Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-426

426. országos ülés 1900 február 25-én, csütörtökön. Lat Azt hiszcna, sikerült a t. képviselőházat meggyőznöm arról, hogy ilyen aránytalanságnak és a kedvezményből való kivételnek jogosultsága nincs,' sőt ellenkezőleg, azt hiszem, a t. pénzügyminister ur és a t. képviselőház is egy megfelelő kedvezménynek a fővárosra való kiterjesztésével csak előmozdítaná azt, hogy igenis, a vidéken gazdálkodó vagyonosabb osztály igyekezzék a főváros területén is magának lakásokat építeni és azokat mint szezon-lakásokat használni, élvezvén maga is azt a kedvezményt, hogy csak annyi időre fizet házbéradót, a mennyi ideig itt lakik, a mely kedvezményt az ország többi városaiban is élvez. Ehhez a szakaszhoz már kötelesség lerovásaképen is benyújtom azt a módositást, hogy a harmadik bekezdés első sora hagyassék Id és helyébe tétessék az »a« szócska, vagyis az uj mondat »a«-val kezdődnék. Rövid értelme felszólalásomnak az, hogy a hol minden városnak megadunk egy általános kedvezményt, hogy abból miért zárassék ki a főváros, nem tudom megérteni. Ajánlom módosításomat elfogadásra. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminíster: A vita be van zárva ? Elnök: Igen. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister : Akkor mindenekelőtt vagyok bátor megjegyezni azt, — ez a törvénymagyarázat szempontjából szükséges — hogy a 11. §-ban az van mondva, hogy íáltalános házbéradó alá eső helyeken a ki nem bérelt épületek, illetőleg épületrészek is házbér alá vonandók«. Itt vagyok bátor megjegyezni, hog)^ a státuszkvón, a mai állapoton változtatni ezáltal nem szándékozom. T. i. a végrehajtási utasitásban szándékozom intézkedni aziránt, hogy a padlások, pinczék, kapualjak és nem valamely épület tartozékakép kiadott udvarterek természetesen nem parifikáltatnak, sem vidéken sem Budapesten. Ezek általában véve csak akkor képezik hárbéradó tárgyát, ha tényleg bérbe vannak adva. Miután felmerült eziránt kétely, azt hiszem, a törvényben magában is kifejezést lehet ennek adni. Egyébként azt hiszem, mivel a végrehajtási utasitás ilyen értelemben fog szerkesztetni, e tekintetben semmi sulyosbitás czélba nem vétetett és tényleg nem is történt. A másikra nézve, a mit Polónyi Géza képviselő ur felhozott, én nagyon kérem az ő módosításának a mellőzését. Ennek indokolására felhozom azt, hogy a vidéki városoknál szükséges volt ezen intézkedések létesítése, mert ott az úgynevezett tanyai gazdaságok vannak divatban. Polónyi Géza : Például a Felvidéken ! Hol van tanya a Felvidéken í Pozsonyban sincsen ! (Zaj.) Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Először is azon a Felvidéken nincsenek KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIV. KÖTET, azok a 15.000 lakost meghaladó városok, a melyekről itt szó van, a mint méltóztatnak tudni, hanem ott van úgyszólván az egész Alföld, ott van Félegyháza, Kecskemét, Szolnok, Debreczen, Szeged, Kistelek stb. ; (Helyeslések.) fel tudnám sorolni mindazokat az alföldi városokat, a hol ilyen tanyai gazdaság divik. Az iUető kinn lakik a gazdaságában, a tanyán, és csak télen jön be egy pár hónapra a városba, és csak egy pár hónapra jővén be. csak ennyi időre tart ott lakást, tulaj donképen azonban az év legnagyobb részét a tanyán tölti, tehát ott van a lakása. Ha tehát már nem házosztályadó alá tartozik, hanem általános házbéradó alá, akkor méltányos, hogy ezen hosszabb idő alatt, a melyet a tanyán tölt el, bizonyos kedvezményben részesüljön. Budapesten ilyen tanyai gazdaságok nincsenek . . . Polónyi Géza : Pozsonyban sincsen ! Wekerle Sándor ministerelnök és pánzügyminister : így tehát Budapestnek ezt a kedvezményt nézetem szerint megadni nem volna helyes. (Helyeslés.) A mi pedig Pozsony városát illeti, az az általános házbéradó alá esik és nem azon körzetek közé tartozik, a melyek a 11. §. alá esnek. Itt tulajdonkép arról van szó, hogy ha azokban a városokban vagy községekben, a melyek nem esnek az általános házbéradó alá, mégis alakittatnak olyan körzetek, melyek általános házbéradó alá esnek : az üyen helyeken azok, kik nagyobbára a tanyán laknak, a kik a tanyájukon gazdálkodnak, csak annyiban essenek e béradó alá, a mennyire tényleg használják lakásukat. BudajDesten sincsenek tanyai lakók, nem találunk itt külső tanyákat. Ha tehát itt a t. képviselő ur indítványa értelmében járnánk el, ez azt jelentené, hogy a budapesti magánj^aloták lakói részesüljenek kedvezményben. Tehát épen akkor, a mikor a nagybirtoknak és a nagytőkének megadóztatását követelik, ugyanakkor egy oly inditványnyal lép elő a képviselő ur, hogy az itteni paloták tulajdonosainak, a kik talán tíz hónapot nem töltenek a városban, hanem csak egy-két hónapot használják lakásukat, le kellene szállítani a házbérüket. Ismétlem, hogy a 11. §. nem ezekre a városokra vonatkozik. Legyen megnyugodva a t. képviselő ur, Budapestről itt szó nem lehet, mert Budapesten tanyai gazdálkodás nem lévén, az itteni tanyai gazdálkodókkal szemben kivételt tenni nem lehet. (Helyeslés.) Polónyi Géza: T. képviselőház! Félreértett szavaim helyreigazítása czimén kérek szót, és csak egy pár pillanatra veszem igénybe a t. ház figyelmét. A t. pénzügyminister ur nyilván téved. Méltóztassék a szakaszt elolvasni. Ez nem a körzetekről beszél, hanem beszél az általános házbér alá eső minden helyről. Hát nekem semmi kifogásom sem volna ez ellen, hogy ha a t. pénzügyminister ur és a ház ugy értené az én indítványomat, hogy ott, a hol tanyai gazdálkodás van, ott adassék meg ez a kivétel. De már bocsánatot kérek, hogyha megadja a kivételt Pozsony, Komárom, Trencsén, Nyitra, stb. számára, a hol 33