Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-418

k-18. országos ülés 1909 február 13-án, szombaton. 27 nemzeti bank, mert akkor már minden fegyvert kiadtunk a kezünkből és Ausztria megkapott mindent, a mire szüksége van. Akkor jöhet majd az uj választás és megpróbálják majd olyan többséget összehozni különféle már ismert módokon, a mely talán a közös bankot is megszavazza. Ha ez nem igy van, akkor nincs annak semmi akadálya, hogy megmondja a ministerelnök ur, hogy én, Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister kijelentem, hogy az önálló magyar nemzeti banknak hive vagyok és az a programmom, hogy ezt 1911 január 1-ére felállítsam és a mennyiben nem sikerül a kartell-bank, felállítjuk a teljesen független és az osztrák nemzeti bankkal nem is kartellben lévő önálló magyar nemzeti bankot. Ha igy nyilatkozik a ministerelnök ur, azt hiszem, azt az ö nyilatkozatát talán a néppárt kivételével, mert annak nem kell semmi . . . Förster Ottó: Már micsoda beszéd ez ? Kikérem magamnak! Bozóky Árpád: Hisz a néppárt lapja sokszor beszélt mostanában a közös bank mellett és az önálló nemzeti bank ellen. Tehát talán a néppárt kivételével szívesen megszavazzuk az ilyen bankot. Ha pedig a ministerelnök ur nem fog nyilatkozni, abból egész világosan az fog kitűnni, hogy nem is akarja az önálló nemzeti bank felállításai, azonban — magyarán mondva — pórázon akarja vezetni még néhány hónapig ezt a parlamentet azért, hogy legyen ujoncz. Valaki azt mondta az imént, hogy mi obstruálunk, — nem tudom, a közös bank ellen, vagy pedig az ujoncz javaslatok ellen. Hiszen ma kezdődött meg az ujon ez javaslatok tárgyalása, mindössze egy negyedóráig szóltunk hozzá ez csak nem obstrukezió. Nagy György: Hamar megijednek ! Bozóky Árpád: Arról nem kell beszélni, hogy az országnak nagy többsége, talán mondhatnám a magyar lakosság 99%-a az önálló magyar bank felállítását nemcsak kívánja, hanem sürgeti. (Úgy van! balfelöl) Elég arra rámutatnom, hogy az önálló magyar nemzeti banknak itt a parlamentben is megvan a nagytöbbsége, mert hiszen a függetlenségi párt, már t. i. azok, a kik kormányon vannak és azok is, a kik ellenzéken vannak, együttvéve a parlament abszolút többségét képezik. Ha a ministerelnök ur parlamentárisán akar kormányozni, a többség véleményének alá kell magát vetnie és ha ez az ó' meggyőződésével ellenkezik, mihamarabb ott kell hagynia a kormányelnöki széket. (Ugy van!) Tisztázni akarjuk ezt a kérdést, még mielőtt a katonákat megszavaznék, hogy akarja-e a kormány az önálló nemzeti bankot, vagy nem ? (Helyeslés bal felől.) Hogy a tisztázás útja meglegyen és hogy alkalma legyen a ministerelnök urnak itt a parlamentben megmondani a véleményét, a következő két kérdést vagyok bátor előterjeszteni: (Halljuk ! Halljuk!)" Farkasházy Zsigmond : Hol a ministerelnök ? Bozóky Árpád : Hajlandó-e a ministerelnök ur úgyis mint pénzügyminister, tájékoztatni a házat arról, hogy mi a kormány programmja az önálló magyar nemzeti bank felállítása kérdésében ? Másodszor: Mi az oka annak, hogy a kormány előbb akarja az ujonczjavaslatokat letárgyaltaim, még mielőtt az önálló magyar nemzeti bank kérdésében a házban állást foglalt volna? (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Az interjielláczió kiadatik a miniszterelnök mint pénzügyminister urnak. Következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző : Barcsics Erazmusz! Barcsics Erazmusz: (horvátul beszél és benyújtja interpelláczióját). Elnök: Az interpelláczió kiadatik a kereskedelemügyi minister urnak. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző : Barcsics Erazmusz! Barcsics Erazmusz (horvátul beszél és beiül ja interpellációját). Elnök: Az interpelláczió kiadatik a kereskedelemügyi minister urnak. Gróf Thorotzkai Miklós jegyző: Markos Gyula! Markos Gyula: T. ház! A közelmúltban interpellácziót voltam bátor intézni a belügyminister úrhoz, és pedig már ismételten, mert körülbelül két esztendeje hasonértelmü interpellácziót már intéztem hozzá, a melyre azonban idáig nem lehettem szerencsés a választ megnyerni. Azonban, ha a belügyminister ur ő nagyméltósága nem válaszolt is nekem, az egyik érdeket fél, az egyik ludas, (Fölkiáltások balról: Melyik t. minister?) az interpelláczió tárgyát képező esemény egyik ludasa sietett a győri vármegyeházán nekem válaszolni. Egy bizalmi nyilatkozattal, még pedig az egész közgyűlés előtt szépségflastromot tajoasztott magára, a mennyiben egyszerűen azt mondta, hogy az interpelláczió tárgyát képező öt pont légből kapott rágalom. Bozóky Árpád: Ugy-e, most jó a balpárt, hogy asszisztál ? Markos Gyula: Ne asszisztáljatok nekem! Nekem nem asszisztenczia kell! Én az igazságot kei'esem! Ki kell jelentenem, t. ház, hogy interpelláczióm tárgyát kéjiező minden pontot fentartok, mert ha a főispán' szükségét látta annak, hogy meg nem támadott hazafiságát megvédelmezze, egyidejűleg nagyon bölcsen hallgatott azokról a dolgokról, a melyekkel én vádoltam 4*