Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-422

4-22. országos ülés 1909 február 18~án, csütörtökön, 149 tagadják, hogy á magyar katonai kívánalmak teljesítve lesznek. Ilyenkor rögtön összeröffennek, mind együtt vannak. Ha alul van a német, a cseh rögtön leugrik róla, a tintásüvegeket visszahelyezik, és helyreáll a béke, mikor arról van szó, hogy Magyarországnak a legcsekélyebb engedményt tegyék katonai téren. Az a lojalitás, melyet a magyar képviselőház tanúsít, nemcsak példás, de, enyhe kifejezést akarok alkalmazni, egy kicsit naiv, mert én nem hiszek még ma sem abban, hogy a legcsekélyebb előzékenység, melyet tőlünk tapasztalnak, viszont előzékenységgel fog találkozni. Ezért én ehhez a javaslathoz nem járulok hozzá. Van egy határozati javaslatom, melyet az előbb megemlítettem, és most be akarok terjeszteni. Nem a paktumra vonatkozik, hanem tisztán katonai belszervezeti kérdés. Több éven keresztül sürgettük, sürgették mások, és nem kaptak rá választ. Általában a t. honvédelmi minister ur a legjobb indulata, a legjobb magyarsága mellett is nem sokba veszi a magyar parlamentarizmust. Mert ne méltóztassék azt gondolni, hogy ha Molnár Jenő itt feláll, ő csak egyéni nézeteit tolmácsolja. Én nemcsak a magam véleményét nyilvánítom itt, hanem annak a kerületnek a nézetét és véleményét, a melyet képviselek. Ha rám nem adnak semmit, becsüljék meg azt a földet, mely engem ide küldött, és a mely földről háromszor annyi katona kerül ki, mint más képviselő kerületéből, a ki szép nyugodtan hallgat. Ezért egyik-másik dolgot méltóztassék megszívlelni, és a parlamentarizmus követelményeinek megfelelve, méltóztassék annak eleget tenni. Itt van határozati javaslatom, mely arról szól, hogy a katonaköteles ifjak névjegyzékét méltóztassék az 1910. évi ujonczj avaslat tárgyalásakor beterjeszteni. Indokolom ezt a határozati javaslatot. A határozati javaslat azt czélozza, hogy miután Magyarország népessége folyton változik, és miután az az arány, melyben mi a közös ujonczkontingenshez járulunk, a mi népességi viszonyainknak nem felel meg, mi ezt módosítani és változtatni akarjuk. Méltóztassék tehát a védköteles férfilakosságról ide kimutatást előterjeszteni. Ez rendkívül fontos, hiszen az ujonczkontingens mennyisége' ellen sok kifogást hoztak már fel. Érdekes, hogy mikor mi ujonczkontingensünket felemeltük, azt mondták, hogy a népszámlálás adatai szerint Magyarország lakossága szaporodik. Hát Ausztria lakossága nem szaporodott ? Ha nekünk többet kell adnunk, akkor Ausztriának kevesebbet kell adnia ? Miféle czimen ad Ausztria kevesebbet és miért adjunk mi többet ? Ha a népszámlálás adatai irányadók, akkor méltóztassék előterjeszteni az ausztriai népszámlálási adatokat is, és majd meglátjuk, hogy abban az arányban emelkedett-e a magyar ujonczkontingens, mint a milyenben nálunk a népesség szaporodott. Csak igazságos kívánság, hogy tájékoztatva legyen a magyar parlament e felől, jnert hiszen tőle kérik. És ha az én szavam semmi sem volna a törvény javaslat megszavazásánál, akkor még hagyján, de mivel az én szavam is dönt és azt kivánják, hogy én is hallgassak, és menjen keresztül a törvényjavaslat, méltóztassék előterjesztem az adatokat, a melyek az ujonczkontingens megállapítására vonatkoznak. Ezt voltam bátor felhozni határozati javaslatom indokolására. A felségjogokról nem eléggé kimerítően beszéltem. A felségjogok nálunk Magyarországon gyarapodóban vannak. A mikor a nagy obstrukczió volt, azt hiszem, Vészi József kiáltott közbe, hogy már megint le akarnak csípni a felségjogokból. Ilyen volt a nizus, hogy a felségjogok folyton szaporodnak, a nemzet jogai folyton apadnak. Most a felségjogok kiterjeszkednek nemcsak a katonai kérdésekre, hanem gazdasági kérdésekre is, mert azt mondják, igaz, hogy a felség nem avatkozik bele, de természetesen abban az irányban nem avatkozik bele, hogy az legyen, a mit mi akarunk, mert ő is tudja, ha magunkra hagy az osztrákkal, az fog történni, a mit ő akar. Ezek a felségjogok, melyek terjedelme felől igen nagy vitatkozások folynak, törvénybe vannak iktatva. Meg van határozva, mik azok. Azt mondják, a nyelv is benne van. Arról szó sincs, ennek sehol sincs nyoma. Ha a nyelvet akarták volna a felségjogok körébe belevonni, ezt meg is tették volna, de mivel nincs benne, tisztán a magyar nemzet joga a hadsereg nyelvének meghatározása és nem felségjog. A magyar nyelv iránti jogunkat tehát nem adjuk fel. Érvényesítésére vonatkozólag lehetnek a pártok közt különbségek, egyes pontokra vonatkozólag fokozatosan óhajtják a katonai szervezet terén az újításokat megtenni, de abban, hogy a magyar vezényleti nyelv felségjog-e, az egész magyar parlamentben egy nézet uralkodik, hogy az nem lehet felségjog, hanem tisztán a magyar nemzet joga. Ezt ki is mondta a magyar parlament, de másról van most szó, én ezt csak indokul hoztam fel. Azt hiszem, kifejtettem nézeteimet. Lehetnek kérdések, a melyekről még beszélhettem volna, de a vitatkozás hevében megfeledkeztem róluk ; bocsánatot kérek ezért, majd a másik törvényjavaslatnál teljesíteni fogom kötelességemet. (Derültség.) Kifejtettem politikai indokaimat, kifejtettem érdemi kifogásaimat, s ezek folytán kijelentem, hogy az ujonczmegállapitásról szóló 1051. számú javaslatot nem szavazom meg. (Helyeslés balfelől.) Elnök: A honvédelmi minister ur kivan szólni ! Jekelfalussy Lajos honvédelmi minister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szóló képviselő ur volt oly szives figyelmemet egynéhány megjegyzésére felhívni, és én kívánságát készséggel teljesíteni fogom. Csak egy megjegyzésem van most. A t. képviselő ur oly kijelentést tett, a mely egy jogállamban és egyáltalában nem fogadható el. Átalában kérem, hogy mivel