Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-430

430. országos ülés 1909 fentartja a jövőre nézve, itt tehát változás nem állott be. Vannak azután értékpapírok, a melyek ily adómentességben nem részesülnek. Ezeknél az volt a szokás, hogy eddig a pénzintézetek voltak kötelesek a kamatot levonni és beszállítani, ezekre nézve nyújtja azt a könnyebbséget ez a törvényjavaslat, a melyet megtalál a t. képviselő ur a porosz javaslatban is, fel is emiitette, hogy nem a pénzintézet köteles levonni az adót, hanem a kamatot élvező köteles bevallani, ha ugyan bevallja, sokra nem számitok ebből; ez ismét könnyités akar lenni. Elismerem azonban, hogy bizonyos szigorítás lesz abban, a mit Lányi Mór t. képviselő ur emiitett, t. i., hogy a pénzintézeteknek folyó számlára adott kölcsönös kamatai nem esnek a betéti adó alá. Ez látszólag könynyités; minthogy azonban a keresetadó az üzletadó alá esik, (Mozgás.) előfordulhatnak esetek . . . Polónyi Géza : Községi adó alá is! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyIKlinister: . . . községi adó alá is, előfordulhatnak esetek, a mikor a pénzintézet ez által súlyosabb helyzetbe jut. Minthogy az volt az általános álláspontom, hogy a nyilvános számadásokra kötelezett vállalatokra és egyletekre rótt adót a jelen terhes voltában fenn kívánom tartani, de súlyosbítani azt nem akarom, szives készséggel hozzájárulok, hogy az első szakasz 7. pontja azon szavaktól: »ide nem értve« stb. egyszerűen kihagyassék. (Helyeslés.) A második módosítás, a melyet ajánlani fogok, a büntető határozatokra vonatkozik, az 1. és 5. %-ra, a melyre nézve állást méltóztatott foglalni az általános vita folyamán, és a pénzügyi bizottság be is vette a keresetadóról és jövedelemadóról szóló törvényjavaslatokba, konzekventer valamennyi vallomásra nézve kell így eljárni, igy a házadóra nézve is, és természetesen a 19. szakasz e tekintetben is módosítást igényel. Polónyi Géza: És a tanukra és a szakértőkre nézve is. Wekerie Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Tanukra és szakértőkre ? Itt nincsenek, a tőkekamat- és járadékadónál nincs is hivatkozás ezekre. Elég az 1 és 5%-ra hivatkozni. Méltóztassék megnyugodni, a vallomások gyűjtésére, feldolgozására, az egész kivetésre nézve az eljárás csak egyöntetű lehet. Mi ezen diszpoczicziókat a külön adónemeknél külön veszszük fel, az egyesitett végrehajtási utasításban azonban az egész eljárás az elvek csoportosítása mellett együttesen szabályoztatik, és különleges elveket nem lehet alkalmazni az egyik és a másik törvénynél, ugy, hogy a dolog természetéből folyik, ha valaki szolgálatából elbocsátott tanú, a ki érdekelt tanú lehet, csak az illető beleegyezésével bocsátható tanuzásra! Ennek, ha magában a törvényben benne nem lenne, általános jogelveknél fogva általános alkalmazást kell nyernie, de különösen alkalmazást kell nyernie, a mikor több törvényben nyíltan, kifejezetten fel van véve ez a diszpoziczió. KÉPVH, NAPLÓ. 1906 1911. XXIV. KÖTET. márczius 2-án, kedden. 369 47 A mi a tőkekamat- és járadékadó százalékát illeti, nem akarok a t. ház előtt ismétlésekbe bocsátkozni. Röviden rekapitulálom, a mit e tekintetben mondottam. Ez leginkább a takarékpénztári betétekre vonatkozik. Általában a tőkekamatadót 10%-ról leszállítani óhajtottam 5%-ra. Ez volt az eredeti szövegben. Tettem ezt azért, hogy, a mikor bevallási kényszert hozunk be, és az a tapasztalat van mögöttem, hogy az adórendszer szerint a tőkekamat eddig jelentékenyen nem volt érinthető, a bevallási kényszer alkalmazásával oly százalékot óhajtottam ajánlani, ép ugy, mint a keresetadónál, a melynek alkalmazása nem fog túlságos teherként jelentkezni. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az itt alkalmazandó adó, a betéti adót kivéve, a községi pótadóval és a helyhatósági szolgáltatások által is növekedik. Azon arányosságnál fogva, a melyet az általános elvek alapján a reáladónál és az ingó dolgok adó alá vonásánál és a személyi keresetadóknál kívántam beállítani, ennek lényeges alkatrészét képezte a tőkekamat- és járadékadónak általános leszállítása. A mi speczialiter a takarékbetéteket illeti, legyünk itt tisztában, hogy a takarékpénztárak nálunk nemcsak gyűjtőcsatornák, és pedig, amint Lányi képviselő ur itt kifejezte, a szegényebb néposztályok számára, hanem egyúttal azt a mozgó üzleti tőkét is képviselik, a melyre gazdasági életünknek szüksége van. Szüksége van erre folyton növekedő mérvben, különösen nehéz pénzviszonyok között, mikor külföldi elhelyezések mind nagyobb nehézségekkel járnak és évek óta az elhelyezési piaczok el vannak zárva vagy meg vannak nehezítve. De szükség lesz akkor, ha a gazdasági önállóságnak egy olyan formája választátik, midőn ezen hiteleknek fedezésénél jórészt saját erőinkre lesz szükségünk. (Felkiáltások a baloldalon : Éljen az önálló bank!) Ezek azok az indokok, melyek miatt én a tőkekamatadó és főleg a betétkamatadó leszállítását indítványoztam. Oly magasabb közgazdasági szempontokból kell ezt a kérdést megitélni, hogy gazdasági életünktől ne vonjuk el azon előfeltételeket, melyekkel a versenyt kiállhatjuk. Ezek azok az indokok, melyek erre indítottak. Bn csak azon meggyőződésemnek adhatok kifejezést, hogy ha a t. képviselőház nem határozza el magát erre a lépésre, én abban valami nagy szerencsétlenséget nem látok. Néhány esztendeig még nagyobb nehézségekkel fogunk küzdeni, de erős bennem a meggyőződés, hogy ez a kérdés annyira megérlelődik, hogy legközelebb ezen adónak eltörlése lesz annak következménye. (Helyeslés.) Ezekben jeleztem is azon módosításokat, melyekhez részemről hozzá fognék járulni. Ezek után kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál ezekre figyelemmel lenni, egyéb esetleg felmerülő javaslatokat azonban mellőzni méltóztassék. (Élénk heyesltés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most