Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-418
26 418. országos ülés 1909 február 13-án, szombaton. Tan, ha e beadványt, vagy az általam a küldöttség vezetésével kifejtett egyetlen tevékenységemet ugy akarja magyarázni, hogy éhben akár szolgabíró, akár főszolgabíró, akár főjegyző, akár alispán, akár bárki más elleni akármilyen irányú húzás, gyanúsítás, vagy panaszkodó lépés involváltainak. Ez ellen a leghatározottabban óvást emelek, mert nekem van elég bátorságom, hogy azzal szemben, a ki ellen kifogásom van, azt az illető helyen megmondom. Nincs most szó, legyen nyugodt t. képviselőtársam arról sem, hogy Nagy Ernő választás előtt állana, mert választás előtt nem áll, hanem van üres állás, a mely nyugdíjazás folytán vált üressé, és ő az egyetlen jelölt. Szó sincs tehát arról, hogy e beadványnak, vagy a küldöttségnek bármiféle erre a választásra, vagy személyre vonatkozó tendeneziája volna. A mi a bevándorlás megakadályozását illeti, (Mozgás, felkiáltások a jobboldalon : Nem személyes kérdés!) azt ne méltóztassék ezzel a kérdéssel azonosítani, azt szivemből, lelkemből üdvözlöm magam is. Beniczky Ödön : T. ház ! Félreértett szavaim értelmének rövid helyreigazítása czimén kérek szót. Elnök: Tessék. Beniczky Ödön: T. képviselőház! Köztem és Barta Ödön t. képviselő ur között az a különbség, (Zaj. Elnök csenget.) hogy Barta Ödön t. képviselő ur 5—6 esetről szól, én pedig 1500 esetről szólok. A másik dolog j>edig az, hogy vagy helyeselte a t. képviselő ur a memorandumban foglaltakat, vagy pedig nem helyeselte. Ha nem helyeselte, akkor nem vagyok képes megérteni, miért adta az azonosításnak látszatát akkor, a mikor a küldöttséget a ministerelnök úrhoz vezette. (Igaz! a jobboldalon.) Ha pedig a t. képviselőtársam a kérvényben foglaltakat helyeselte, akkor nekem semmi szavam és megjegyzésem ehhez nincs. (Helyeslés jobbfelöl.) Gróf Thorotzkai Miklós jegyző: Bozóky Árpád! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek! Csépány Géza: A kinek nem tetszik, menjen haza! Bozóky Árpád : T. képviselőház! A magyar politikai életnek most legfontosabb, legaktuálisabb kérdése az, hogy lesz-e önálló magyar nemzeti bank vagy nem, lesz-e úgynevezett kartellbank, és ha lesz kartellbank, milyen lesz az, egy bank lesz-e vagy pedig két bank és a kartellbank nem-e a bankok kartellja lesz, nem-e két részvénytársaság lesz és nem-e két alaptőke lesz ? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a napisajtó hónapok óta, e kérdés miatt izgul a folyosó napról-napra, e miatt nincs itt nyugodt parlamenti tárgyalás az ülésteremben. A mi például ma történt, tiz órától egy óráig, annak is az igazi oka az, hogy nem tudjuk, lesz-e önálló nemzeti bank vagy nem, nem tudjuk, hogy mi a kormánynak e tekintetben a programmja. Akármerre megyünk az országban, unos-untalan előállnak azzal a kérdéssel, hogy lesz-e önálló magyar nemzeti bank, vagy nem. Förster Ottó: Neked semmi hasznod se lesz belőle! Bozóky Árpád: A parlamentarizmusnak alaptétele az, hogy ilyen fontos kérdésben tájékoztassa a kormány az országot, a nemzetet programmjáról. (Zaj.) Tudni akarjuk, hogy a ministerelnök urnak mi a programmja, mert ez nem privát ügye a ministerelnök urnak, ez a nemzetnek az ügye, és ha neki programmja van, annak a programmnak a nemzet kívánságával harmonikusnak kell lennie. A ministerelnök ur a helyett, hogy megmondaná e tekintetben a véleményét, valósággal bujkál a kérdés elől. Ma is megfigyeltük, hogy türelemmel itt volt az ülésnek egész eddigi szakában; mikor pedig arra került volna a sor, hogy most már nyilatkozni kell abban a kérdésben, hogy jarogrammja-e az önálló magyar nemzeti bank vagy nem, akkor elmegy. (Zaj) T. képviselőház! A helyett, hogy tárgyaljuk az önálló magyar nemzeti bank kérdését, benyújtják az ujonczjavaslatot. Nagy György: Hizlalják a császárt! Elnök: Méltóztassék kifejezéseit megválogatni. Bozóky Árpád : Az ujonczmegajánlás nemcsak a császárnak az érdeke, hanem bizalomnyilvánítás is a kormány iránt. Mikor ilyen bizalmi természetű kérdést tárgyal a ház, akkor előzőleg tisztában kell lenni ugy a ministerelnök urnak, mint a háznak az iránt, hogy ebben a fontos kérdésijén, az önálló nemzeti bank kérdésében, van-e harmonikus nézet a kormány és a többség között, a kormány és a nemzet között. (Ugy van.' balfelöl.) Különösen azért kellene ezt a dolgot tisztázni az ujonczjavaslatok megszavazása előtt, mert sajnos, tapasztalataink vannak a tekintetben, hogy ha Ausztriától bármit is — engedelmet a kifejezésért, de ezt kell használnom — ki akarunk csikarni, az szépen, alkotmányos utón nem megy, hanem talán a parlamentarizmusnak meg nem engedett fegyvereivel. Ezek közé a fegyverek közé tartozik bizony az ohstrukczió is, és ha mi az önálló nemzeti bank kérdésében valamelyes helyes álláspontot akarunk Ausztriától kicsikarni, ahhoz bizony igenis szükségünk van arra, hogy kezünkben megmaradjon az ujonczmegajánlás joga. Ugy látom, a ministerelnök ur azért nem akar ebben a kérdésben határozottan nyilatkozni, mert azt akarja, hogy először szavazzuk meg az ujonczokat — gondolom Bécsben igy van kiadva a parancs — és mikor már megszavaztuk az ujouczokat, a mikor már megadtuk a pénzt és katonát, akkor bátran nyilatkozhatik a ministerelnök ur, hogy neki nem kell az önálló magyar
