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Éber Antal képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Nem !) Ha nem, akkor kijelentem, hogy a 10. §. második bekezdése Éber Antal képviselő ur módosításával fogadtatik el. Következik a 11. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 11. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 11. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 12. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 12. §-t). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 12. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 13. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 13. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 13. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 14. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 14. %-t). Elnök: Az előadó ur nem kíván szólni. Van-e valaki szólásra feljegyezve ? Hammersberg László jegyző: Sándor Pál! Sándor Pál : T. képviselőház ! A 14. §-ra nézve vagyok bátor indítványozni, hogy annak harmadik bekezdése teljesen kihagyassék. Ezen harmadik bekezdés igy szól (olvassa) : »Ha valamely haszonhajtó foglalkozásnak évi jövedelme még nincs, a vélelmezett évi jövedelem az adóalap.« Azt hiszem, hogy ezzel a harmadik bekezdéssel a pénzügyminister ur egész politikájával ellenkezésbe jön. Ö azt akarta ennél az adójavaslatnál, hogy a valódi jövedelem adóztassék meg. A szakasznak ez a rendelkezése épen ez ellen szól, mert a valódi jövedelem valakinél a ki még csak megkezdett egy önálló üzletet, vagy más foglalkozást, még ki nem puhatolható, sőt valószínű, hogy ha valaki megkezd ilyen foglalkozást, annál nem jövedelem, hanem veszteség lesz az eredmény. Megadóztatni tehát valakit, a kinél még nem biztos az, hogy általában jövedelemmel bir-e, ennek a törvényjavaslatnak és a pénzügyministernek semmiképen; sem lehet az intencziója. Sokkal jobban ismerem ebben a tekintetben a pénzügyminister ur felfogását, semhogy feltételezném róla, miszerint azt kívánná, hogy valaki, a ki üzletének első évében veszteséggel dolgozik, bármilyen formában megadóztassék.