Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-418

6 418. országos ülés 1909 február 13-án, szombaton. Elnök : T ház! Elsősorban bejelentem, hogy 120 képviselő volt jelen, ennélfogva a határozatképességet konstatálom. Ki kell még jelentenem, hogy Thaly Kálmán képviselő ur szabadságon van. Nevének felolvasásakor nem jelentettem ezt ki, de most kötelességszerűleg jelentem, hogy szabadságon van. (Zaj.) Tessék megvárni; csak egy kis türelmet kérek. A házszabályok 262. §-a értelmében a távollevők névjegyzékét a ház legközelebbi ülésén be fogom mutatni; továbbá a házszabályok 264. §-ának imperativ rendelkezése szerint azon képviselő uraknak, a kik a 262. §. értelmében elrendelt névsorfelolvasásnál a házban jelen nem voltak, ezen naptól kezdve napidíj nem jár, (Helyeslés.) mig jelenléteiket, illetőleg elmaradásuk okát a ház elnökénél személyesen nem jelentik be. Farkasházy Zsigmond képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólni. Farkasházy Zsigmond: T. képviselőház! A házszabályok 195. §-ának helyes értelmezése érdekében kívánok felszólalni és a t. elnök urnak és a t. háznak figyelmébe ajánlani ezen szakaszbeli rendelkezést, a mely szerint a ház elnökének kötelessége gondoskodni arról, hogy a tanácskozásnál állandóan negyven, a szavazásnál pedig 100 képviselő legyen jelen. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Farkasházy Zsigmond: Ezzel szemben az igen t. elnök ur azon nézetének adott kifejezést, illetve még a gyakorlatra is hivatkozott a tekintetben, hogy a ház elnökének nem kötelessége ellenőrizni azt, vájjon elegendő számmal vannak-e jelen a képviselők a tanácskozásnál, illetőleg elegendő számban vesznek-e részt a szavazás aktusánál. Azt mondotta az igen t. elnök ur, hogy eddig egyáltalában nem volt gyakorlatban, hogy a ház elnöke ellenőrizze azt, va,jjon elegendő számmal vannak-e jelen a képviselők és csak figyelmeztetésre és fölhívásra szokott megtörténni, hogy az elnök konstatálja, hogy elegendő számmal vannak-e jelen. Azt is mondotta az igen t. elnök ur, hogy nincsen olyan házszabály, a mely előírná és az elnök kötelességévé tenné azt, hogy gondoskodjék a tanácskozás, illetőleg határozatképességről. Ezzel szemben bátor vagyok egy konkrét házszabályra hivatkozni, a mely igenis imperative rendeli, hogy az elnök urnak ezen házszabály, de általában az összes házszabályok fölött őrködnie kell. A házszabályok 253. §-ának 4. bekezdése ugyanis azt wriondja, hogy az elnök őrködik a csend és a házi ügyrend megtartása felett. Tehát, t. ház, azzal, hogy az ügyrend megtartása felett az elnöknek kötelessége őrködni . . . (Zaj és ellenmondások.) Nem értem a t. ház felháborodását: talán megtéveszti a t. házat az, hogy itt ügyrendről és nem házszabályról van. szó. Felhívom tehát a t. ház figyelmét arra, hogy a házszabályokat régebben házi ügyrendnek nevezték és ez a kifejezés abból az időből maradt fönn, a mikor a hászabály szó még ismeretlen volt, időközben azonban módositásokon ment át. A 253. §. tehát imperative előírja, hogy a házi ügyrend megtartása felett a ház elnöke őrködik. Már most a házi ügyrendnek egyik integráns részét képezi a 195. §., melyet az imént felolvastam és a melyre nézve voltam bátor utalni arra, hogy mily rendkívül fontos, országos és alkotmányos szempontból talán a legfontosabb intézkedések közé tartozik az a rendelkezés, hogy a tanácskozásnál, de még inkább a szavazásnál a képviselők kellő számban legyenek jelen. Már most, t. képviselőház, hogy az elnök urnak a házi ügyrend fölött őrködni nem volna kötelessége, ezek alapján kétségbe vonom és ezt a felfogást a parlamenti szabályokkal ellentétben állónak kell tekintenem. Hogy milyen képtelen helyzetre, a parlamenti elvnek a kijátszására és nevetségessé tételére vezetne az, hogyha az elnöknek nem volna kötelessége a tanácskozási és határozatképesség felett őrködni, erre nézve igazán elrettentő és csúnya példát vagyok kénytelen felhozni. A többségnek egy közszeretetben és nagy becsülésben álló tagja, Simkó képviselőtársunk . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Méltóztassanak helyüket elfoglalni. A gyorsírók nem hallanak semmit, mert közelükben hangos társalgást folytatnak. Ezt tiltja a házszabály. Farkasházy Zsigmond: Mondom, t. ház, a parlamenti többség egjdk nagy tekintélynek örvendő és rokonszenves tagja, Simkó József képviselő ur egy dokumentumot adott át nekem annak igazolására, hogy az eddigi gyakorlat, ha létezett, helytelenül létezett és hogy milyen anomáliákra vezet az, mikor az elnökség nem ellenőrzi, vájjon kellő számban vannak-e jelen a képviselő urak a vitatkozásoknál és a szavazásoknál. Simkó János képviselőtársam, a ki azt hiszem, sok tekintetben tekintély a ház többségi tagjai előtt, a Budapesti Hírlapnak egy példányát adta át nekem, és a Budapesti Hírlap mint nagyon szavahihető lap, azt hiszem, e tekintetben is igazságot irt, a mikor megállapította, hogy a legutolsó költségvetés tárgyalása alkalmával olyan abszurdum történt, a melynek megállapítása majdnem sajnálatos, a melyet jobb volna a t. ház tudomására nem hozni és én is szívesen elhallgattam volna, ha ez a házszabálymagyarázat, a melyet az elnök ur részéről hallottunk, nem kényszerítene arra, hogy ezt az abszurdumot előhozzam. (Nagy (Olvassa) : »A pénzügyi költségvetés általános vitájában két szónok vett részt. A délutáni ülés — pontban 4 órakor — a pénzügyi költségvetés általános vitájának berekesztésével kezdődött.« Ez az utolsó költségvetési vita volt. »A vita berekesztése után következett a szavazás. A pénzügyi költségvetést megszavazta a képviselőház, illetőleg •— Simkó József. Mert az ülés funkezionáriusain kivül csak egyetlen egy képviselő volt jelen : Simkó József.« (Zaj.) Okolicsányi László: Hírlapi tréfa volt!