Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-427

276 k-21. országos ülés 1909 február 26-án, pénteken. igy ez az adó emelő hatással csakis a házbéradó­nál bir és ott fokozza, természetszerűleg, a lakbé­rek emelését. Szinte felesleges megjegyeznem, hogy a ház­osztályadónál az u. n. vízvezetéki stb. kiadások sem hatnak emelőleg, mert ott azok figyelembe nem vétetnek, csak a házbéradót emelik, a mennyi­ben a házbéradó-alaphoz hozzászámittatnak. T. képviselőház ! Az óriási nagy aránytalan­ság a házosztályadó és a házbéradó között: a legelső ok, a miért én ilyen adóreformhoz magam részéről elvi szempontokból hozzá nem járulnék. Méltóztassanak figyelembe venni, hogy milyen óriási különbségek állanak elő. Már a tegnapi na­pon is kifejtettem, hogy különösen ha a ház­osztályadónak első fokozata másfél koronára lesz leszállítva, akkor ugy áll a dolog, hogy pl. Budapest fővárosában ugyanaz a szegény iparos, a ki egy lakosztálylyal bir, csak bér fejében fizetni fog a jelenlegi adóreform szerint — 100 korona egyen­értéknek megfelelő lakás után — 16 korona adót, a házosztályadó alá eső helyeken pedig fizetni fog 1 korona 50 fillért. Méltóztatik látni, hogy ez kö­rülbelül tizenkétszerese az adónak, a mi perczen­tekben kifejezve 1100—1200 százalék differenczia egy és ugyanazon természetű adó alá eső jövedelem­nél, t. i. a házbéradónál. Hát, t. képviselőház, ezeket az óriási nagy különbségeket a házosztályadó és a házbéradó alá eső helyek között a törvényhozásnak talán mégis meg kellene szüntetnie. Kezemben van az igen t. pénzügyminister urnak egy 1899 október hó 9-én tartott képviselő­házi beszéde, a hol a következőket mondotta a pénzügyminister ur (olvassa) : »A házadó reform­ját szükségessé teszi azon körülmény, hogy a házadónak két neme, t. i. a házbéradó és a ház­osztályadó között ma óriási aránytalanság van, a mennyiben a házbéradó 300—400, sok eset­ben 600—700%-kal nagyobb, mint a házosztályadó. Oly óriási különbség és aránytalanság ez, a mit az igazságos és egyenlő megadóztatás elvével összeegyeztetni nem lehet«. T. képviselőház ! Ugyebár a mélyen t. pénz­ügyminister urnak is ünnepélyesen deklarált meg­győződése és véleménye volt, hogy ezeken a nagy aránytalanságokon, a melyek nem 300, 400 és 600 perczentnyi, hanem — a mint voltam bátor egy konkrét példával megvilágítani —• az 1100 per­czentig emelkedő differencziákat mutatnak, segí­teni kell, azokat el kell oszlatni. — Most már az a kérdés, t. képviselőház, hogy mennyiben sikerült ez és mennyiben közelitette meg a t, pénzügyminister ur ezen saját álláspont­jának megfelelő módon ezeknek az aránytalansá­goknak eltüntetését és én mély sajnálattal vagyok kénytelen konstatálni, — legalább, ha bővebb felvilágosítást nem nyerek, ugy látom — hogy ezek az aránytalanságok ezen adóreformmal, külö­nösen a fővárossal szemben nemcsak meg nem szűntek, de fokoztatnak, Miben fokoztatik az aránytalanság ? Fokoz­tatik az által, hogy ma az általános jövedelmi pót­adó elengedtetik, illetőleg megszűnik és helyét elfoglalja az általános jövedelmi adó. Igen ám, de ma az általános jövedelmi pótadó a városoknál és illetőleg a fővárosnál 30%, a házosztályadó alá eső házaknál 40%. Ugy, hogy ma az az aránytalan­ság, a mely a házosztályadó és a házbéradó közt fennáll, magának annak a ténynek konstatálása mellett, hogy az általános jövedelmi pótadó meg­szűnik, a házosztályadót fizetők javára 10%-kal magasabb kedvezményt jelent, mint a mennyivel eddig birtak. Ha ezenfelül másfél koronára száll le ez a 2 és 3 korona, a melyet a javaslat az első fokozatba tervez, méltóztatnak látni, hogy az eddigi fokozatokkal szemben itt egy ujabb nagy­mérvű aránytalanság áll elő. De a mikor készségesen elismerem, hogy a lS.OOOléleknélkevesebbel biró városokban a 11%-ra leszállított adótétel tényleg egy mérséklést jelent; a mikor elismerem, hogy a 9%-os uj adótétel be­állitása tényleg általánosságban egy mérséklést jelent; s mikor én honorálom azt, hogy a fürdők­nek adott 11%-os kedvezmény és az ugy látszik adandó másik kedvezmény tényleg egy mérsék­lést és előhaladást jelent: akkor én keresem a kompenzácziót a fővárosra vonatkozólag és mély sajnálatomra én ezt a kompenzácziót abszolúte nem találom. T. i. a mint voltam bátor említeni, a 17'6% bruttó jövedelemmel szemben számí­tandó adótétel bizonyos ingatlanokra tényleg 6 /io%-nyi mérséklést jelent, azonban meggyőző­désem szerint a t. pénzügyminister ur a múltkori számítás alkalmával tévedésben volt és tévedésben van, a mikor azt hiszi, hogy ez általánosságban a fővárosra nézve adómérséklést jelent. Erre nézve leszek bátor a t. pénzügyminister urnak szives figyelmébe ajánlani néhány adatot, a melyekből meggyőződést méltóztatik szerezni arról, hogy ez az álláspont teljesen téves, a mennyi­ben a megterhelt házaknál tényleg egy valóságos adóemelkedés következik be. Ezt csak röviden akarom illusztrálni. A t. pénzügyminister ur egy adatomra és illetőleg egy számadásomra volt szives kimutatni azt, hogy ott én tévedésben volnék, mert az illető tényleg 288 koronával kevesebb adót fog fizetni, — per saldo értjük — mint a mennyit eddig fizetett. Bátor vagyok a t. pénzügyminister urat e tekintetben felvilágosítani, illetőleg bátorkodom ellentétes véleményemet a következőkben indo­kolva előterjeszteni arra nézve, hogy a t. pénz­ügyminister ur felfogása tévedésen alapszik. A t. pénzügyminister ur számadása közben t. i. szerin­tem abban téved, hog}^ az általános jövedelmi pót­adót, mint koefficzienst számítja, holott a dolog igy áll : Budapest fővárosának adóstatisztikai kimutatása szerint, sőt az adófelügyelő által ki­bocsátott 17.631/1904. számú kimutatás szerint ugy áll a dolog, hogy Budapesten a házak 75%-a meg van terhelve, és pedig körülbelül a felén tul. Sümegi Vilmos : Túlterhelve !

Next

/
Thumbnails
Contents