Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-431

431 országos ülés 1909 márczius 3-án, szerdán. •átä tények éles ellentétben állnak a vizi beruházásokról szóló törvényjavaslat indokolásában felhozottakkal, mely szerint, vagyis az igen t. földmivelésügyi minister ur szerint ezen szakasza a Dunának a legszebb hajózási szakasz, és hogy minő kedvezők a hajózási viszonyok, erre nézve azt állítja, hogy egy-egy gőzös 15—20 uszályt képes a Dunán felfelé vontatni. Miként elmondtam, a tények épen az ellenkezőt bizonyítják. Továbbá épen zátonyosodás folytán ezen szakasz állandó fészkét képezi a jégtorlódásoknak és ez által az árvíz egy 200.000 kat. hold kiterjedésű környéken fekvő mintegy 30 községnek körülbelül 100.000 lakosát állandó végromlással fenyegeti. Daczára annak, a mit a vizi beruházásról szóló törvényjavaslat indokolásából felolvastam, előre kell bocsátanom azt, hogy a földmivelésügyi minister ur teljesen tisztában van azzal, hogy melyek azok a munkák, melyek ezen a szakaszon elvégzendők, és el kell ismernem azt is, hogy ő mindenkor a legnagyobb készséggel igyekezett ugy a köz-, valamint a magánérdeknek megfelelni. Sajnos azonban, a költségvetés által rendelkezésére bocsátott összeg oly csekély, illetve ezen összeg oly sokfelé oszlik meg, hogy nem tudja mindazt megvalósítani, a mi szükséges volna. E szakasz szabályozására 7,255.121 korona 86 fillér van előirányozva, mely összeg azonban csak hosszú idő alatt, lehet, hogy két évtized alatt lesz beépítve, és mindaddig ezen nagy környék és lakosai ki lesznek téve annak, hogy tél vagy kora tavasz idején tűzhelyük viz alá kerül, hogy aratásuk nem lesz, a mint az 1867-ben, 1876-ban, 1879-ben, 1891-ben és 1893-ban meg is történt. Hogy azóta négy izben, 1898-ban, 1900-ban, 1902-ben és 1904-ben az árvíz be nem következett, azt nem a szabályozási műveknek köszönhetik, hanem csak a jó Istennek. Pedig ez a környék 1893 óta, vagyis az utolsó árviz óta, csaknem erejét meghaladó módon védekezett az árvizveszedelemmel szemben, a mit legjobban bizonyítanak a Duna mindkét partján végighúzódó hatalmas töltések, és az a körülmény is, hogy pl. az idén, az eddig észlelt és feljegyzett legnagyobb vizet mintegy 50 czentiméterrel meghaladó árral szemben is sikerült magukat megvédeni. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy csak ez ideig. Mert, hogy milyen a jelenlegi helyzet ott, azt az igen t. földmivelésügyi minister ur is nagyon jól tudja. Én magam leutaztam és végigjártam az egész vonalat. Mondhatom, hogy a milyen borzalmasan szép, ép oly rettenetes is az a látvány, a mely az ember szeme elé tárul, és nem lehet elképzelni, hogy mikép fogja egy esetleg bekövetkezendő ár az ezen szakaszon összetorlódott jégtömeget eltávolítani. A jég már Bezdánnál, a három bajai átmetszésben, torlaszosan áll, a legnagyobb jégtorlasz a bogyiszlói átmetszésben van. Ezt megközelíteni nem tudtam, és igy ennek méreteit nem ismerem, de tudom, hogy ettől hat kilométerrel felfelé, a hivatalos méretek szerint 4—6 méter vizszin alatti, 2—4 méter vizszin KEPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIV. KÖTET. feletti jégtorlasz áll, ha pedig ezen torlasz a torlódás fészkétől hat kilométerrel fölfelé van, elképzelhető, milyenek lehetnek a méretek magánál a torlasznál. (Igaz ! Ugy van ! ) A vízfolyás a jég alatt csaknem a nullán áll, ugy hogy azt mondhatjuk, hogy a mederben kéthárom méter mélységben és csak nagyon keskeny szélességben van helye a vízfolyásnak, viszont a jég oly erősen be van ékelve a zátonyokban és a múlt hetek fagyos, hideg időjárása miatt ugy össze van fagyva, hogy ha a hirtelen olvadás következtében bekövetkező áradás le fog zúdulni a környék lakóit egy teljes évre szerencsétlenné fogja tenni. Annál kevésbbé lehet elképzelni azt, hogy ez a jégtorlasz simán elmehessen, mert a bogyiszlói átmetszéstől egészen Ercsiig 80—85 kilométer hosszú darabon áll a jég összetorlódva és hogy azok is, kik a helyzetet nem ismerhetik, kellő képet alkothassanak maguknak, felemlítem azt, hogy az idén a Duna kétszer állott be, majdnem másfél hónapon keresztül állandóan zajlott, és az összes jég csaknem a Duna forrásától, hozzászámítva a felső mellékfolyók jegét is, ezen szakaszon van összetorlódva. Hogy ez a jég utólagos segítséggel emberi erővel eltávolittassék, az nem lehetséges. Próbálták most is robbantással eltávolítani, de hogy mily eredménynyel, erre nézve elég ha felemlítem, hogy Bezdán alatt körülbelül két hétig folyton robbantottak, s csak 700 métert j égtorlaszt voltak képesek eltávolítani. Az óriási költséghez képest és a három, négy, tizenkét kilométer hosszúságú jégtorlaszhoz képest nevetségesen csekély eredmény ez a 700 méter. Nem akarom hosszasabban igénybe venni a t. ház figyelmét, (Halljuk ! Halljuk !) bár sokat lehetne erről a szomorú helyzetről beszélni, hanem áttérek felszólalásom tulajdonképeni tárgyára, s tiszteletteljesen kérem az igen t. földmivelésügyi minister urat, s miután neki arra, hogy sikeres munkát végezhessen, csak az igen t. pénzügyminister ur nyújthat segédkezet, (Igaz!) őt is, ugy a magam, valamint azon környék szerencsétlen lakói nevében is : járjanak közbe és tegyék meg azokat az intézkedéseket, melyek ezt a vidéket az évenkénti végromlástól megmenthetik. (Helyeslés balfelől.) E környék lakóinak vagyona a nemzet vagyona, az ő káruk a nemzet kára is. (Igaz! Ugy van !) Egy árviz sokkal több kárt okozhat, mint a mennyibe ezen szakasz összes szabályozási munkája kerül. (Igaz! Ugy van!) Szerény véleményem szerint a viziberuházásokról szóló törvényjavaslatba az ezen szakasz szabályozására felvett 7,255.000 korona elég sem lesz. Állításomat indokolom azzal a ténynyel, hogy az idei vagy ehhez képest sokkal kisebb jégtorlódások is a már, de csak részlegesen elvégzett szabályozási művekben oly nagy károkat okoznak, hogy azok helyreállítása majdnem ugyanannyiba, sőt sokszor többe kerül, mint eredetileg. Ezért 50