Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-421

1ÓÖ l3í. országos ülés 1909 február 17-én, szerdán. adni, hogy ügyem immár katonai pontossággal és gyorsasággal fog elintézést nyerni, (Derültség balfelöl.) még pedig oly módon, mely alkotmányunknak és törvényekben biztosított egyéni szabadságomnak és szabad rendelkezési jogomnak egyáltalában megfelel. Ezt annyival inkább bátorkodom remélni, mivel az ügynek ad graecas calendas való elodázása azt a látszatot volna alkalmas kelteni, mintha a magas kormány gyenge volna a polgárság érdekének a katonasággal szemben való megvédésére . . . Farkasházy Zsigmond: Nagyon jó ! Bozóky Árpád: ... a mit pedig épen a jelenlegi nemzeti kormányról állithatni legkevésbbé. Jól tudom, hogy csupán a feltorlódott ügyek gátolják ügyem elintézését. Méltóztassék azonban belátni, hogy ez nem oly közönséges folyóügy, azért kegyeskedjék annak soronkivüli elintézését elrendelni.* Ezt kérte 1908-ban, tehát Két évvel a dolog megtörténte után és ugy tudom, hogy még máig sincs a dolog elintézve. Jekelfalussy Lajos honvédelmi minister: Nem is lesz ! Bozóky Árpád: Tudomásul veszem a honvédelmi minister ur ezen közbeszólásában tett kijelentését, hogy nem is lesz elintézve. Jekelfalussy Lajos honvédelmi minister: Nem is tartozik a honvédelmi ministerium hatáskörébe ! Bozóky Árpád : Hát kinek hatáskörébe tartozik ? Jekelfalussy Lajos honvédelmi minister: A bíróság hatáskörébe! Bozóky Árpád : Ezt a mai napig senki sem mondta meg,

! hogy a bíróság hatáskörébe tartozik. Ha a t. honvédelmi minister ur háromszori sürgetés után egy leiratban megmondja ennek az embernek ezt, ugy lesz egy irás a kezében, a melylyel a bíróság elé mehet, de hogyha így megy, irás nélkül — én ismerem az állam eljárását — keresete ellen az állam illetékességi kifogást emelne. Ebből a tanúság az, hogy mikor a katonaság áll a polgársággal szemben, vagy mikor a katona egyes polgárral szemben áll, ha nem polgári dologról van szó, mert attól a polgári törvénykönyv intézkedik, hanem a büntetőjogi kérdésben, a katonai bíróság, ne az elavult, a középkorba való katonai büntetőtörvénykönyv alapján ítéljen, hanem ítéljen a polgári büntetőtörvénykönyv alapján és ítéljen egy vegyes bíróság, olyan, a mely katonákból és polgárokból áll. (Helyeslés balfelől.) Nem szavazom meg az ujonczjutalék megállapításáról szóló törvényjavaslatot azért sem, mert daczára annak, hogy átmeneti kormányzatot élünk még ma is, daczára, annak, hogy a katonai kérdések ki voltak kapcsolva, daczára annak, hogy egész világosan megígérte a ministerelnök ur annak idején, hogy az átmeneti korszak alatt létszámemelés nem lesz, most már, ugy látszik, egész bizonyos, hogy a létszámemelés iránt még ebben az évben' iog a katonai kormányzat részéről a képviselőháznak előterjesztés tétetni. Farkasházy Zsigmond: Ezt tessék megczáfolni ! Bozóky Árpád : Ezt a jóslatot nem én találtam ki, hanem a koaliczió igen tekintélyes lapja, a melyet Holló Lajos t. képviselőtársam irányit, irta meg igen komoly czikkben, 1909. február 10. 11. és 12-ikén, a melyben be van jelentve, hogy meglesz a katonai létszámemelés és szinte katonai pontossággal, részletességgel, hozzáértőén meg van irva, miként lesz az a katonai létszámemelés keresztülvive. Hosszú ez a három czikk, de nehogy igazoljam azt a vádat, mintha mi obstrukczió utján akarnók az önálló magyar nemzeti bankot kierőszakolni, nem olvasom fel azokat. Módjában volt a képviselőház minden tagjának ezzel az igen részletes és komoly czikkel annak idején foglalkozni. Van egy határozati javaslatom, a mely következőképen szól (olvassa): »A ház szükségesnek tartja, hogy a katonai alreáliskolák a m. kir. honvédség kebelében is szerveztessenek. (Helyeslés balfelől.) Utasítja a ház a honvédelmi kormányt, hogy a honvédségi katonai alreáliskolák felállítása és szervezése iránt még 1909 évben terjeszszen a ház elé törvényjavaslatot^. (Helyeslés balfelöl.) Ezt elfogadhatja mindenki, mert ez nemcsak 48-as, hanem 67-es programm is. Elfogadhatja mindenki azért, mert a honvédség szervezése a 67-es törvény alapján történt, tehát érdeke a nemzetnek, érdeke a honvédségnek, érdeke különösen a honvédelmi kormányzatnak az, hogy a honvédségi nevelés már mindjárt a gyermekkorban, az elemi osztályok elvégzése után kezdessék meg. Ma hogyan áll a dolog ? A legtöbb szülő azért nem adja gyermekeit a katonai alreáhskolába — különösen magyar ember, — mert gyermekei nem tudnak németül, a közös katonai alreáliskolákban pedig, daczára a delegácziók sokszor kijelentett határozatának, német a tanítási nyelv, ha tehát oda kerül a magyar fiu, nem tud az ottani követelményekkel megbirkózni. Lojálisán elismerem azt, mert magam tapasztaltam, hogy a katonai alreáliskola nevelés tekintetében nagyon jó intézmény és jó a tekintetben, hogy katonás szellemben neveljék a gyemekeket. De egy szempontból mégis csak kifogásom van ellene és azért bizony jó lenne, ha lenne honvéd alreáliskola, mert akkor a szülők gyermekeiket oda küldenék és akkor a közös hadseregben nem lennének olyan kis arányszámban képviselve a magyar honosságú és magyar anyanyelvű tisztek mint ma, mert mondom, ha volna honvéd alreáliskolánk, sokkal több szülő adná a gyermekét a katonai pályára, t. i. magyar szülő, és akkor elérhetnők azt, hogy a kvóta arányában lenne legalább a magyar elem a közös hadseregben képviselve. (Helyeslések.) Azt hiszem, a honvédelmi minister ur e tekintetben a háznak megnyugtató ígéretet fog tenni és ezt az Ígéretet be is fogja váltam. Nem fogadhatom eh az ujonczjutalék megállapításáról szóló törvényjavaslatot azért sem, (Zaj.