Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-432

402 4-32. országos ülés 1909 márczius 4-én, csütörtökön. az országnak összes szabad és értelmi foglalkozási ágaiban szervezett testületek kívánják azt, hogy ilyen módosítás beadassék. Indítványom így hang­zik (olvassa) : »Az általános kereseti adóról szóló törvényjavaslat 1. §-ának 1. bekezdése a pénzügyi bizottság szövegezése helyett a következő legyen : Altalános kereseti adó alá tartozik mindaz a jövedelem, mely a magyar szent korona országai­nak területén bárki által folytatott ipari és keres­kedelmi üzletből, bányászatból, és bármi más haszonhajtó foglalkozásból származik, kivéve a szolgálati viszonyból eredő illetményt, vagy el­látást, az irodalmi, művészi, ügyvédi, orvosi, mérnöki tevékenységből, a magánkutatásból és más egyéb, nem szolgálati viszonyokon alapuló értelmi foglalkozásból eredő jövedelmet, és azt a jövedelmet, melyet a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló tör­vény már magában foglal. Itt kivévén az értelmi foglalkozásokat, az 1. §. negyedik pontja kimarad«. Elnök : Ki következik ? Hammersberg László jegyző: Éber Antal! Éber Antal: T. képviselőház ! A kereseti adó­ról szóló törvényjavaslat 1. §-ának 6. pontjában a pénzügyminister ur kereseti adó alá vont egészen modern kereseti ágakat, a melyeket mindannyian jól ismerünk, nevezetesen a telkeknek, földeknek iparszerüleg folytatott adásvételéből származó jövedelmet, illetőleg azt a jövedelmet, a melyet egyesek — a mint tudjuk — igen nagy mértékben földbirtokok és telkek parczellázásából szereztek. Igen helyes az, hogy ezek a jövedelmek kere­seti adó alá vonatnak, és én csak a preczizebb meghatározás szempontjából vagyok bátor itt egy módosítást javaslatba hozni. Mivel ugyanis a minister ur törvényjavaslata szerint csak akkor esnék ez a foglalkozás adó alá, ha a szerzés idő­pontjától számított öt éven belül történnék meg az illető ingatlan részleteladása, tényleg azonban a gyakorlatban a dolog nem ugy szokott történni, hogy a nyereséget a tulajdon tényleges megszer­zése utján és után érik el az illetők, hanem azon az utón, hogy a tulajdonostól megbízást, opcziót kapnak ós ennek alapján értékesitik azt az ingat­lant, ide kiegészítésül ezt beiktatandónak tartom és ezért proponálom, hogy a 6. pontban ezen szavak után : »öt éven belül« tétessék az : »vagy a tulaj­donostól nyert megbízás (opczió) alapján«. Bátor vagyok módosításomat elfogadásra aján­lani. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A ministerelnök ur óhajt nyilatkozni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügy­minister : T. képviselőház! Egészen röviden bátor vagyok kijelenteni, hogy Éber Antal képviselő urnak határozati javaslatához, illetőleg módosítá­sához hozzájárulok, mivel azt az eszmét, hogy a részleteladásokból és parczellázásokból eredő nye­reség megadóztassák, csak tökéletesebben és szigoritottabb alakban fejezi ki. A mi a másik módosítást ületi, a melyet Vázsonyi Vilmos képviselő ur adott be, hogy t. i. az értelmi foglalkozások, orvosok, ügyvédek, mér­nökök, művészek, írók, a kereseti adó alól egyál­talában mentesittessenek, ahhoz nem járulhatok hozzá. (Helyeslés.) Nem járulhatok hozzá azon benső igazság folytán, a mely a haszonhajtó foglalkozások között nem enged különbségeket tenni. (Igaz! Ugy van I) De, t. képviselőház, nem járulhatok hozzá ezen módosításhoz a közhangulatnál fogva sem. (Ugy van! a baloldalon.) Méltóztassék el­hinni, hogy ha ez az adótörvény valamennyire megérlelődött a közhangulatban, megérlelődött különösen ebben a tekintetben. (Ugy van !) Soha semmi tekintetben annyi kifogás és panasz hozzám nem érkezett, mint abban a tekintetben, hogy az orvosok és ügyvédek megfelelőleg megadóztatva nincsenek, (ügy van!) A közhangulattal jutnék tehát ellenkezésbe, hogy ha ezen egyébként is indokolatlan könnyítéshez hozzájárulnék. Kérem, méltóztassék az első javaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint Éber Antal képviselő ur módosításával elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az első sza­kasznak meg nem támadott részét változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése sze­rint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Az első szakasz első bekezdéséhez Vázsonyi Vilmos képviselő ur a következő ellenindítványt nyújtotta be. Vertán Endre jegyző (olvassa) : »Az általános kereseti adóról szóló törvényjavaslat első bekez­dése, a pénzügyi bizottság szövegezése helyett a következő legyen : Altalános kereseti adó alá tartozik mindaz a jövedelem, mely a magyar szent korona országainak területén bárki által folytatott ipari és kereskedelmi üzletből, bányá­szatból és bármi más haszonhajtó foglalkozásból származik, kivéve a szolgálati viszonyból eredő illetményt, vagy ellátást, az irodalmi és művészi, ügyvédi, orvosi, mérnöki tevékenységből, a magán­oktatásból és más egyéb nem szolgálati viszonyo­kon alapuló értelmi foglalkozásból eredő jövedel­met és azt a jövedelmet, melyet a nyivlános szám­adásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló törvény már magában foglalt. Itt kivévén az értelmi foglalkozásokat, az 1. §. 4. pontja ki­marad.* Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tárgyalás alatt levő szakasz első bekezdését válto­zatlanul elfogandi a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Vázsonyi Vilmos képviselő urnak most felolvasott elleninditványával, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor kijelenteni, hogy az 1. §. első bekezdését változatlanul elfogadtatott a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, minél­fogva Vázsonyi Vilmos képviselő ur ide vonatkozó elleninditványa elesett.

Next

/
Thumbnails
Contents