Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-422

150 í22. országos ülés 1909 , beszédjéből a komoly részeket nem birom kiválasztani, szíveskedjék velem majd tudatni azokat a pontokat, a melyekre kívánja, hogy reflektáljak, mert magam nem vagyok képes ezeket kiválasztani olyan állítás után, bogy a kaszárnyákban gyilkolnak. Ezt határozottan visszautasítom és nem létezőnek deklarálom. Jogállamban nem lehetséges, hogy ilyesmi előforduljon. (Helyeslés.) Elnök : Pilisy István képviselő ur jelentkezett a házszabályok 215. §-ához. Pilisy István : T. képviselőház ! A házszabályok és a gyakorlat szerint, de meg a dolog természete szerint is, ha egy képviselő határozati javaslatot nyújt be, akkor azt vagy neki, vagy pedig a ház jegyzőjének fel kell olvasnia, különben nem kerülhet bele a naplóba. Minthogy most Molnár Jenő t, képviselő ur határozati javaslatot nyújtott be, azt azonban ő nem olvasta fel és az elnök ur figyelmét is bizonyosan kikerülte a dolog, mert nem hivta fel a jegyzőt, hogy ezt olvassa fel, tisztelettel kérem, méltóztassék azt a határozati javaslatot felolvasni. Másodszor hozzá kivánok szólani a házszabályok 252. §-ához. A házszabályok 252. §-a, a mely a sürgősségre vonatkozik, következőleg szól (olvassa) : »A két előző szakasznak rendelkezései csakis a jelenlegi országgyűlés tartamára birnak érvénynyel; de ezen országgyűlésen sem alkalmazhatók : a) az Ausztriával közös ügyekre (1867 : XII. t.-cz.), b) az Ausztriával közös egyetértéssel intézett ügyekre, c) az ujonezlétszám megállapítására és az évenkinti ujonezjutalék megajánlására vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalásánál.« Most az ujonczj avaslatok tárgyalása folyik és ezeknek sürgős letárgyalását talán az is akadályozza, hogy az a hir kering, hogy ha netalán az önálló bank tárgyalása kerülne a ház elé, akkor az önálló bank kérdését sürgősség mellett, vagyis tizenhat órás ülésben tárgyalhatná le a képviselőház. Ezt tehát már az ujonczj avaslatok tárgyalásának gyorsabb menete érdekében is már most tisztázni kellene, (ügy van! balfelől.) vagyis tisztába kellene hozni azt, miként értelmezi a képviselőház és miként értelmezi az elnökség és a kormány a házszabályoknak ezen szakaszát. Mert a második pont, a mely azt mondja, hogy az Ausztriával közösen intézett ügyekre . . . Elnök: A képviselő urat ily czimen a házszabályok 215. §-ának c) jMiitjához a szó nem illeti meg, mert ezen c) pont a következőleg szól : a kik »a ház szabályaira, azoknak helyes alkalmazása érdekében hivatkozni akarnak«, azok birnak joggal bármikor szót kérni. Ez azt jelenti, hogy a vita tárgyát képező törvényjavaslatnak, vagy tárgynak tárgyalása alatt akár az elnök, akár egyes képviselő által követett szabályellenes eljárást tehetnek szóvá, de nem tehetnek szóvá egy házszabálykérdést egy olyan törvényjavaslatnál, a melyet valamikor később fognak tárgyaim, vagy nem tárgyalni. Ezért nem engedhetem meg a képviselő urnak, hegy e czimen tovább beszéljen. (Helyeslés.) bruár 18-án, csütörtökön. Pilisy István : Azt hiszem, jogom van ahhoz, hogy a képviselőházat kérjem, hogy ha az elnök ur netalán abban a véleményben van, hogy ehhez a szakaszhoz nem szólhatunk . . . Wekerle Sándor ministerelnök : Nincs joga ! Pilisy István : . . . hogy az ügy fontosságánál fogva engedje meg nekem azt, hogy én a tárgytól eltérve, ezt a kérdést. . . Elnök (csenget) : En ezt a kérdést a házszabályok 207. §-a értelmében nem tehetem fel, mert ellenkeznék a 207. §-szal. (Igaz ! Ugy van !) De azonkívül, ha jól emlékszem, van egy preczedens, a hol hasonló esetben a ház ellenkezőleg nyilatkozott. Kérem tehát a képviselő urat, hogy ehhez a tárgyhoz tovább ne szóljon. Ha van még sérelme, az illető szakaszhoz hozzászólhat. Pilisy István : Akkor a házszabályok 207. §-ához kivánok hozzászólni. Elnök (csenget): Kérem, a képviselő úrtól megvonom a szót. Szólásra jelentkezett még Farkasházy Zsigmond képviselő ur. Mielőtt neki a szót megadnám, Pilisy István képviselő urnak egy kérdésére kell válaszolnom és ez az, hogy ő azt kívánta a házszabályok értelmében, hogy olvastassam fel Molnár Jenő képviselő ur határozati javaslatát. A legnagyobb szívességgel fogok ennek eleget tenni, ha oly kegyes lesz és én nekem a házszabály rendelkezését a szakaszra való hivatkozással megmondja, mert én az én fogyatékos házszabályismeretemmel ilyen szakaszt nem tudnék feltalálni. Farkasházy képviselő urat illeti a szó. Pilisy István : A házszabályokban preczize ilyen szakasz . . . Elnök: Nem létezik. Pilisy István : ... nem létezik ! (Derültség.) Azonban mindennek a mi a naplóban van, fel kell olvasva lennie. Én nem hivatkozom másra, csak a Vajda-féle esetre, a mikor itt fel sem olvastak bizonyos dolgot és becsempészték a naplóba. (Zaj. Elnök csenget.) Ezért igen nagy súlyt helyezek arra, hogy a házban minden felolvastassék, a mi a naplóba kerül. Annál is inkább kívánatos ez, mert preczedens van arra, hogy a képviselőház kimondotta, hogy a határozati javaslatok a szokástól eltérően ki ne nyomattassanak a napirenden. Ha ott sem nyomatnak ki, a naplóban sem találja meg az ember, akkor azt sem tudja, hogy ki micsoda határozati javaslatot nyújtott be. Elnök: Nagyon sajnálom, a képviselő ur a szakaszt nem nevezte meg, nem is nevezhette meg, mert ilyen szakasz nem létezik. Sőt van a házszabályoknak egy szakasza, és hogy a képviselő urnak szolgáljak, ez a 227. §., a melyből épen az ellenkezőre lehet következtetni, mert a házban a határozati javaslatok az elnök és egy képviselő kívánatára felolvasandók a szavazás előtt. Ha a képviselő urak a házszabályok rendes alkalmazását folyton sürgetik, méltóztassék oly szíves lenni és a házszabályokat jól megnézni. Farkasházy Zsigmond képviselő urat illeti a szó,