Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-431

392 431. országos ülés 1909 márczius 3-án, szerdán. jenek, a mi a szabad kéznél fogva valóságos appreoziácziót fog létrehozni. Nem akarom tovább a t. házat fárasztani, a főbb elvek tekintetében már válaszoltam. Csak előre vagyok bátor bejelenteni, hogy több módosítást vagyok hajlandó elfogadni. így például korábbi Ígéretemhez képest azt, hogy a kereseti adónak összege 29 millióban kontingentál tassék évi emelkedés mellett. Azután a 23. §-nál — ezt Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur hozta fel, — az a téves felfogás volt, mintha a törvényjavaslat azt kontemplálná, hogy valaki egy valóságos mérleg felállítására legyen kötelezve. Nem ! a mérleg felállítása nem kötelező. Általában, ha valaki a taxáczióban a jövedelem mennyiségének mérlegelésében nem ad valódi vallomást vagy eltérő vallomást ad, az nem képezheti büntető eljárás tárgyát. Büntető eljárás, illetőleg birság tárgyát csak az képezi, hogy ha valaki a jövedelem forrását, a foglalkozást eltagadja. Hogy azt miképen aprecziálja, hogy a foglalkozásból ennyi meg ennyi jövedelme van, és kitűnik, hogy jövedelme nagyobb, az aprecziáczió dolga, az épen a judikatura dolga, a melyet az önmegadóztatásnál alkalmazunk. Ezt okszerűen büntetni nem lehet, hacsak szándékos félrevezetésről nincs szó. De ha magát a jövedelem forrását sem jelöli meg, az, bocsánatot kérek, mégis csak méltányos, hogy büntető eljárás alá essék, (Helyeslés.) daczára annak, hogy a 23. §-ban csak az van, hogy a keresetet köteles megjelölni, hogy ne legyen erre nézve kétely, hát mondjuk, hogy kimutathatja a mérleget, de köteles ezzel és ezzel az adattal szolgálni, a mely megjelöli a befektetett tőkét, az alkalmazott munkások számát, a házbért, különben, ha félrevezetés czéljából teszi a vallomást, ellene büntetés fog alkalmaztatni. Megjegyzem, hogy még néhány apró intézkedés csúszott be, a melyet nem vettem czélba, igy pl. azt, hogy a gyermekek miatt adólevonásnak van helye az adónál, ott becsúszott az, hogy 16 éven aluli gyermekekre szól, pedig egyáltalán kiskorúakra gondoltunk, nemcsak 16 évnél fiatalabbakra. Ez tehát szerkesztési hiba. Az ügyvédek és orvosok részéről sokszor felpanaszolt lakás dolga is ilyen. A mostani állapoton nem kívánunk változtatni e javaslatban. Az volt a czél, hogy akkor, a mikor az üzlethelyiség lakásul használtatik, akkor vonassék adó alá. Nem ellenzem tehát, hogy ily esetekben az általános szabályok alkalmaztassanak és a 48. §. második bekezdése kihagyassék. Végül a házszabályadónál, a hol a minimális mérték számíttatik, szintén, mint voltam bátor bejelenteni, hajlandó vagyok hozzájárulni, hogy az első fokozatnál ne a hetvenszeres, hanem a hatvanszoros számíttassák. Nagyjában ezek lennének azok a módosítások, a melyeket az általános vita és későbbi tanácskozások során kilátásba helyeztem. Azt hiszem, ezek keresztülvitele után a keresetadóról szóló törvényjavaslat változatlan elfogadása által oly törvényt alkottunk, a mely nagyon megközelíti azt az ideális állapotot, a mely szerint a valódi jövedelemadóra akarunk áttérni, — bár ennek elérése sokáig fog tartani — de megfelel a mi viszonyainknak, és a törvény ugy van megalkotva, hogy az ne maradjon papiroson, hanem hogy a törvény intézkedéseit és intenczióit, ha kellően keresztülviszszük, az életbe is képesek leszünk üdvösen átvinni. Ezekért ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház az általános keresetadóról szóló törvényjavaslat czimét a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) A ház elfogadja és ezt határozatképen kimondom. Előrehaladván az idő, javaslatot kívánok tenni a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve. Javaslatom a következő: (Halljuk ! Halljuk !) Tartsa a képviselőház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, folyó 1909. évi márczius hó 4-én, d. e. 10 órakor. Ennek napirendje lenne: 1. Elnöki előterjesztések és irományok bemutatása. 2. A tőkekamat és járadékadóról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. 3. Az általános keresetadóról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. 4. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló törvényjavaslat. 5. A jövedelemadóról szóló törvényjavaslat. 6. A közszolgáltatások egyesitett kezeléséről szóló törvényjavaslat. 7. A közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat és az ezekkel kapcsolatban beérkezett kérvények. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatképen kimondom. Következnek az interpellácziók. Ki van soron ? Dudits Endre jegyző,: Kovács János! Kovács János: T. ház!) A paks—baja— szekcsői Dunaszakasz szabályozására szükségesnek tartottam a t. földmivelésügyi minister ur figyelmét felhívni, miután e szakaszán a Dunának, daczára a már elvégzett szabályozási munkának, a mederben oly nagymérvű elfajulások, zátonyosodások észlelhetők, hogy évről-évre a hajózás nehezebbé válik, ugy hogy pl. 1907. és 1908. év őszén a csekély vízállás miatt a teheráruforgalmat csak olykép lehetett fentartani, hogy az uszályokat átrakodtatták, és igy is csak egyenként voltak képesek a vontatógőzösök a gemenczi szakaszon az uszályokat átszállítani, és kuriózumkép felemlítem, hogy az elmúlt év őszén, mikor a monitorokat az Aldunára küldték le, azok ncrn a maguk erejéből, hanem csak egy vontatógőzös segítségével tudtak a Duna ezen szakaszán átjutni. Ezen