Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-425

425. országos ülés 1909 február 2k-én, szerdán. 229 részt a magyar honosok. 43%-ra van igényünk a haditengerészet tekintetében is, és akármikép méltóztatik is mosolyogni, t. honvédelmi minister ur, a mesék világába való az, a mit nekünk gróf Montecuccoli Marinecommandans ur feltálalt a delegáczióban, hogy nincs annyi magyar ember, a ki a haditengerészethez alkalmazható volna. Csak 1000 emberre van szükségünk ebből a ezélból évente. Polónyi Géza: Csak a dalmátokat sorozzák. (Zaj.) Kmety Károly: Mondom, összesen 1000 emberre van szükségünk évenként abból a ezélból, hogy 43%-a legyen a haditengerészetnek magyar honos. Mert kerek számban szólva, a haditengerészet teljes hadilétszáma 25.000 fő. Ebből 43%-ra van igényünk; hogyha a 43% körülbelül 11.000nek felel meg, a 12 évi sorozás alatt elég, ha egy évben 1000 magyar honos soroztatik a haditengerészethez, s akkor már a törvény szerint bennünket megillető létszámot a haditengerézetnél elértük. Magyarország népességében annyi technikai szakban működő fiatal ember, s azonkivül a haj északban foglalkozó fiatal ember mindenesetre találtatik, a kik a tengerészethez tökéletesen alkalmasak. Egy hang (balfelől:) A balatoni halászok ! Kmety Károly: A dunai és tiszai hajósnép maga könnyen szolgáltatna egy pár száz hadi tengerészeti ujonezot, tehát nem egészen fedik a tények azt, a mi e tekintetben Montecuccoli tengerészeti j>arancsnok ur véleménye. Én azt akarom hangsúlyozni, hogy a mesék országába való, mintha a haditengerészetben nem lehetne eleget tenni a magyar törvényes követelményeknek, mintha 43%-ot nem tudnánk oda szolgáltatni, igen is tudunk és pedig tökéletesen alkalmas elemet. A paritás, és az a követelmény, hogy külön magyar matrózosztályok és magyar hajóosztályok legyenek a haditengerészetben,, tökéletesen a törvényen alapul. A magyar matrózosztályokat és magyar hajóosztályokat a haditengerészet keretében annak taktikai és adminisztratív egységének megbontása nélkül szervezni lehet, sőt szervezni kell. (Mozgás.) Bozóky Árpád : Nagyon érdekesen beszél a tanár ur. (Derültség.) Kmety Károly: Arról van szó, hogy óriási flottaépitkezésbe fog Ausztria-Magyarország nemsokára. Félhivatalos közlések voltak e tekintetben és a tengerészeti parancsnok ur a delegáczióban tett nyilatkozata e közleményeket egyenesen meg nem czáfolta. Öriási flottaszaporitásról van tehát szó, vagy lesz szó nemsokára. Méltóztatik a honvédelmi minister urnak azt hinni, hogy ez az országgyűlés vagy ennek delegácziója, az áldozatkészség tekintetében az eddigi módon fog eljárni, hogy ugyanis a paritásnak és a magyar államiságnak az osztrák haditengerészetben való érvényesítése nélkül hajlandó lesz óriási áldozatokat megszavazni ? Azt hiszem, t. minister ur, hogy addig, mig a haditengerészet tekintetében is a magyar államiság teljesen érvényre nem jut, addig különösen a függetlenségi többség, az óriási áldozatokba a haditengerészet tekintetében bele nem bocsátkozik. (Igaz! ügy van !) E sérelmes állapotoknak orvoslását a t. honvédelmi minister ur erélyétől és hazafiságától várjuk, és bizva a hazafias és erélyes fellépésében, a napirenden levő ujonczmegajánlási törvényjavaslatot elfogadom. (Elénk helyeslés és tetszés balról.) Elnök : Következik ? Csizmazia Endre jegyző : Manojlovics János ! Manojlovics János: T. ház! Az általános parlamentáris elvek és különösen a magyar alkotmányos gyakorlat szerint az ujonczmegajánlás a kormány iránti bizalom kifejezését jelenti. Mi nem voltunk és nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ily természetű törvényjavaslatokat ilyen indokból megszavazhassunk, és épen azért, a napirenden levő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadjuk. T. ház ! Én már az ujonczlétszám megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában kivántam felszólalni. Szükségesnek tartottam, hogy a szerb radikális párt nevében itt a házban nyilatkozzam. (Halljuk !) Maniu igen tisztelt képviselőtársam (Mozgás. Felkiáltások : Nem tiszteljük olyan nagyon ! Zaj. Elnök csenget.) élénken megvilágította, élesen előtérbe tolta a politikai pártok állásfoglalását a hadsereg mai szervezetével szemben és én szükségesnek tartom, hogy itt a szerb radikális párt álláspontját a hadsereg kérdésében szabatosan körülírjam. (Halljuk !) A politikai élet útvesztőjében Ariadné-fonalam a politikai programmom : a szerb radikális párt programmja. Bátran merem állítani, hogy Magyarországon nincs oly politikai párt, a melynek oly határozott, minden kétséget kizárólag körülirt programmja volna, mint a milyen a szerb radikális párt programmja. E programmban találok direktívát arra, nézve is, hogy mily álláspontot foglaljak el a hadsereg kérdésében is. (Halljuk !) T. ház ! Előrebocsátom, hogy a nemzetiségi klubban a közjogi kérdések nyilt kérdések. E tekintetben felolvasom Musitzky Döme képviselőtársamnak és elvtársamnak az 1907. évi november 16-án előterjesztett interpelláoziójáből a következő sorokat (olvassa) : »A nemzetiségi párt nagyon jól tudja és ismeri a mi — t. i. a szerb radikális párt — politikai programmját és álláspontját. Nyíltan megmondottuk ajpnemzetiségi pártban, hogy mi közjogi dolgokban a függetlenségi párt programmján állunk. (Helyeslés balfelől.) A nemzetiségi párt hivatalosan megmondotta, hogy a közjogi dolgokat egyáltalán nyilt kérdésnek tekinti. Mikor mi a nemzetiségi klubba beléptünk, nekünk szerb radikáhs képviselőknek a közjogi dolgokban egészen szabad kezet biztosítottak és abban a perezben, a mikor a nemzetiségi párt ezt eltiltaná, tudnók a konzekvencziákat is levonni«.