Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-424

k-M. országos ülés 1909 február 20-án, szombaton. 199 Elnök : Kérem, t. képviselő ur, méltóztassék a házszabályokat tüzetesebben megismerni; (Derültség.) azokban ki van mondva, hogy innen az elnöki székből egyáltalában nem lehet az elnöknek belemenni a vitákba, innen e székből a vitától tartózkodnia kell. Ennélfogva tehát ilyen kijelentést innen a képviselőház elnöke nem tehet. Nagy György: Köszönöm szépen, én ebből eleget értettem. (Derültség.) De ha nem szabad, méltóztassék ide jönni a mi küzdő sorainkba, itt szabad beszélni. (Derültség.) Méltóztassék a maga nagy tekintélyével támogatni a mi becsületes, igazságos küzdelmünket, rámutatni arra, hogy mindenben törvényes alapon állunk, mikor követeljük a hibás, törvénytelen czimnek kijavítását. Én kérem t. képviselőtársaimat, azt hiszem elég határozottan és világosan megérveltem álláspontomnak igazságos voltát, méltóztassék módositásomat elfogadni, méltóztassék számot vetni az elfogadásnak következményeivel. En azt tartom, hogyha egy világ is omlanék össze, akkor sem szabad a nemzeti jogoknak, ig goknak talajáról gyáván lelépni. Nekünk ez kötelességünk, melyet a nemzet előtt vallottunk és én tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy az én módosításom elfogadásával a nemzet iránti kötelezettségüket teljesítsék. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : Ki következik ? Csizmazia Endre jegyző: Molnár Jenő! Molnár Jenő: T. ház! A törvényjavaslat ezime rendesen ki szokta fejezni azt, a mi annak a törvényjavaslatnak a tartalma. A jelen törvényjavaslat czime nem fedi teljesen annak tartalmát, mert nincs megmondva, hogy miféle hadsereg részére kéri a hadügyi kormány az ujonczokat. (Egy hang balfelől: A japán hadsereg részére!) Eddig mindig az volt a szokás, hogy a törvényjavaslatok czimei teljesen megfeleltek a közjogi helyzetnek, és vájjon a t. honvédelmi kormány azért makacskodik-e ennél a javaslatnál, mert a kellő kifejezés hiányzik a törvényből ? Vagy talán oly csekély stiláris dolog ez, hogy ezért nem akarja belevenni ezt a kifejezést ? (Folytonos zaj. Halljuk! Halljuk!) Az is jellemző a mi viszonyainkra és teljesen hű képét mutatja államjogi helyzetünknek, hogy a czentralisztikus törekvések minden irányban győzedelmeskedni, előre haladni akarnak, és még formailag is mindent elkövetnek, hogy a magyar állam szuverenitása semmi téren ki ne domborittassék. Ennek a képviselőháznak mindig az a kötelessége, hogy tiltakozzék az ilyen dolgok ellen, nehogy elévülni hagyjuk azokat a szokásokat. és legyen mindig egy mementó, hogy a hatalom ne képzelje azt, mintha az, a mit cselekszik, tényleg jó lenne. 1868-ban, mikor a véderőtörvényt megcsinálták, gondoskodtak arról, hogy legalább a közösség ki legyen fejezve a közös hadseregben és azt mondták, hogy a magyar hadsereg a közös hadseregnek kiegészítő része és az ujonezmegajánlási törvényt máskép czimezték. 1868-tól 1875-ig valamennyire a mi nézetünknek megfelelő czimzése volt az ujonczj avaslatoknak. 1875-ben, mikor Tisza Kálmán kormányra jutott, kezdődtek ezek a közjogi sérelmek, hogy az ujonczj avaslatok czime már nem felelt meg a közjogi kívánalmaknak. Én egy módosítást vagyok bátor beterjeszteni, mely igy

T szól: »Törvényj avaslat a magyar hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség ujonczjutaléka mennyiségének az 1909. év végéig való megállapítása tárgyában«. Ez a czim fejezi ki azt, hogy az ujonczjutalék a magyar hadsereg részére állapi ttatik meg. F.; Előhozatott a vita során, mennyire sérelmes az, hogy a képviselőház 103.000-ban állapítja meg az ujonczjutalékot. Minek nekünk megállajritani a másik ország kontingensét ? Nem elég oly javaslatot előterjeszteni, hogy a közös hadsereg kiegészítő részét képező magyar csapatok részére az ujonczkontingens az 1909. évre 44.000 főben állapittatik meg ? Ausztria részéről a czentralisztikus törekvés mindenütt érvényesülni akar és nem enged sehol olyan kifejezést, mely Magyarország szuverenitását kidomborítja. Évtizedeken keresztül követelték ezen az oldalon, hogy a közjogi téren e kifejezésekre, tekintettel arra a kapocsra, a melyben Ausztriával vagyunk, vigyázzunk, nehogy ebből a jövőre vonatkozólag valami jogczimet szerezzenek odaát. De azt tapasztaljuk, hogy még ezen a téren sincs semmi sem, még ezen a téren sem tudunk semmit sem kivinni, és a mostani kormány nemhogy előrehaladt volna ebben az irányban, hanem a tavalyi és az idei ujonczmegállapitásról szóló törvényjavaslatot is ilyen hiányosan, ilyen közjogellenesen terjesztette elő. Ezek azok az indokok, a melyek engem arra késztettek, hogy ne fogadjam el a törvényjavaslatnak ezt a czimezését és az általam beterjesztett indítványt fogadjam elfogadásra. (Halljuk! Halljuk !) Már felolvastam, de ha kívánják, újból felolvasom (olvassa) : »Törvényj avaslat a magyar hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség ujonczj utalék-megnyiségének az 1909. év végéig való megállapítása tárgyában«. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kíván szólni. A honvédelmi minister ur kíván szólni. Jekelfalussy Lajos honvédelmi minister: T. képviselőház ! Miután ezt a czimet a véderőbizottság elfogadta, én ott a magam okait és indokait kellőleg előadtam, igen kérem, méltóztassék mind a két határozati javaslatot mellőzni és a véderőbizottság által is elfogadott eredeti czimet meghagyni. (Helyeslés.) Elnök : Molnár Jenő képviselő urnak zárszó joga is van. Kivan élni a zárszó jogával % Molnár Jenő': Nem! Elnök: Ha nem kíván a zárszó jogával élni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom.