Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-425

425. országos ülés 1000 február SA-én, szerdán, 221 fcerelnök is azt mondotta, hogy a tavaszra a ház elé kerülhet a véderő törvény tervezete. De az osztrák lapok és az osztrák katonai körök szerint a két éves katonai szolgálati idő is benne lesz a véderő-reformban és az is, hogy felemeltetik az eddigi 103,100 főnyi ujonczlétszám 161.000-re. Én kimutattam a t. honvédelmi minister urnak, sőt Kmety Károly t. képviselőtársam is rámutatott arra tavaly, 1908 január 10-én mondott felszólalásában, mert ha a békelétszámot meg akarják őrizni, kétéves katonai szolgálat alatt, egészen világos, még vitára sem szorul és a magyar parlamentben nem kell bizonyitani, hogjr ez közvetlenül létszámemelést vonna maga után, és katonai körök kiszámították, hogy 160.000 főre emelkednék a 103.000 főnyi ujonczlétszám. Kmety t. képviselőtársam, azt hiszem, tévedett számításában, mert 153.000 főre tette az emelkedést. De hiszen ez is elég, ez is 50%-os emelkedés. (Mozgás cs derültség.) Ily szomorúan állunk a véderőtörvény reformjával. Azután ismét az osztrák katonai körök — fájdalom, ha osztrák katonai körökről beszélünk. az egész hadvezetőséget kell érteni, mert a mint a honvédelmi minister jelentéséből kimutattam, a vezető katonai intézetek, mint a vezérkar közjwnti irodáj hadügyministerium, ezek mind Ausztriában vannak elhelyezve, és akarva nem akarva, már a mi részünkről legalább, onnan jön az irányadás — mondom, ezek az osztrák katonai körök a hadsereg mai beosztását, taktikai beosztását, nem tartják helyesnek. Azt mondják, hogy a négy zászlóaljból álló gyalogezredben egy ezredes nem vezényelhet egészen jól, mert igen nagy a taktikai egység és az ezredes nem birja áttekinteni. Ennélfogva azt tervezik, hogy a négy zászlóaljból minden ezrednél elvesznek egy zászlóaljat és az üy elvett zászlóaljakból, a hogy kiszámították, 34 uj ezredet állítanak fel. Nevezetesen 1860-ban fölállítottak S0 gyalogezredet, és 1883-ban, tudjuk, hogy az öt zászlóalju ezredeket kisebbítették négy zászlóalju ezredre, tehát lett ezekből 102 gyalogezred. Ezt most ugy akarják növelni további 34 gyalogezred felállításával, hogy az ezredeket csak három zászlóaljból alakitj áfc, épen azért, hogy kisebb taktikai egységet könnyebben lehessen vezetni. Ez még nem lenne sérelem. Utóvégre katonai szempontból, ha ugy látják, hogy szükséges a kisebb taktikai egység megállapítása és ez karczászati szempontból lényeges és ennek háborúban jelentősége van, ám legyen. De nem elégszenek meg ezzel, hanem létszámemelést is követelnek éjsen azon a czimen, hogy több ezredet lehessen fölállítani. És itt következik a 22.000 ujoncztöbblet követelése, ez lesz a véderőreform, ezt kell alatta érteni. Igenis 22.000 ujoncz-többletet követelnek, ezzel szemben pedig a nemzet követeléseit nem teljesítik. íät] A t. minister ur fejintéséből azt látom, hogy, fájdalom, ez a bekövetkezendő súlyos sérelem maga a kész valóság. Jekeifalussy Lajos honvédelmi minister: Olyan kalkulus ez, a mit én nem tudok magamnak megmagyarázni, olyan kalkulus az, a mit a képviselő ur mond. (Zaj. Elnök csenget.) Magy György : Ez a beosztás ? Nagyon egyszerű : 1883-ban öt zászlóalj volt és egy ezreddel lecsökkentették négyre, ezt tovább folytatják, egyet elvesznek és alakítanak további 34 ezredet. Ez egyszerű matematikai művelet. jekelfalussy Lajos honvédelmi minister: De a 22.000 ujoncz honnan van ? Magy György". Most későre kezd ébredni a hadvezetőség, hogy a vadászcsapatoknak nagy jelentőségük van különösen háborúban, és hogy a gyalogságnak a felderítési szolgálatban is fontos szerepe van. Eddig teljesen mellőzték a felderítési szogálatban, erre való hivatását figyelmen kivül hagyták. Az uj véderőtörvényben ezt is reformálni igyekeznek, még pedig ugy, hogy valamennyi gyalogos dandárnál egy-egy vadászzászlóaljat szerveznek, ennek szükségét kimutatják, de a nemzettel fizettetik meg, mert ismét azért kell az ujonczlétszámemelés, hogy a vadászzászlóaljak f elállítására teljék. Igen szerettem volna, ha a t. honvédelmi minister ur ezekre rámutatott volna, ha megfestette, megrajzolta volna a jövőnek katonai képét, hogy igy elkészülhessünk arra a nagy. a nemzet méltóságához illő vitára, a melyet provokálni fog a véderőtörvény reformtervezetének tárgyalása, másfelől, hogy megtudják azon képviselőtársaim, kik hozzájárulnak a maguk szavazatával az ujonczok megajánlásához, hogy tavaszszal jön a nagy nemzeti veszedelem, jön az ujonczlétszám felemelését követelő törvényjavaslat, a mikor a király már abban a kényelmes helyzetben lesz, hogy lesz adó, lesz katona, a mikor már kiadta a nemzet kezéből a fegyvert és könnyen megismétlődhetnek a multak igen szomorú sajnálatos eseményei. (Igaz! Ugy van! ballelől.) Nem kell fejtegetnem, hogy az egyetlen, a mi a többségbe azt a bizalmat öntheti, hogy nem fogják a parlamentet feloszlatni, az az a rossz és bűnös házszabály, mely csak ezen országgyűlés tartamára kötelező. Mert mihelyt feloszlatja a kormánv a házat, megszűnik ezen biinös házszabály érvénye és én nem hiszem, hogy még egyszer olyan többséget lehet összehozni, a melylyel keresztül lehet vinni ilyen házszabályt. Ezért nyugodtak lehetnek, nem lesz házfeloszlatás, ezt a drága kincset, ezt a jó házszabályt nem adja ki a kormány a kezéből, hanem őrzi, mint a hétfejű sárkány. Ha a házfeloszlatás jönne, megnyilatkoznék újra a nemzet, és akkor mi megerősödve jönnénk vissza küzdeni a nemzet vágyaiért s követeléseiért, önök pedig meggyérülve. Mi nagyon szeretjük a házfeloszlatást, mi azt szeretnők, hogy a nemzet ismét ellenzéki férfiakat ültessen a parlamentbe. A t. belügyminister ur jól tudja, hogy ezt a házszabályt még egyszer keresztülvinni nem lehet.