Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-432

432. országos ülés 1909 márczius 4-én, csütörtökön. 401 meg irány és a függetlenségi pártkötelék két teljesen különböző dolog. Egy hang : Nagyon különböző ! Vázsonyi Vilmos: T. barátom addig ment az életrajzi adatok felsorolásában, hogy még az én hazafiságomat és magyarságomat is kétségbe akarta vonni. Nem is feleltem volna az ő kedélyes felszólalására, ha abban ez a pont nem lett volna benne. Ez egyszerű gyamisitás, a melynek bizonyitásával a t. képviselő ur adós maradt és adós fog is maradni, mert hazafiságomról és magyarságomról én akkor tettem próbát, a mikor az nem olcsó szólamokban nyilvánult meg, hanem koczkázattal járt. (Felkiáltások : Hol ?) Hol ? Az alkotmányos küzdelemben nem azért csatlakoztam az urak táborához, mintha én az osztozkodásban kivántam volna résztvenni. Hol % Kérdi a képviselő ur. Nekem Budapesten bizony nehezebb volt a helyzetem az alkotmányos küzdelemben, azokkal szemben, a kik Budapesten elég hatalmasak voltak arra, hogy az utczát felsorakoztassák, mint a minő volt a helyzete a képviselő urnak Nagy-Szalontán ! De én ezen elemekkel szemben is megálltam helyemet. Ha a magyarság és alkotmányosság kérdéséről van szó, én Heiszter nem lehettem ; én nem vagyok szállitásképes ; a magyar szabadságot és alkotmányt szállíthatják mások, a többség táborában; hiszen a Bécs felé vezető ut kuruczokkal annyira el van állva, hogy én oda nem is juthatnék. (Felkiáltások középütt : Nagyon igaz ! Balról: Vázsonyi ! Bozóky ! Sándor ! Gyönyörű kis társaság ! Zaj !) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Ki következik szólásra ? Dudits Endre jegyző: Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos: A kereseti adóról szóló törvényjavaslatnak 1. §-a megállapítja, hogy mik tartoznak a kereseti adó alá. Kereseti adó alá vetik többek között az 1. §-ban az irodalmi, művészi, ügyvédi, orvosi, mérnöki tevékenységből, a magánoktatásból és más egyéb, nem szolgálati viszonyon alapuló értelmi foglalkozásból eredő jövedelmet is. T. ház ! Nemcsak az ügyvédi kamarák országos értekezlete, nemcsak az országos orvosszövetség kérte, hogy a szabad értelmi foglalkozások kereseti adó alá ne tartozzanak, hanem csak jövedelmi adó alá, hanem a budapesti kereskedelmi és iparkamarának felterjesztése is ugyanezt a kérelmet tartalmazza. A szabad értelmi foglalkozások és az ipari s kereskedelmi foglalkozások között lényeges különbség áll fenn. Mig t. i. az ipar és kereskedelem, legalább középfokon és magasabb fokon, tőkével és munkával dolgozik, addig a szabad foglalkozás tisztán munkával szerzi meg a keresményét. A szabad foglalkozásnak tehát külön kereseti adó és külön jövedelmi adó alá vetése nem helyes. Ott, a hol még fennáll — egyes külföldi államokban — a specziális jövedelmi adó és a külön kereseti adó, iparadó czim alatt, az iparadó czime alá sehol sem vonták a szabad értelmi foglalkozáKÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIV. KÖTET. sokat, hanem azokat más értelmi foglalkozásokkal azonosították, vagyis a szolgálati illetmények adójával egyformán bántak el a szabad értelmi foglalkozások embereinek adókötelezettségével is. Nálunk van ugyan a kereseti adó kulcsa tekintetében a javaslatban különbség az értelmi foglalkozások és a kereskedők és iparosok közt, különbséget tesz a javaslat a kulcs magassága tekintetében és igy maga a javaslat is elismeri annak a felfogásnak helyességét, hogy a szabad értelmi foglalkozások tulajdonképen más természetűek, mint a kereskedelem s az ipar, és más elbánást is érdemelnek. A kereskedők és iparosok ezt maguk is elismerik, a mint a budapesti kereskedelmi és iparkamara felterjesztése is kiemeli, elismerésre méltó módon, mert elismerésre méltó, ha az egyik osztály a maga osztályérdekének megvédése mellett a másik osztály érdekeit is figyelembe veszi. Azt hallottam a házban, hogy a mennyiben a szabad értelmi foglalkozások jövedelmi adó alá esnének, ez a községek bevételét csökkentené, mert a jövedelmi adó nem esik községi adó alá. Ez abszolúte helytelen, mert hisz az illetményekre kirótt jövedelmi adó a törvényjavaslat egyenes és határozott kijelentése szerint szintén községi pótlékok alá esik és az illetményekből származó jövedelem csak azon esetben nem esik a községi pótlék alá, a hol a törvény külön kimondja, vagyis az állami és törvényhatósági tisztviselőknél. Merőben helyt nem álló, vagy egyszerűen megtévesztő tehát az a kijelentés, hogy a mennyiben a szabad értelmi foglalkozások jövedelmi adó alá vétetnének, akkor a községeknek bármiféle jövedelme elesnék, mert a jövedelmi adónál ép ugy kimondatnék, hogy az községi adó alá vonható, a mint az illetményekre kivetett jövedelmi adóra nézve ezt a törvényjavaslat ugyancsak kimondja. Ez az érvelés tehát helyt nem áll. Helyes volna azonban már csak azért is ezen foglalkozási ágak kiemelése a kereseti adóból, mert ezeknek tényleg egészen más a természetük, mint a kereskedő és iparos foglalkozásoknak. Helyes volna továbbá azért is, mert ha a jövedelmi adót a jövőre nézve ki akarjuk képezni, akkor az az ut, hogy idővel minél több réteget emeljünk ki a kereseti adóból és pusztán jövedelmi adó alá vessünk. Az az áldozat, a melyet meghozna az állam ennél a pontnál, nem nagy, mert az összes kereső osztályok adója, azt hiszem, a három millió koronát alig múlja felül. De ha csak jövedelmi adó alá vétetnének ezek a keresőosztályok, bizonyos az is, hogy a jövedelmi adónál erősebben vallanak be jövedelmeiket, mint ha kereseti adó és jövedelmi adó alá vétetnek, ugy, hogy ezen a réven megnyerné egy részét ezen kereseti adójövedelemnek az állam magánál a jövedelmi adónál, minthogy ezen osztályokra nézve a szigorú kutatás és megállapitás foghatna helyt. Egyebekben, ismerve a pénzügyminister ur elutasitó véleményét ezen kérdésről, beterjesztem, csak az elv kedvéért, indítványomat, minthogy 51