Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-426
258 A c )6. országos ülés 1%9 február %-én, csütörtökön. tanyákat életemben még sohasem láttam, és csak Budapestre nem adja meg, akkor ezt nem értem, és ez az, a minek a korrigálását czélozza indítványom. Ha a t. pénzügyminister ur azon álláspontra helyezkedik, hogy a városoknak nem adja meg ezt a kedvezményt, hogy a pozsonyi palotában lakó urak se fizessenek kevesebb adót, akkor egy véleményen leszünk azonnal, t. pénzügyminister ur. Én ebben támogatni íogom és támogatom abban is, hogy a tanyák mellett levő városoknak, a hol t. i. tanyai gazdálkodás folyik, adassék meg ez a kedvezmény. De azt nem értem, hogyha Pozsonynak és a többi városoknak megadja a t. pénzügyminister ur ezt a kedvezményt, miért méltóztatik azt épen csak Budapesttől elvonni. A t. pénzügyminister ur tehát engem félreért. Én hozzájárulok ezen kedvezmény megadásához, hanem tessék ezt ne csak Budapesttől elvonni, hanem valamennyi várost abból kizárni, a hol nem folyik tanyai gazdálkodás, és akkor semmi szavam sem lesz ez ellen, hanem támogatni fogom a t. pénzügyminister urat. Ha azonban az általános házbér alá eső minden helynek megadatik, akkor csak Budapestnek ne adassék meg ezen különben szerintem is helytelen kedvezmény, ez az, a mit; nem tudnék megérteni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Én felvilágositásul csak annyit mondok, hogy ez tisztán a tanyai gazdaságokra vonatkozik. Mindig Pozsonyt méltóztatik felhozni. Ne méltóztassék mindig Pozsonyt felhozni, mert bizonyom fokú tanyai gazdálkodás van ott is. Ott nem fog ugyan tanyát találni, de talál olyan szőlősgazdákat, a kiknek házuk is van, de az év legnagyobb részét a szőlőben töltik. Ezek nem palotákban lakó emberek, hanem épen az alsóbb néposztályokhoz tartozók, a kiknek a helyzetét nem akarjuk súlyosbítani. De ez tuljadonképen az alföldi helyeken fog alkalmazásba jönni. Polónyi Géza : De a törvény szerint mindenütt alkalmazásba jön. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 11. §-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezésében, igen vagy nem ? (Igen !) A 11. §. meg nem támadott része változatlanul elfogadtatik a pénzügyi bizottság szövegezése szerint. A 3. bekezdésben Polónyi Géza képviselő ur nyújtott be módosítást, a mely azt czélozza, hogy a 3. bekezdés 1. sora hagyassék ki, és a második sorban azon szó elé »kizárólag« tétessék ez a szó, hogy »A«. Méltóztatik a 11. §. 3. bekezdését változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Polónyi Géza képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik azt változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház a 11. §. 3. bekezdését változatlanul elfogadja a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, ennélfogva tehát Polónyi Géza képviselő ur módositása elesik. Következik a 12. §. Dudits Endre jegyző (olvassa a 12. §-t) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 12. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy változatlanul elfogadtatik. Következik a 13. §. Dudits Endre jegyző (olvassa a 13. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Dudits Endre jegyző: Sziklai Ottó ! (Nincs itt !) Polónyi Géza ! ; Polónyi Géza : T. ház ! Ez életbevágó szakasz a városokra vonatkozó rendelkezésében és egyáltalán a házbéradóra vonatkozó rendelkezéseiben mindenkire vonatkoztatva, a miért is kötelességemnek tartom, ennél a pontnál talán kissé hosszabban immorálni, mint a többi szakaszoknál tettem. Leglényegesebb észrevételem és tiszteletteljes kérelmem abban áll, hogy ennek a 13. §-nak a 3. pontja hagyassék ki. Előzetesen meg kell jelölnöm, hogy a 13. §. tartalmazza azokat a diszpozicziókat hogy mi tekintendő lakbérnek, és illetőleg mi az, a mi a lakbérnél számításba veendő. Tulaj donképen ugy lenne helyes és stilszerű, ha ennél a pontnál domboritanám ki mindazokat a kérdéseket, a melyek a házbéradónak nagy aránytalanságait a többi adónemekkel szemben igazolják, és különösen igazolják a házbéradó aránytalanságát Ausztriával szemben. Én azonban fentartom erre vonatkozó észrevételeimet az illető szakaszokra, csupán jelzem, hogy magának az adónak adóalapul való vétele, vagyis bizonyos költségeknek a házbéradóból való le nem vonhatása rendkivüli mértékben fokozza a házbéradónak aránytalanságát más adónemekkel való vonatkozásában. Pl. a földadó és a többi adó nem kerül ujabb megadóztatás alá, egyszerűen azért, mert a kivetési eljárás más lévén, ott az adó nem képez jövedelmet, és illetőleg hozadékot, és nem lehet ennek folytán levonási kérdés tárgya sem. Ebben a szakaszban speczialiter arról van szó, hogy mik számitandók be a lakbérbe és mik után tartoznak a házbéradó-kötelesek házbéradót fizetni ? Az első bekezdés, azt hiszem, elég világos és nem is szükséges bővebb felvilágosítás abban a tekintetben, hogy csak azon esetben kívánja beszámitni e szakasz a lakbérbe a közhatósági, községi, adóztatási és egyéb terheket, a mennyiben azokat a lakó a háztulajdonos helyett tényleg fizeti. Ha ez igy van, talán tautológia vagy pleonazmus, hogy a házbérkrajczárokról külön emlékezik meg az első bekezdés, mert hiszen a házbérkrajczárok tekintetében ugyanaz az eset állhat elő, mint a többi közhatósági tartozások tekintetében. De nem diffikultálhatom, t. ház, mert magától értetődő dolog, hogy a házbérkrajczárok, a melyek nyilvánvalólag a lakót terhelő tartozások, nem
