Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-431

394 í3i. országos ülés 1909 az volna a kérésem, hogy a veszélyeztetett vonalon a párhuzamművek és gátak, a mint tervbe van véve, plusz három méter magasságban építtessenek ki, és ha a viz folyása szabályozva lesz, a partokat nem szakithatja, abban az esetben zátonyok nem fognak keletkezni és a viz saját eleven erejénél fogva fogja a medret tisztán tartani, így egyrészt meg lesznek oldva a hajózási nehézségek, másrészt a zátonyosodás elkerülésével a jégtorlódások meg fognak szűnni. (Helyeslés.) Kérésem tehát az, hogy a t. földmivelésügyi minister ur a pénzügyminister úrral egyetértőleg, ha másként nem, esetleg póthitellel oldja meg a kérdést olyképen, hogy a bogyiszlói átmetszésben, a gemiczai szakaszban, a három bajai átmetszésben, a párhuzamművek és szükséges gátak legfeljebb két év alatt elkészíttessenek, továbbá a három bajai átmetszéssel egyidejűleg a régi meder három helyen elzárassék és a szekszárd-bátai ármentesitő társulat köteleztessék, hogy a régi meder mellett épült töltéseit elhagyva, az átmetszések mentén a pestmegye-sárközi ármentesitő társulat töltésével párhuzamosan uj töltéseket éjiitsen és ezen uj építkezéshez a szekszárdbátai ármentesitő társulatnak államsegély adassék. Ezen kérésemet indokolhatom azzal, hogy ezelőtt körülbelül 10—12 évvel a paks-faddi ármentesitő társulat is kötelezve lett a faddi Dunaág elzárására és a Bogyiszlóig húzódó uj töltések kiépítésére. Ezen kérésemet, hogy a szekszárd-bátai ármentesitő társulat kényszeríttessék az uj töltések kiépítésére, indokolom továbbá azzal is, hogy ezáltal mintegy körülbelül 20—24.000 katasztrális hold kiterjedésű jelenlegi ártér lesz ármentesitve, a mely jelenleg ugyan még erdő, de ha ármentesitve lesz, kétséget nem szenved, hogy itt minél hamarább a mezőgazdasági művelésre fognak áttérni. (Helyeslés.) Az ezáltal bekövetkező értékszaporulatot azt hiszem felesleges megemlítenem. Indokolom végül azzal is, hogy a védgátak és szabályozási művek közé szorított folyó a nagy vízállás mellett nem fog ily nagy hullámtéren, 20—24.000 katasztrális holdon megoszolni, hanem a keskeny mederbe szorulva, fel fog duzzadni és ezáltal a felülről lejövő nagy jégtorlaszokat el fogja szállitani. (Helyeslés.) Teljesen tisztába vagyok azzal, hogy nagy áldozatokat kérek, de meg vagyok győződve arról is, hogy nagyfontosságú és közérdekű dolgok fognak megoldatni akkor, ha ezen áldozatokat méghozzuk, tehát csak áldás fog szállani mindazokra, a kik ezen szabályozási művek keresztülvitelét lehetővé teszik. (Helyeslés.) Tisztelettel kérdem tehát (olvassa): »Hajlandó-e a földmivelésügyi minister ur a pénzügyminister úrral egyetértőleg a paks—baja—szekcsői Dunaszakaszon a szabályozási munkákat egy, legfeljebb két év alatt elvégeztetni, hogy ezáltal az évről évre ismétlődő hajózási akadály és a jégtorlódás következtében minden évben ismétlődő árvízveszély a Duna és a szakaszán megszűnjön ? märczius 3-áii, szerdán. Hajlandó-e a bajáig, átmetszés mellett lévő régi Dunaágakat elzáratni és a Szekszárd—bátai ármentesitő társulatot az átmetszések mellett uj töltések felépítésére kötelezni és ezen munka elvégzésében a Szekszárd—bátai ármentesitő társulatot államsegélyben Tészesiteni ?« (Elénk helyeslés és éljenzés balfelől. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök,: Az interpelláczió ki fog adatni a földmivelésügyi és pénzügyminister uraknak. Szólásra következik ? Dudits Endre jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád : T. képviselőház! Szerbiával legelőször 1881 május 6-án kötöttünk kereskedelmi szerződést, a mely mint XXX. t.-cz. az 1882-iki Corpus Jurisba lett beiktatva. Később ez a szerződés némely módosításokkal meg lett hosszabbítva és ez a szerződéses állapot tartott 1906 február 28-ig. Ezalatt az idő alatt körülbelül 628 millió dinár értékű árut vitt ki a monarchia két állama Szerbiába, mig Szerbia hozzánk behozott több mint egy milliárd értékű árut. A monarchia két államának kereskedelmi mérlege tehát Szerbiával szemben erősen passzív. Mindennek daczára magának Ausztriának kereskedelmi mérlege Szerbiával szemben aktiv, mert meg lehet állapítani a statisztikai adatok szerint, hogy Ausztria sokkal nagyobb értékű iparczikkeket vitt ki Szerbiába, mint a mennyi értékű gazdasági czikk jött be Szerbiából Ausztriába. Magyarországgal szemben azonban kereskedelmi mérlegünk még sokkal inkább passzív. Förster Ottó (közbeszól). Bozóky Árpád: Méltóztassék az elnök urnak intézkedni az iránt, hogy oly rossz vicczekkel ne zavarják az embert, a minőket folytonosan hangoztat Förster Ottó t. képviselő ur. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Förster Ottó : Nem vagyok felelős érte ! Elnök (csenget) : Csendet kérek, Förster képviselő ur! Bozóky Árpád: A mi ezeket a kereskedelmi szerződéseket, illetőleg ezt a kérdést politikai tekintetekből illeti, megállapítható az, hogy mi ezt a reánk nézve ilyen erősen káros kereskedelmi szerződést azért kötöttük, hogy az osztrákok iparczikkeiket könnyebben helyezhessék el Szerbiában, mig Szerbiából a gazdasági czikkek: gabona, hus, könnyen és olcsóbban jöhessenek Magyarországba és innen Bécsbe. Tehát, t. képviselőház, a közös vámterületnek nagy átka már ebből az egy kereskedelmi szerződésből is rendkívül erősen domborodik ki Magyarország kárára. (Helyeslések a jobbközépen.) Felhozok, t. képviselőház, erre nézve néhány statisztikai adatot. 1893-ban Magyarország behozott Szerbiából 41 millió és néhány százezer •— jövőben csak a milliókat fogom emliteni — értékű árut, ezzel szemben pedig kivittünk 12 millió korona értékűt; 1893-ban behoztunk Szerbiából 39 millió korona értékű árut, ki vittünk