Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-422
Í22. országos ülés 1909 február 18-án, csütörtökön. 147 viselik, sziszifuszi, óriási munkát végeznek. (Igaz! Ugy van!) Ezen urak mellett egy folyton ébren lévő erős magyar pártnak kellene állania, a mely párt a sarkára állana, s a mely pártról, ha a kormány visszavonulni volna kénytelen, ha felülről meg is buknék, tudnák, hogy erős támasza, gyökere van a magyar parlamentben, mert háta mögött, mint egy ember, ott áll az erős magyar nemzet. (Igaz! Ugy van!) Vallási és nemzetiségi harczokban száz és százezer ember hullott már el a múltban, és fog elhullani a jövőben is mindaddig, mig ezek a kérdések meg nem lesznek oldva. Nem uj dolog. A világ teremtése óta igy van. A hatalom évszázadokon keresztül folytonosan szervezi magát, s az az előnye van a népekkel szemben, hogy megvannak a szervezésre az eszközei, mig a népek mindig szervezetlenül álltak és állanak ma is, mert a mint megszületik egy gyermek, a hatalom már akkor ott van; lajstromozza, számon tartja és vigyáz rá, hogy 21 éves korában besorozhassa magának. A hatalom tehát szervezve van és a mint látjuk, a hatalom busásan meg szokta fizetni az ő szolgáit. A nép bizony nagyon sokszor önmaga kövezi meg Messiását, (Ugy van! halfelöl.) A népnek vezérei is gyakran elárulják a nép ügyét, másrészt a nép is sokszor hálátlan vezéréinek szolgálatai iránt. A hatalom nem ilyen hálátlan. Láttuk a múltban és látjuk a jelenben is, hogy kinek mi kellett, azt adott a hatalom. Régebben egyik-másik árulónak birtokokat adtak; most már birtokokat nem adhatnak, mert minden magánkézben van. Adnak tehát kitüntetéseket, sallangokat, szóval a hatalomnak megvannak a maga eszközei; az szervezve van, mig a nép maga folytonosan szervezetlenül áll egy óriási hatalommal szemben. (Ugy van! balfelöl.) Farkasházy Zsigmond: Hányan lettek udvari tanácsosokká, nemesekké a koaliczió uralma alatt! Mennyien kaptak Lipót-rendet, titkos tanácsosságot és más kitüntetéseket! (Mozgás a baloldalon.) Molnár Jenő : Ez a hadsereg nem a népnek áll rendelkezésére, hanem a hatalomnak. A hatalom mindig készen kapja a maga embereit. Pl. a nép megválasztja a maga kebeléből azt a képviselőt; még a csendörök szuronyának is nekimegy érte a nép; akkor ide feljő az a tisztelt ur; lesz belőle udvari tanácsos, lesz államtitkár; azután felmegy Bécsbe, megkapja a császártól a gomblyukba való kis kitüntetést és akkor készen van és a nemzet részére el van veszve. (Ugy van! Derültség balfelöl.) A nemzet pénzén nevelünk tehát a hatalomnak embereket. Innen van, hogy a hatalom minden perczben fel van készülve arra, hogy bennünket leigázzon ; rendelkezik az anyagi és mindenféle egyéb eszközökkel, mig a nép mindent kiad a kezéből és ugy áll itt, mint maga Magyarország. A most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat, a melynek megszavazását kérik tőlünk, szintén egyik tényezőjét képezi a hatalom megerősödésének. Ezzel a fejszének nyelet adunk. (Ugy van! Halljuk.) A 9-es bizottság negyedik kívánsága a következő volt (Halljuh! Olvassa): »Régi törvényeinkben is ismételten kifejezett kivánsága és senki által kétségbe nem vont jogos igénye a magyar nemzetnek, valamint a harczképesség lehető fokozása szempontjából eminens érdeke a hadseregnek is, hogy a magyar csapatok magyar tisztekkel láttassanak el és a nemzet fiai a hadsereg vezetésében megfelelő mértékben érvényesüljenek. Szükségesnek látjuk ennélfogva, (Halljuk! Halljuk!) hogy az 1868. évi augusztus 17-én kelt legfelsőbb kézirat értelmében a nem magyar csapatoknál szolgáló magyar honos tisztek magyar csapatokhoz helyeztessenek.« Farkasházy Zsigmond: Megtörtént ez ? Még most is 600 tiszt van odaát! Nagy György: Több, mint 2000! 2625! (Mozgás és zaj balfelöl.) Elnök : Csendet kérek ! Molnár Jenő: Azt kérdezem, t. képviselőház, hogy megtörténik-e ez? Pedig hogy menynyire fontos kérdés ez. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Farkasházy Zsigmond: 150 év múlva épen itthon lesznek! Elnök : Farkasházy Zsigmond képviselő urat rendreutasítom! Molnár Jenő: A kiegyezés megkötése alkalmával ez is a feltételek egyike volt és O felsége kegyesen kibocsátotta ezt a parancsot, de azóta ennek a parancsnak nem lett foganatja. Miért fontos ez a kérdés, t. képviselőház? Nemcsak azért, hogy azok a tisztek, a kik osztrák területen vannak, közelebb jussanak övéikhez, hanem azért is, hogy az osztrák hadsereg magyar részében a magyar intelligencziának egy nagy részét el tudjuk helyezni. (Élénk helyeslés bal felől.) Farkasházy Zsigmond : Ugy van! Helyes! Molnár Jenő: Vájjon Anglia miért tartja gyarmatait, miért hoz annyi áldozatot azokért? Azért, mert nem tudja az intelligencziáját otthon elhelyezni, szüksége van tehát a gyarmatokra, hogy fiait oda küldje. Ott van pl. India alkirálya, a ki az egész birodalmat ellátja angol tisztviselőkkel, a kik nagy fizetést élveznek, s a kik ott vagyont szereznek. Magyarországnak nemhogy gyarmata volna, hanem még hozzáakasztják Boszniát és Herczegovinát, a mely évenként negyvennégy millióval terheli meg a budgetjét. Ez a mi gyarmati politikánk. A mint mondottam, a magyar honosságú tiszteknek a magyar csapatokhoz való áthelyezése azért fontos, mert Magyarországon a gazdasági viszonyok annyira megromlottak, hogy szük19*
