Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-424

4-2í. országos ülés 1909 február W-án, szombaton. 203 lyeket általános népszámlálás nélkül csinálnának, azok volnának igazán önkényes számitások és az ezek alapján történő felosztás rejtene magában komoly veszélyt. Csak ezekben akarom rektiíikálni Nagy György t. képviselőtársam megjegyzéseit. Ama észrevételére nézve, a melyet felszólalása végén mondott, a melyben bizonyos érzékenységnek adott kifejezést, mintha őt e házban a gondolata kifejezésében valaki korlátozni vagy háttérbe szorítani akarná, legyen szabad egy megjegyzést tennem. (Halljuk !) Én a parlamentnek régi tagja vagyok, és tizennégy esztendeig e parlamentben mint ellenzéki képviselő működtem. Parlamenti működésemben meggyökeresedett bennem a gondolat, hogy bárhol legyen, az ellenzéket, mint parlamenti tényezőt, mindig nagyon nagyra becsülöm és egészséges parlamenti állapothoz feltétlen és nélkülözhetetlen szükségesnek tartok egy jó és egészséges ellenzéket. (Halljuk !) Halász Lajos: Szerény ellenzéket. Okolicsányi László : De épen e szempontból igaz sajnálattal látom azt, hogy t. barátom az ellenzék tekintélyét és súlyát rontja azzal, hogy tökéletesen ily alaptalan állításokkal áll elő. (Igaz ! ügy van!) a miket legnagyobb könnyűséggel oly egyszerűen lehet megczáfolni és megdönteni, hogy az ember szinte sajnálja a fáradságot. A törvény első szakaszát egyébként változatlanul elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Pilisy István : Én kivánok még néhány szót mondani. T. képviselőház ! Nem is szólaltam volna fel e szakasznál, ha Okolicsányi László t. képviselőtársam nem tett volna megjegyzéseket Nagy György t. képviselőtársam beszédére. De az ő beszéde engem is felszólalásra késztet és pedig én e kérdésben Okolicsányi Lászlónak adok abban a tekintetben igazat, a mennyiben az 1889 : VI, t.-cz. holmi toldozás-foldozás által még mindig érvényben van ; teljesen igaza van abban, hogy a jelenlegi törvényjavaslatot annak alapján kellett megszerkeszteni, az 1900-iki népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, azok alapján kellett az ujonczlétszámot megállapítani. (Halljuk !) A mi sérelmünk nem is az, hogy az ujonezokat a népszámlálás arányában állapítják meg, hanem mi azt kívánjuk, hogy végre az 1889 : VI. t.-cz. helyeztessék hatályon kivül (Mozgás.) oly véderő törvény által, a mely azután bennünket tökéletesen ki fog elégiteni. Nagy György felszólalása is csak ide irányul, és ha talán máskép fejezte ki magát, — nem voltam benn a beszéde során — meg vagyok győződve, hogy felszólalása nem irányult egyébre, mint erre. Ezeket kivántam előadni. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Nagy György: Félreértett szavaim rövid helyreigazítása czimén kérek szót. T. képviselőház! Én nem értem, hogy Okolicsányi László t. képviselőtársam mint törvényhozó egy törvényre, mint szentségre hivatkozik. Hiszen nekünk jogunk van, ha valamely fennálló törvény rendelkezését hibásnak tartjuk, azt megváltoztatni. (Zaj. Felkiáltások; a baloldalon: De előbb!) Csodálom, hogy egyszerre ilyen nagy szentség lett az a törvény, mert az imént, mikor én hivatkoztam a törvényre, leszavazták a törvényt. (Zaj.) Furcsa egy felfogás ! Nekem nincs negyedóránkint változó észjárásom. Az imént, mikor a törvényjavaslat ellen módosítást terjesztettem elő, akkor nem volt Okolicsányi t. képviselőtársamnak szent ez a törvény, hanem leszavazták daczára annak, hogy az inditványom törvényen alajnilt. Méltóztassék következetesnek maradni, hiszen ez a legelemibb dolog. Én világosan előterjesztettem az aggodalmaimat, és természetes, hogyha a törvényt kell megváltoztatni azért, hogy az én aggodalmaim által felhivott sérelmek orvosoltassanak, hát azért vagyunk törvényhozók, hogy hozzunk uj törvényt. Azt hiszem, hogy törvényhozókat nem kell tanítanom, hogy jogunk van uj törvényt hozni. (Zaj.) Ez olyan elemi dolog, hogy erre nem is hivatkoztam. Ez épen olyan volna, mintha valaki az egyetemre iratkoznék be, és annak elébb irni kellene tanulnia. ( Felkiáltások : Odavaló !) Én természetesnek találtam, hogy a képviselőházban nem kell az alfájára rámutatnom a képviselői jogoknak; én természetesnek találtam, hogy, ha mi egy törvény rendelkezését hibásnak tartjuk, jogunk is van a törvényjavaslatot megváltoztatni. Én is csatlakozom Okolicsányi t. képviselőtársam érzelmeihez, hogy ő sajnálkozik azon, hogy megpendítettünk olyan húrt, mely szentséget képez. Én a törvényt nem tartom ilyen örök szentségnek, hanem azt tartom, hogy a nemzet szükségleteinek megfelelően a törvényt igenis módosíthatjuk. Elnök : A képviselő ur szavai értelmének helyreigazitása czimén kért szót. Méltóztassék ebben a körben mozogni. Polémiára itt nincs joga. (Helyeslés.) Nagy György : Én olyan világosan és értelmesen szoktam beszélni, hogy félre nem érthettek. (A szónok leül. Nagy derültség.) Elnök : Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem.') Kérem azokat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház az 1. §-t változatlanul elfogadta. Következik a 2. §. Csizmazia Endre jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. 26*